Több keresztes had is szörnyű dúlást rendezett Magyarországon

"Isten paradicsoma" és "visszataszító külsejű" lakói

II. Géza (1141-1161) korára a magyar külpolitika addigi legmozgalmasabb évei köszöntöttek be. Ugyanakkor III. Konrád német király is expanzív politikát folytatott: egy, a szövetségesének, a bizánci császárnak írt levelében utalt arra, hogy minden birodalmával szomszédos regnumot saját érdekszférájába tartozónak tekint. Mivel Géza nem volt hajlandó alávetni magát a német-római császárnak, ezért jött kapóra Konrádnak egy magyar trónkövetelő. Borisz, Kálmán király el nem ismert fia így ismét elérkezettnek látta az időt, hogy megpróbálkozzon a magyar korona megszerzésével, amit Géza elődeivel, II. Istvánnal és Vak Bélával szemben is megkísérelt.

A trónkövetelő először II. Vladiszlav cseh fejedelemnél próbálkozott, azonban német földön több sikert remélt: a Konráddal szövetséges tartományúr, Henrik osztrák őrgróf és bajor herceg engedélyével zsoldosokat toborzott a Lajtán túl. 1146-ban, éppen amikor a francia király és a Hohenstauf császár a Szentföldre készült, tört be Borisz Magyarországra, de kísérlete kudarcba fulladt. Pozsony várát bár birtokba vette, de Géza nyomban visszaszorította a trónkövetelőt.

A magyar király erősnek érezte magát ahhoz, hogy bosszúhadjáratot indítson, minek révén be is tört Henrik őrgrófságába (tehát a Német-római Császárság területére), akit nagy nehezen tudott csak megverni a Lajta-menti csatában. A németeket Géza ekkor csak a Bécs és a határ közötti Fischa-folyóig üldözte. Mindezen feszültség közepette közeledett Magyarország felé a Konrád császár vezette keresztes sereg.

III. Konrád átvonul Magyarországon

A második keresztes hadjárat 1147 júniusában érte el a magyar határt. A húszezresre valószínűsíthető német seregben ott volt a császár mellett a nemrég megvert Henrik herceg-őrgróf, a cseh és a lengyel király, valamint számtalan püspök és főúr. Konrád seregét kettéosztotta: egy részük szárazföldön menetelt, míg a másik fele hajókon követte őket a Dunán – kísérteties hasonlóságot mutatva III. Henrik császár 1051-es hadjáratával, amely végül a vértesi vereségbe torkollott. Ám a német-római császár ezúttal bölcsebb volt keresztes elődeinél: bár az átvonulás inkább volt ellenséges, mint baráti, nem támadta meg Magyarországot.

A császár azonban egyszerűen reálpolitikai megfontolásból cselekedett így, ugyanis nem akarta a hátrahagyott birodalmát egy magyar támadásnak kitenni amíg ő a Szentföldön van; a keresztes hadjárat célját tartotta szem előtt. Ugyanakkor fegyverei árnyékában tetemes vagyonokat csikart ki „adományként” a magyarországi egyházaktól. A Képes Krónika így ír a „zsarnoki és rabló” császár pénzszerzéséről: „Egész Magyarországon egyetlen anyaegyház vagy monostor sem maradt, amelytől ne vitt volna el pénzt, amelyek féltükben ne fizettek volna a zarándokló császárnak”. Gézának azért sikerült elérnie, hogy Boriszt távol tartsa a keresztes seregtől, amit a német urak megvesztegetésével foganatosított.

Konrád átvonulása emellett egy különös fejezettel is szolgált a historiográfia számára: az iskolai történelemkönyvek által is előszeretettel idézett Ottó freisingi püspök leírásával. Az egyházfő bár „Isten paradicsomá”-nak írja le Magyarországot, „visszataszító külsejű” lakóit „barbárnak és vadnak” tartja, akik nem érdemlik meg „Isten türelmét, amiért martalékul hagyta ezt a szép földet az emberiség e szörnyetegeinek, akiket még embernek sem nevezhetek”. Ottó mintegy irigykedve írt ezután a király hatalmáról, akinek alattvalói tisztelettudóak és engedelmesek.

1. A keresztes norvég királytól Szent Bernát beszédéig
2. Lerészegedés és öldöklés
3. "Isten paradicsoma" és "visszataszító külsejű" lakói
4. A magyar király keresztapja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

pápaság

• Pápasága ideje alatt csaknem az egész bolygót beutazta II. János Pál
• Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa”
• Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen
• Róma elfoglalása zárta le az egységes Olaszországért folytatott hosszú küzdelmet
• A macskák vallásos imádata is szerepelt a templomosok ellen felhozott vádak között
• Nagy tekintélyű professzor távozása után kezdett el hanyatlani az első magyar egyetem
• Mintafeleség lehetett a mérgezésekkel megvádolt Lucrezia Borgia
• Élhetőbb várossá alakította Rómát IV. Sixtus, a reneszánsz pápa
• A magyar győzelem hírére zúgnak délben a harangok