Saját, tévedésből megjelent nekrológja vitte rá Alfred Nobelt a nevét viselő díj megalapítására

Megzabolázni a robbanás erejét

A családi vállalkozás középpontjába a különböző robbanószerek fejlesztése került. A vegyészmérnöki végzettséget megszerző Alfred számára természetesnek tűnt, hogy a család számára kamatoztassa tudását. Maga Alfred több szabadalmat is bejelentett már ekkor.

A nitroglicerin megszelídítéséről szóló próbálkozások persze nem jártak mindenféle veszély nélkül. 1864. szeptember 3-án robbanás történt a Nobel-gyárban, amelyben Emil, Alfred öccse is életét vesztette.

Tulajdonképpen a véletlennek köszönhető az, hogy mégis sikerült a nitroglicerint olyan formába hozni, hogy az kevésbé balesetveszélyes és jobban felhasználható legyen. Szállítás közben egy nitroglicerines tartály eltört, de mégsem robbant fel. Amikor megvizsgálták a baleset körülményeit, rájöttek, hogy a nitroglicerines üvegek közé kovaföldet töltöttek, és az felszívta a robbanószert. Így az anyag stabil maradhatott, és nem robbant fel.

Ez a felismerés megkönnyítette Alfred Nobel dolgát, így csak meg kellett találnia a kovaföld és a nitroglicerin megfelelő arányát, amelyekből rudakká formálható pasztát készített. Emellett arra is ügyelnie kellett, hogy a robbanóerő ne csökkenjen a felhasználáskor.

Az így kapott anyagot dinamitnak nevezte el, a görög „dünamisz” szó után, ami erőt jelent. A találmányát később tökéletesítette: megalkotta a gyújtózsinórral működő detonátort, de szabadalmaztatott olyan találmányokat is, mint a robbanógumi és a füst nélküli lőpor. Ennek ellenére árulkodó tény, hogy Stockholmban nem engedélyezték a dinamit gyártását.

A dinamit forradalmasította az ipart és a bányászatot is, lehetővé téve a sokkal biztonságosabb működést. Emellett természetesen a hadiipar is felhasználta a maga céljaira az új találmányt. Bár Nobel maga békeszerető ember volt, és a dinamitot sem azért találta fel, hogy hadicélokra alkalmazzák, mégsem reflektált erre különösebben jól. Nobel hol képmutató módon, hol egyszerűen tudomást sem véve, később inkább önvádlón viszonyult hozzá. Egy szerencsétlen véletlen azonban ráébresztette arra, hogy ezen változtatnia kell.

1. Vállalkozó kedvű család
2. Megzabolázni a robbanás erejét
3. A szerethetetlen figura
4. Egy hallhatatlan díj születése

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére