Számos forrásból táplálkoznak a modern húsvét ünnepi szokásai
2023. április 9. 09:05
Korábban
A nyúl és a tojás napja
Az angolszász „Easter” szó eredete a kereszténység előtti Eostre szóra vezethető vissza, legalábbis Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint. A magyar húsvét szavunk a hús ekkori elfogyasztását jelöli. Bár Bede művében a történet szimpla kommentárként jelenik meg, jó tudni, hogy a 19. század előtt sehol, semmilyen formában nem kötötték össze Eostre nevét a húsvéti nyuszival. Elképzelhető, hogy ez egy ekkortájt megszülető történet volt, amelyet ügyes kezek illesztettek be a történetíró munkájába.
De ki is volt ez az Eostre? Eostre istennőt, a tavasz és a termékenység úrnőjét Bede szerint a legtöbbször nyúlfejjel ábrázolták, vagyis a húsvéti nyúl pogány őse lehetett. A nyúl a termékenység szimbóluma, így a tavaszünnep és a húsvét pogány eredetű termékenységi rítusokra vezethető vissza. Bizáncban ráadásul a nyúl a kereszténység felvétele után egyenesen Krisztus szimbóluma lett.
A termékenység másik ismert szimbóluma a tojás, a tisztaság, a termékenység és elsősorban az élet, az újjászületés jelképe. Bede története szerint az istennő kedvenc madarát nyúllá változtatta, hogy ezzel is a gyerekeket szórakoztassa. A madárból lett nyúl azonban hamarosan színes tojásokat tojt, s a tojásokat az istennő a gyerekeknek adta.
A tojások festése ókori hagyomány, amit a 13. századtól írásos emlékek is megörökítenek. A húsvéti tojás első írásos említése 1615-ből Strasbourgból származik. Nyugat-Európában a leginkább kedvelt tojásfesték a piros, míg Kelet-Európában az arany volt. A többszínű tojások a 17. századtól terjedtek el.
A húsvéti nyúl eredetileg a német protestánsok trükkje volt, hogy ne kelljen végigéhezni a katolikus hagyomány szerinti nagyhetet. A tojást tojó nyúl ötlete pedig az 1700-as években született meg az Egyesült Államokban. A pennsylvaniai holland telepesek az „Osterhase” vagy „Oschter Haws” (azaz a Húsvéti Nyúl) eljöveteléről meséltek gyerekeiknek.
A Mikuláshoz hasonló ünnepi szokás szerint a jó gyerekek színesre festett tojásokat kaphattak a húsvéti nyúltól gondosan kikészített sapkáikba. A 18. században kialakult Halloweenhez és Valentin-naphoz hasonlóan a húsvéti nyúl szokása is rövid idő alatt elterjedt, a keresztény-zsidó ünnepkörhöz szorosan kapcsolódva pedig széles körben népszerűvé vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Hét borzongató horrorfilm, amit valós események ihlettek tegnap
- Egy idős hölgy látomása miatt helyezték át Sztálin holttestét tegnap
- Párhuzamosan játszott filmekben és a medencében is Bud Spencer tegnap
- A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain tegnap
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon tegnap
- A kelták szerint szellemek és boszorkányok látogatnak a mi világunkba Halloween éjszakáján tegnap
- Egy bálteremben alakították ki Budapest első moziját tegnap
- Ellenezte a hadüzenetet, mégis Tisza Istvánt kiáltották ki az első világháború felelősének tegnap
