Saját fiát is meggyilkolta a mentális zavarokkal küzdő Rettegett Iván

Orgiák és önsanyargatás

Az uralkodó ismert volt egyik pillanatról a másikra bekövetkező szélsőséges kedélyváltozásairól, amelyek paranoiája elhatalmasodásával párhuzamosan egyre nagyobb félelmet keltettek a környezetében. Pszichopatának azonban semmiképp sem nevezhetjük, mivel a dühkitörések mellett a bűntudat által generált önmarcangolás is jellemezte személyiségét. Életében folyamatosan váltakoztak a féktelen orgiákkal, szadista tettekkel fémjelzett, valamint az önsanyargató, bűnbánó vallásossággal jellemezhető időszakok. Ha például böjtölésről volt szó, kevesen voltak olyan állhatatosak, mint a cár.

Miután hatalma alá hajtotta a maradék európai tatár kánságokat, kezdetét vette Szibéria orosz meghódítása

Iván mindent egyéni törekvéseinek, érdekeinek rendelt alá, amelynek középpontjában, a korban még meglehetős nehézségekbe ütköző, korlátok nélküli uralkodói hatalom megteremtése állt. A keleti despotikus hagyományokból kiindulva úgy vélte, cárként más morális kötelmek vonatkoznak rá, mint az egyszerű emberre.

„Hogy nézne ki, ha a cár odatartja a másik orcáját is, amikor megütik az egyiken? Ez a legtökéletesebb parancsolat, de hogyan tudná a cár kormányozni országát, ha hagyja magát megszégyeníteni?” – kérdezte egy alkalommal Andrej Mihajlovics Kurbszkij hercegtől, egykori hadvezérétől, aki egy adott pillanatban jobbnak látta elhagyni az országot, mielőtt őt is eléri Iván bosszúja. Levelezésük rendkívül fontos forrás a XVI. századi Oroszországról. „Bár emberként bűnös vagyok, cárként igazságos!” − fogalmazta meg egyik levelében életfilozófiáját.

Iván az 1560-as évek közepén az ellenségeivel való leszámolás jegyében két részre, az általa uralt opricsnyinára és a bojárok hatáskörébe tartozó zemscsinára osztotta fel az országot. 5-6 ezer főből álló, félelmetes testőrgárdája folyamatosan rettegésben tartotta a zemscsina lakosságát.

Dühkitörések, bűnbánat, orgiák és szadizmus jellemezték

Segítségükkel félreállította vélt vagy valós ellenségeit, akik elsősorban a nemesség és a papság soraiból kerültek ki. Az 1567 és 1570 közötti úgynevezett „tömeges terror” idején már senki sem érezhette magát biztonságban. Moszkvában mindennapossá váltak a cár parancsára, sőt sokszor a jelenlétében elkövetett szadista gyilkosságok.

Iván még mérgezési szándékkal meggyanúsított unokatestvérét, Vlagyimir Andrejevics herceget is arra kényszerítette, hogy feleségével és gyermekeivel együtt előtte igyon mérget. Az uralkodó haragja idővel már nemcsak egyes embereket, hanem városokat is érintett. Ebben már a cár másodszülött, ugyancsak Iván névre keresztelt fiának is komoly szerepe volt. (Az elsőszülött Dmitrij egyévesen hunyt el.)

1. A kegyetlen kamaszcár
2. Orgiák és önsanyargatás
3. Novgorod „megbüntetése”
4. A magzat- és fiúgyilkos cár

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?