Tragikus merényletek kísérték végig a Nehru-Gandhi dinasztia uralmát Indiában

Áruló testőrök

A fiát gyászoló Indira Gandhi eközben olyan problémával találta szembe magát, amely végül az életébe került. Az északnyugat-indiai Panzsáb államban élő, a XV. században alapított szikh vallást követő radikálisok saját, az Indiában megszokott nyelvi helyett vallási alapon megszervezendő államuk, Khalisztán létrehozására irányuló törekvései alapvetően ásták volna alá India törékeny egységét, ezért a kormányzat nem engedhetett a követeléseknek.

A központi kormány és a szikhek közötti ellentét fokozatosan éleződött ki. 1982 szeptemberében a rendőrség egy pandzsábi tüntetés során 34 szikhet tartóztatott le a tüntetési tilalom megszegése miatt. Ezt követően a rabokat szállító kocsiba belerohant egy vonat, s a letartóztatottak mindegyike életét vesztette.

Néhány héttel az eseményt követően felfegyverzett szikh militánsok törtek be Új-Delhiben a parlament épületébe. A rendőrséggel szembeni összecsapásokban négy szikh fegyveres életét vesztette, és mintegy 60 rendőr is megsérült. Közben megszaporodtak a szikhek hindukkal szembeni merényletei is, így Pandzsábot előbb közvetlen központi irányítás alá helyezték, végül pedig bevezették a szükségállapotot.

A szikhek militáns vezetője, Jarnail Singh Bhindranwale követőivel a legfontosabb szikh vallási szentélyben, az amritszári Aranytemplomban barikádozta el magát, és onnan irányította a kormányellenes akciókat. Miután a bent tartózkodók nem voltak hajlandók elhagyni az épületet, a hadsereg egységei 1984. június 5-én a Kék csillag hadművelet keretében megrohamozták a szentélyt, és fegyverrel számolták fel az ellenállást. Bhindranwale életét vesztette, az áldozatok pontos számát illetően azonban jelentősen megoszlanak a források. A feszültség a tetőfokára hágott.

Indira Gandhi testőrségének tagjai között két szikh férfi is volt, akiktől a miniszterelnöknek józan számítások szerint nem kellett volna tartania, ugyanis mindkét fiatal férfi a szikhek legalsóbb, szélsőségesektől távol álló kasztjához tartozott. A gyakorlat azonban rácáfolt az elméletre, a testőröket ugyanis vallási fanatikusok meggyőzték arról, hogy Gandhi a szikhek első számú ellensége.

Egyiküknek, az általában az éjszakai órákra beosztott Satwant Singhnek gyomorbántalmakat színlelve sikerült egy másik testőrrel elcserélnie a műszakját, így 1984. október 31-én reggel társával, Beant Singhgel lehetett, amikor Indira Gandhi 9 óra tájban elindult irodája felé. Az irodába történő átjárást biztosító kapunál járt, amikor Beant Singh háromszor hasba lőtte, társa pedig további harminc golyót lőtt rá a géppisztolyából. Gandhinak esélye sem volt a túlélésre.

A miniszterelnök, mintha csak hatodik érzékével megsejtette volna, a meggyilkolása előtti estén egy Orisza államban tartott nagygyűlésen a következőket mondta: „Ha az életemet a nemzet szolgálatában is kell feláldoznom, büszke leszek rá. (...) Minden csepp vérem új erőt ad a nemzetnek.”

Beant Singhet az indiai-tibeti határőrség két tagja agyonlőtte, Satwant Singhet pedig letartóztatták, és egyik társukkal, Kehar Singhgel együtt 1989. január 6-án kivégezték. A merényletet követően a feldühödött tömeg szikh templomokat gyújtott fel, számos, szikh tulajdonban lévő üzletet támadott meg, és még otthonokba is betört. A szikhek elleni pogromoknak a hivatalos adatok szerint 2800, más források szerint mintegy 8 ezer áldozata volt.

1. A „nagy lélek” és a többi Gandhi
2. Áruló testőrök
3. A tigrisek bosszúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?