Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Korábban
Korai sikerek
Ovidius Kr. e. 43-ban született Sulmo városában (ma Sulmona, Olaszország), Rómától mintegy 120 kilométerre keletre. Levelei, illetve Tristia (Keservek vagy Szomorúságok) című, már száműzetése idején írt, öt kötetbe gyűjtött versei rengeteg életrajzi adattal szolgálnak a történettudomány számára.
Önmagát már ifjúkorától fogva született költőként írja le: „Önként jött ajkamra, kötött formában az ének” – írja a Tristiában. Ifjúként a birodalom számos szegletét bejárta, majd Athénban tanult.
Ezt követően végképp hátat fordított a hivatalnoki, illetve politikai pályának, helyette Rómába költözött, hogy a verselésnek szentelje idejét. Beleszeretett a városba, a város pedig jól fogadta szerzeményeit.
Első jelentősebb műve a Kr. e. 16-ban elkészült Amores (Szerelmek) című versgyűjtemény volt, amelyben egy Corinna nevű fiatal nővel való kapcsolatról mesél. E versciklusban Ovidius városias, ironikus hangot üt meg, sokak szerint azonban Corinna nem egyszerű kitalált személy volt.
Sidonius Apollinaris, a Kr. u. 5. század galliai püspöke és írója idősebb Juliával, Augustus császár egyik lányával azonosította, akivel szerinte a költő viszonyt folytatott, magára haragítva az uralkodót.
A későbbi korok történészei rendre megcáfolták ezt az elméletet, és a legtöbb szakértő fiktív személynek tartja Corinnát.
Az Amorest követően egymás után jöttek a sikerek Ovidius számára. Következő nagy műve, a Heroides (Hősnők levelei) drámai monológok sorozata, amelyek előadói a görög-római mitológia prominens női alakjai: Dido, Médeia és Ariadné például egyaránt szerelmük rossz bánásmódján keseregnek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
- 10 meglepő tény a vasút történetéből tegnap
- Bátyjához hasonló tragikus sors várt a „remény jelöltjére”, Robert F. Kennedyre tegnap