2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
ITT vásárolhatsz termékeinkből
Halász Rita

Rippl-Rónai József kukoricás világa

Másfél évtizednyi távollét után tért vissza 1901-ben Magyarországra Rippl-Rónai József, s nemsokára véglegesen letelepedett Kaposvárott. Az ott töltött évek alatt sajátos stílust teremtett, amelynek egyik legizgalmasabb darabja már címével is töprengésre csábít: Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van.

Rippl-Rónai Somogy vármegye székhelyén előbb a Fő utca egyik házát vásárolta meg. Szobabelsők, családtagok, tipikus kisvárosi alakok voltak festményeinek szereplői. Számos képén felismerhetjük a színes falakat, a jellegzetes biedermeier bútorokat, a kissé alacsony belső tereket. Alkotásainak története egyszerű és teljesen hétköznapi, a korabeli kritika ezt fel is rótta neki. Mindezek ellenére az 1906-os Könyves Kálmán szalonbéli tárlata meghozta a szakmai és nem utolsósorban az anyagi elismerést is a művész számára, sőt az eladott képek árából megvásárolta a többholdas park övezte Róma-villát Kaposvár mellett, amely következő korszakának fontos szereplője lett.

Folt hátán folt

A 318 művet felvonultató reprezentatív szalonkiállítás ugyanakkor az interieur-képek időszakát is lezárta. A tárlat után Rippl-Rónai stílusa megváltozott, az ebben a korszakban készült műveit kukoricás képeknek nevezzük. Az újítás első pillantásra pusztán technikainak tűnik. A formákat vastag körvonallal határolja, amiket kukoricaszem formájára emlékeztető lapos foltokkal tölt ki. Emellett kompozíciós és színbéli újítást is láthatunk: felhagy a térmélység érzékeltetésével, a kevert színeket mellőzi, helyette egymás mellé helyezett tiszta színeket használ.
De vajon milyen impulzusok érték Rippl-Rónait, mi okozta életművében ezt az újabb irányt? 1910-ben feleségével, Lazarine-nel Párizsba utazott, ahol több kiállítást is megnéztek, többek között a Die Brücke, a Fauves (Vadak) és Matisse tárlatát a Bernheim galériában. Meglátogatták a Nabis-csoport volt tagjait, baráti összejöveteleken vettek részt. Rippl-Rónai a Fauves és a Nabis művészek felületlazító eljárásait ötvözte, és alkalmazta a Vadak által kedvelt sárga-piros színellentétpárt is. Ez az út nemcsak szakmai tekintetben hozott nagy változást, hanem a családi életben is. Ekkor fogadták ugyanis örökbe Lazarine testvérének kislányát, Anellát, aki számos későbbi festmény modellje lett.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2020. nyár számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár