Tragédiák sora vezetett a Hunyadi-dinasztia bukásához

A dicstelen vég

Corvin pályafutásának kevésbé köztudott része, hogy már Mátyás életében fölmerült a herceg esetleges boszniai királysága, mégpedig kárpótlásul Habsburg Miksa magyarországi trónutódlásáért.

A terv végül papíron maradt, de jól mutatja, hogy maga Mátyás sem bízott törvénytelen fia trónöröklésében. János hercegi címei közül kettőt, a liptóit és az opavait (Szilézia) még apjától kapta, ezekhez 1490 után rövid ideig járult Szlavónia is.

Corvin élete utolsó éveiben már csak liptói hercegnek címezte magát, ezt örökölte volna minden bizonnyal fia, a Frangepán Beatrixtól született Kristóf is, ő azonban egy évvel apja után, 1505-ben gyermekkorban meghalt, és vele kihalt a Hunyadi ház is.

Mint minden váratlan halál esetén, ekkor is felmerült a mérgezés gyanúja, de ezt sem bizonyítani, sem végérvényesen cáfolni nem lehet. Ami a besztercei grófságot illeti, a címet Mátyás nagybátyjára, Szilágyi Mihályra ruházta, az ő halálával (1461) azonban megszűnt létezni.

Beszélhetünk-e ezek után dinasztiáról a Hunyadiak esetében? Amennyiben a dinasztiát a jelen írás elején jelzett szűkebb értelemben vesszük, természetesen nem. A besztercei grófság volt az egyetlen cím, amelyet legalább a család két egymást követő generációja viselt, de nyilván senkinek nem jutna eszébe „besztercei grófi dinasztiáról” beszélni.

Ha viszont egy tágabb értelemben használjuk a dinasztia szót, olyan személyek összességét értve alatta, akik apáról fiúra döntő befolyást gyakoroltak az ország sorsára, a kifejezés használata mindenképpen indokolt.

Ennél lényegesen történetietlenebb, de mindenkit érdeklő kérdés, vajon alakulhatott volna-e másképp a Hunyadiak és az ország sorsa, ha a család története két sorsdöntő ponton más irányt vesz?

Hogy mi történt volna, ha Hunyadi László túléli V. Lászlót, lehetetlen megmondani. Egyáltalán nem biztos, hogy ő is elfoglalhatta volna Magyarország trónját, de itt már a bizonyíthatatlan hipotézisek birodalmában járunk.

Némileg szilárdabb terepen mozgunk azt feltételezve, hogy amennyiben Mátyásnak és Beatrixnak nem sokkal a házasságkötés után fia születik, és életben is marad, neki lényegesen jobb esélye lett volna apja örökébe lépni, mint Corvin Jánosnak. Nem így történt azonban, s nekünk a tényt kell rögzítenünk, hogy a Hunyadi-házból csak egy király ült Magyarország trónján: I. Mátyás.

1. Mit jelent dinasztiának lenni?
2. Halálos fordulatok
3. Királyi vértelenség
4. A dicstelen vég

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait