Véres kötszer a csatamezőn – erre számíthatott a harcban megsérült római legionárius
2018. április 19. 13:29 Múlt-kor
Korábban
Véres munka
A korabeli sebészeti ismereteket legjobban Aulus Cornelius Celsus egykori tábori orvos De Medicina című értekezése foglalta össze. Az elméleti tudáson kívül a gyakorlatra is kitérő munka az egyetlen teljes orvosi szöveg, amely túlélte az elmúlt évszázadok viszontagságait. Mivel a rómaiak vallása nem tiltotta a boncolást, az elhunyt gladiátorok és elítéltek holttesteinek felnyitása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ókori népek közül a rómaiak tehessenek szert a legszerteágazóbb tudásra az emberi anatómiát illetően. A keringési rendszerek feltérképezése például nagyban hozzájárult a római harctéri sebészet sikerességéhez.
Mindezen tudás azonban haszontalan lett volna a legfontosabb római orvosi újítás, az érszorító nélkül, amelynek segítségével lehetővé vált a vérzés megállítása, valamint a kialakuló sokk elkerülése. Ezen tudás birtokában az ókori orvosok az amputálást is igen magas színvonalon művelték, ami életeket mentett meg. Celsus volt az első szakember, aki kimondta, hogy a még élő szöveteknél kell eltávolítani a kívánt testrészt, s a csontot reszelővel kell simára csiszolni. Archigenes pedig felfedezte, hogy a főbb ereket a beavatkozás során el kell kötni.
A római orvosok a fájdalmas műtétek közben érzéstelenítésre mákból és szkopolamint tartalmazó beléndekből készült krémeket alkalmaztak. Idősebb Plinius műveiben a fehér mandragógát ajánlotta, amelynek hatóanyagai (hioszcin, atropin) a mai sebészeti gyógyszerekben is megtalálhatóak.
Az orvosi eszközök terén sem álltak rosszul a rómaiak, akik munkáját többnyire cserélhető pengéjű szikék, különböző gyűrűk és csipeszek segítették, amelyek olyan kifinomultak voltak, mint bármely fejlett, 18. századi nyugat-európai orvosi rendelőben. A birodalom összeomlását követően ezen eszközök évszázadokra eltűntek az orvosi gyakorlatból.
Ha az orvosnak sikerült megmenteni a katonák életét, a következő feladat a fertőzések megelőzése volt. Még a 19. század közepén is csupán 50 százalék volt a műtéten átesettek túlélési esélye, ez a szám csupán az antiszepszis 1867-es bevezetése után csökkent láthatóan. Celsus egy egész fejezetet szentelt a fertőzéseknek, s ő volt az első szakember, aki leírta a tüneteket. A római sebészetnél megszokott módszer volt a sebészeti eszközök forró vízzel való fertőtlenítése és tisztítása (valamint egyes felszerelések első használat utáni kidobása), amit csak a 19. század végén fedezett fel újra Európa.
A rómaiak által a sebek tisztítására szolgáló ecetes bor egyébként jóval hatékonyabb volt, mint a Joseph Lister 19. századi angol orvos által bevezetett karbolsav. A barbarum nevű erős fertőtlenítő vegyület az elemzések szerint rendkívül jó hatásfokkal tisztította a mély sebeket és csökkentette a fertőzések arányát. A római sebtisztító gyakorlat jelentősen redukálta a tetanusz és az üszkösödés kialakulásának mértékét, akárcsak az egyiptomiaktól kölcsönzött korabeli sebkötözési eljárás, amely során a géz alá mézet tettek, amely a penicillin felfedezéséig a leghatékonyabb baktériumölőnek számított.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait
- Hosszú várfogság után vált a magyar régészet atyjává Rómer Flóris
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Kulturális központtá alakítják át a felújított gyalui várkastélyt
- Visszaadnák a Mikó-vár történelmi arculatát
- Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője
- Így buktak el az iráni sivatag ősi városai
- Hollywood szinte összes díját begyűjtötte Audrey Hepburn 15:05
- Maiszúr tigrise sem tudott ellenállni a brit hódításnak Indiában 12:20
- Különutas politikája miatt romlott meg Tito viszonya Moszkvával 10:35
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap