7 végzetes pillanat

Sorozatlövő fegyvert és tankot is tervezett Leonardo da Vinci

2018. szeptember 3. 15:38 Múlt-kor

Amikor Leonardo da Vinci neve kerül szóba, a legtöbb ember elsősorban lenyűgöző művészeti alkotásaira gondol, esetleg korát messze meghaladó találmányterveire, mint például különféle „repülőgépeire”. Arról azonban kevesebben tudnak, hogy – lévén korának embere – Leonardo meglehetősen termékeny fegyver- és hadigéptervező is volt.

Leonardo montázs

A reneszánsz korában Itália gyakran vált csatatérré saját városállamai és idegen hatalmak számára egyaránt. E városállamokban nagy volt a kereslet a katonai újításokra, amelyekkel egyikőjük fölényt alakíthatott ki a másikkal szemben. Habár Leonardo nem szerette az erőszakot, és sokkal többet foglalkozott a természet szépségével és az ember ismereteinek bővítésével, ki kellett elégítenie gazdag támogatói igényeit is, akik lehetővé tették neki, hogy saját érdeklődési körével töltse idejét. Az egyik ilyen támogató Cesare Borgia volt, akinek fegyvereket és különféle védelmi eszközöket is tervezett, a géppuska korai elődjétől bevehetetlen erődök és gyorsan előkészíthető hidak terveiig.

Leonardo tanulta a mind az ókor, mind saját korának hadmérnöki tudományait – egy Ludovico Sforzának, Milánó hercegének írott levélben, melyben tudását részletezte, azt írta, egyéb ismeretei mellett a hadmérnökség kilenc területének szakértője. Ezek között felsorolta az ostromgépeket, az árokásó gépeket, a hídépítést és az új fegyverek tervezését is.

Fegyver-, illetve egyéb hadigép-terveinek többsége az úgynevezett Codex Atlanticusban található, amelyet a 16. század végén állított össze Leonardo hagyatékából Pompeo Leoni szobrász (a híres Leone Leoni fia). Nevét arról kapta, hogy a korban használatos legnagyobb méretű papírlapokból készült, amelyekből általában földrajzi atlaszokat készítettek. Más tervrajzok az úgynevezett „párizsi kéziratokban”, illetve Leonardo egyéb írásaiban találhatók.

Leonardo korában a lőpor használata már egyre jobban elterjedt Európa harcterein, azonban az ezzel működő fegyverek megbízhatatlanok és pontatlanok voltak, ráadásul újratöltésük is időigényes folyamat volt. Ennek kiküszöbölésére Leonardo tervei között megtalálható számos többcsövű tüzérségi eszköz tervei – csöveik száma háromtól 33-ig terjed.

A háromcsövű fegyver egy példánya, amely Leonardo tervei nyomán készülhetett, 1968-ban került elő a horvátországi Kličevica várában. A későbbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a bronzból öntött eszköz Leonardo korából származik, és vélhetően Velencében készült. Egy alkalommal biztosan használták, illetve kipróbálták, mivel a fegyver alsó felének jó része hiányzik – vélhetően szétrobbant használat közben.

A 33-csövű eszköz csövei három sorban, egy háromszög keresztmetszetű, forgatható alapon helyezkednek el a tervrajzon. Leonardo jegyzetei szerint amíg az egyik sorral tüzelnek, egy másikat újra lehet tölteni, így növelve a tűzgyorsaságot. A tervrajz szerint ugyanis a csövek hátultöltősek – egy olyan fejlesztés, amely a harctéri tűzfegyvereken csupán a 19. században vált széles körben elterjedtté.

A tudós-művész jegyzeteiből előkerült egy, a római hajítógépekre (ballistákra) emlékeztető eszköz terve is: egy óriásira növelt méretű számszeríjé – a fegyver mintegy 25 méter széles lett volna, és megfélemlítő hatása is szempont volt tervezésénél. Leonardo tervei szerint köveket, vagy a további pánikkeltés érdekében lángoló „bombákat” (vélhetően olajjal töltött cserepeket) hajított volna.

Leonardo talán leghíresebb fegyvertervezete a sokak által csak „Leonardo tankjának” nevezett eszközé, amely egy páncélozott, emberi meghajtású jármű volt. A kerekeken guruló, kör alakú alapra egy kúp alakú, fából készült fedő került volna, amelyet fém lapokkal erősítettek volna meg a nagyobb védettség érdekében – ferde felszíne hatékonyan hárította volna a becsapódó lövedékeket. A jármű 360 fokos támadóképességgel rendelkezett volna, vízszintes síkban minden irányba tervezett bele ágyúkat Leonardo. A meghajtásról négy nagy fogaskerekes áttétel gondoskodott, amelyeket négy-nyolc erős ember működtetett volna, így nem lett volna szükség lovakra.

Leonardo tervrajza itt tartalmaz egy hibát: az általa papírra vetett elrendezésben a fogaskerekek nem működnének, elakadnának egymásban. Több kutató szerint Leonardo szándékosan ejtette ezt a hibát, hogy terve rossz kezekbe kerülve használhatatlan eszközt eredményezzen. A 15. században vélhetően még e hibát kijavítva is nehezen lett volna használható a jármű, például egyenetlen terepen.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Leonardo harcjárműveA Horvátországban talált háromcsövű tüzérségi eszközLeonardo hajítógépeEgy ostromtorony terve Leonardo jegyzeteibőlLeonardo 33-csövű fegyverének rekonstrukciójaA háromcsövű fegyver eredeti rajzaKülönféle tűzfegyverek terveiLeonardo egy 10-csövű fegyvertervének rekonstrukciója

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!