Vadregényes vízpart, horgásztanyák, strandolók, sportolók: a Kopaszi-gát 20. századi pillanatai
2021. április 9. 15:49 Múlt-kor
Közpark, hajókikötő, Budapest belvárosának déli kapuja. A Déli összekötő vasúti híd lábánál 900 méter hosszan a Dunába nyúló Kopaszi-gát a mai XI. kerület egyik legértékesebb zöldterülete. A Fortepan képein a Kopaszi-gát múlt százada elevenedik fel.
Korábban
A Kopaszi-gát a pesti árvizek hatására megindult folyamszabályozás eredményeként 1880-1885 között keletkezett. A Duna kiszélesedő medréből kiemelkedő zátonyokon elakadt a zajló jég és jégtorlaszok jöttek létre, ami elzárta a víz útját, és megakadályozta a tavaszi jég levonulását, nyomában jeges árvizek pusztítottak.
A magyar kormány a kiegyezés után láthatott hozzá Dél-Buda Duna-partjának feltöltéséhez, 1880 körül kialakult a Lágymányosi tó, benne a Kopaszi zátonnyal. A Duna-szakasz szűkítése során megépített, a folyómedret a Lágymányosi-öböltől elválasztotó gát nevét a homokos fövennyel borított, növényzet nélküli Kopasz-zátonyról kapta.
A területre úgy látszott, nagy hatással lesz Somossy/Singer Károly beruházása, aki az 1896-os millenniumi ünnepségekre Konstantinápoly néven vigalmi negyedet nyitott: török kávéházak, minaretek, dzsámik sokasága nőtt ki a földből. A grandiózus tervek azonban hamar összeomlottak, alig két hónap alatt csődbe jutott a vállalkozás, és az épületek is eltűntek.
A mesterségesen kialakított és hamar burjánzó természeti területre csónakházak, kisvendéglők, üdülők épültek. Az 1930-as években folytatódott a lágymányosi Duna-part feltöltése, ami egészen az 1950-es évekig eltartott. A Kopaszi-gát a vízisport rajongói, a strandolni és horgászni vágyók egyik kedvelt helyévé vált. 1957-ben megalakult a BHG Búvár Klub, 1961-ben pedig a Spartacus – ma Lágymányosi – Kajak-Kenu Egyesület. A szocialista iparosítás következtében azonban az öböl túloldalán ipari terület létesült, ami nem tett jót a természeti környezet megóvásának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
