Török korból származó kuriózumra bukkantak Kecskemét belvárosában

A Nagykőrösi út legelején, egy épülő társasház alapozásánál végeztek régészeti szakfelügyeletet a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai. A középkori Kecskemét főterének közvetlen közelében folynak a földmunkák, a történelmi városmagon belül, így nagy volt a valószínűsége, hogy lesz dolga a régészeknek. Hamar előkerültek az első szórványleletek, majd ezt követően számos török kori objektumot és egy épen maradt kutat is feltártak a szakemberek.

"A megtalált fakút azért számít kuriózumnak, mert a talajviszonyok ritkán teszik lehetővé, hogy a kutak faanyaga konzerválódjon, és épségben megmaradjon. Ezen a területen a talaj nagyrészt agyagos, viszonylag magasan van a talajvíz. Ennek köszönhető, hogy jó állapotban megmaradtak az ácsolt kút deszkái és gerendái. Kecskeméten ebből a korból – 1600-as 1700-as évek – származó kút még nem került elő, a megyéből is csak néhány ismert" - mondta el a baon.hu-nak Varga Máté régész.  

A kútból kerámiatöredékek és állatcsontok is előkerültek, az alsóbb rétegeiből pedig idősebb leletekre is számítani lehet. A magas talajvíz akadályozza a feltárást, a régészek viszont igyekeznek minél többet kibontani a kútból. Elemeit egyenként kiemelik, majd a kecskeméti múzeumban restaurálják. A cél az, hogy a későbbiekben egy kiállításon a közönségnek is bemutassák. A múzeumban már készül a török hódoltság korát megidéző kiállítás (július 31-én nyitja kapuit). Sajnos ott még nem lesz látható a most feltárt kút. Miután dokumentálták, és kiemelték a darabjait, további kutatásoknak vetik alá. A gerendák évgyűrűi például pontosan megmutatják, mikor vágták ki a kútelemnek kialakított alapanyagot, vélhetően tölgyfát.

"Az építkezés területén előkerültek még tárolóvermek, árkok, szemetes gödrök" – folytatja Varga Máté. "Köztük egy szépen körbetapasztott, kerek alakú gabonás verem, amit idővel szeméttel töltöttek fel az itt élők. Ez nagy szerencse a régésznek, mivel a szemétből számtalan lelet kerül elő, fontos információkat hordozva. Ahol kút van, ott lakóház is valószínűsíthető, ilyet azonban eddig még nem találtunk. Ha lesz ilyen, úgy biztos nem tégla vagy kő, inkább faszerkezetű, vagy földbe mélyített épületre lehet számítani. A beruházást végző Tiszavölgyi Gábor is fontosnak tartja Kecskemét múltjának megismerését, a projekt kivitelezése során konstruktívan állt hozzá az örökségvédelmi elemek megmentéséhez."

A teljes cikket a baon.hu-n olvashatják.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?