Szinte érintetlen, több tízezer éves farkaskölyök-jégmúmiát vetnek vizsgálat alá
2020. december 22. 12:43 MTI
Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak amerikai kutatók. Az állat tökéletes állapotban megőrződött maradványai alapján a szakértők ismereteket szerezhetnek az akkor élő farkasok életmódjáról és a modern farkasfajokkal való rokonságukról – közölték a Des Moines-i Egyetem tudósai.
Zhur, a farkaskölyök
Korábban
Héthetes lehetett
Az 57 ezer éves múmiát 2016-ban fedezte fel a kanadai permafroszt (állandóan fagyott) talajban egy aranybánya dolgozója. A Yukon közigazgatási területen élő tr’ondek hwech’in őslakos nép a Zhur nevet adta az állatnak.
„Ez a valaha talált legteljesebb farkasmúmia. Gyakorlatilag 100 százalékban érintetlen, csupán a szemei hiányoznak” – mondta Julie Meachen, az egyetem anatómiakutatója, az eredményeket bemutató tanulmány társszerzője.
A szakértő szerint nagyon ritka, hogy ilyen leletet találjanak a régióban. Ehhez az állatoknak haláluk után gyorsan kell konzerválódniuk a jégben, mielőtt a test oszlásnak indul vagy mielőtt más állatok felfalják.
„Azt feltételezzük, hogy az odújában lehetett és nagyon hirtelen pusztult el, amikor az ráomlott. Az adatok alapján nem éhezett, halála idején nagyjából héthetes lehetett” – mondta Meachen. Még az állat táplálékát is meg tudták vizsgálni.
„Ami igazán meglepett minket, az az, hogy vízi állatokat is fogyasztott, főként lazacot” – emelte ki a kutató. A farkasok a jégkorszakban általában bivalyokkal, pézsmatulkokkal vagy más nagy szárazföldi állatokkal táplálkoztak.
A farkaskölyök örökítőanyagában kapcsolatot találtak régi oroszországi, szibériai és alaszkai farkasfajokkal. Megtisztítása és konzerválása után Zhurt a Kanada északnyugati részén található Whitehorse-ban lévő Yukon Beringia Központban állítják ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Mégsem a híres krími ostrom lehetett az európai pestis forrása tegnap
- Részlegesen helyreállítják Pompeji második világháborúban megsérült épületét tegnap
- Két király és egy tábornok megbuktatásán át vezetett Nasszer útja a hatalomba tegnap
- Tízezernél is több középkori érmére bukkantak egy falu lakói Kínában tegnap
- Az 1849-es ostrom idején bosszúból rommá lőtt Redoute helyén épülhetett meg a Vigadó tegnap
- Ezer évvel korábban kezdhettek palotákat építeni Kínában, mint eddig gondoltuk tegnap
- A kikiáltási ár sokszorosáért kelt el Napóleon „börtönének” utazóládában megtalált kulcsa tegnap
- Szó szerint halálra dolgozta magát a szatíráival elhíresült Molière tegnap
