Török hódoltságból Habsburg szerzemény: Buda 1686-os visszafoglalása
2021. június 18. 17:57 Múlt-kor
Korábban
Védekezés a végsőkig
Az akkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán budai pasa – mivel az ellenfél egyértelműen túlerőben volt – a felhalmozás taktikáját választotta. 200 ágyújával „befészkelte” magát a várba, elegendő italt, élelmet és természetesen puskaport halmozott fel: béketárgyalásokról és megadásról – legalábbis kezdetben – még szó sem lehetett.
Az ostromlók június végére elfoglalták a Vízivárost, megkezdték a rendszeres ágyúzást, és védműveket építettek a török kirohanások megakadályozására. Az első felszabadító roham július 13-án kudarccal végződött: a török védők az aknák, az elegendő lőpor és a szurok segítségével vissza tudják verni a meredek hegyoldalon nehezen felkapaszkodó támadókat. Tíz nappal később a Szent Liga erőinek sikerült felrobbantani a palota lőporraktárát: a dunai szárny jelentős része elpusztult, a hatalmas robbanás következtében még a pesti oldalra is szálltak halálos erejű kőtörmelékek. A robbanásban 1500 ember – nagyrészt török várvédő – vesztette életét.
Július végén már a zászlót is kitűzték a budai várfokra: a hős hajdú noha hamar lehanyatlott, a szimbolikus tett erőt adott a csatatéren harcolóknak. A törökök az utolsó erőtartalékaik mozgósításával ugyan visszaverték ezeket a rohamokat, július 31-én a budai pasa mégis különbékét ajánlott Lipótnak. Az alku fejében a törökök átengedték volna Budát, ám a Szent Liga szabályzata szerint különbékében egyik fél sem állapodhatott meg az Oszmán Birodalommal.
A leírásokban gyakran kisebb hangsúlyt kap, hogy úton volt a közel 50 ezer főt számláló, Szari Szulejmán nagyvezír vezette török felmentő sereg: az ostromlók sikeresen visszatartották őket, a nagyvezírnek csapataival egészen Székesfehérvárig kellett hátrálnia. Kisebb török csapatok így is bejutottak a várba – augusztus 20-án óriási véráldozatokkal 500 mindenre elszánt török janicsár vetette be magát a vár falai közé –, azonban a védők számára világossá vált, nem számíthatnak fordulatot hozó külső segítségre.
1686. szeptember 2-án verőfényes nap virradt az ostromlókra. A törököket felkészületlenül érte a támadás, mert aznap már kétszer tévesen fújtak riadót. A támadóknak az esztergomi rondellánál és a Bécsi kapunál is sikerült behatolniuk a várba. Abban a reményben, hogy a palota még török kézen van, a védők közül többen oda menekültek, hogy erőiket egyesíthessék. Mások leugrottak a várfalakról vagy a pincékben rejtőztek el, esetleg a Dunán átkelve menekültek végzetük elől.
A magyar zászlót az a Petneházy Dávid tűzte ki a vár fokára, aki korábban még Thököly seregében harcolt: díjazásul a császár kitüntette, de mielőtt a császári seregben karriert építhetett volna magának, elragadta a halál. Míg Abdurrahmán pasa kezében karddal távozott a túlvilágra, helyettese 800 fővel együtt megadta magát. A „tárgyaló” törökök csak estére látták be, hogy puszta életükön kívül semmit sem menthetnek meg, egyedül a feltétel nélküli kapituláció elfogadható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.
