Pogány praktikától a szekérrel csaló görögig: mit tudunk az 1896-os athéni olimpiáról?

Magyar vonatkozások

Magyar delfin. Ha mást nem, ezt a kifejezést mindenki ismeri, vagy ha nem, Hajós Alfréd neve mindenki számára ismerősen csenghet. A 200 és az 1500 méteres gyorsúszás győztese „beúszta” nevét a magyar történelembe.

Hajlamosak vagyunk megfeledkezni a további magyar sikerekről. Szokoly Lajos – akit elsőként szólítottak rajtkőre az újkori olimpiák történetében – 100 méteres síkfutásban lett harmadik, és valószínűleg a 110 méteres gátfutásban is dobogós helyezést ért volna el, ha nem bukott volna el az utolsó gáton. Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban lett második, míg Tapavicza Momcsilló tenisz egyesben ért el holtversenyben harmadik helyezést.

A legérdekesebb történet talán Kellner Gyuláé, aki úgy lett harmadik a legjobban várt, maratoni 36,7 km-es távon, hogy először negyedikként érkezett be a célba, de az egyik görög versenyző szekéren ülve tette meg a táv egy bizonyos részét. A csalásra ugyan nem lehet kifogás, de annyit megjegyezhetünk a görög versenyzők védelmében, hogy az Athén-Marathón távon egyértelmű elvárás volt a hazai győzelem – a kimagasló pénzbeli jutalmakról nem is beszélve.

Ezekről a sikerekről nem visszhangzott túl nagy erővel a sajtó, a kor technológiájának megfelelően ugyanis jelentős késéssel érkeztek meg a hírek a hazai földre. Az igazi élményt a sport rajongóinak ezekben az időkben azok a tudósítások és levelek jelentették, amelyeket többek között Kertész K. Róbert küldött a Pesti Hírlapnak, vagy Wein Dezső a Pesti Naplónak. És ne felejtsük: az események nagy részét ők is csak távcsövön keresztül tudták figyelni, így a tudósítások nem pontos leírásként, hanem egy izgalmas olvasói élményként szolgálhattak.

Mi nem volt az első újkori athéni olimpián?

Tévedés volna az első újkori ötkarikás játékot a jelenlegi olimpiákkal egyenrangúnak tekinteni, hiszen az elmúlt 125 évben a szimbólumrendszer jelentős változáson ment keresztül.

Olimpiai láng az 1928-as amszterdami olimpián lobogott újra, a fáklyás váltófutás pedig az 1936-os (hírhedt) berlini olimpia vívmánya volt, a láng 3187 kilométert tett meg Olümpiától Berlinig 12 napon keresztül.

Nem volt még tervben az 5 kontinens összekapcsolódását szimbolizáló olimpiai ötkarika, amelynek az ötletét szintén Pierre de Coubertin dolgozta ki 1912-ben. Az olimpiai himnusz zenéje is változott azóta, végül Szpiridon Szamarasz megzenésítése (Kosztisz Palamasz verse alapján) 1958-tól vált véglegesen hivatalos himnusszá. Mára már a kabalafigurák is nélkülözhetetlen kellékei az eseménynek, pedig ez csak az elmúlt 50 évben vált hivatalos kellékké, Münchenben, 1972-ben a Waldi nevű tacskó révén.

Aranyérmeket sem osztottak 1896-ban. Az egyes számok győztesei ezüstérmet, oklevelet és olajfalevél-koszorút, a második helyezettek rézérmet és koszorút kaptak, míg a harmadik helyezettek üres kézzel távoztak.

Mai szemmel az 1896-os olimpia több szempontból sem volt „igazi”, mégis valami világraszóló újdonság kezdete és valami régen, méltatlanul elfelejtett folytatása.

1. Olimpia: múltból a jövőbe
2. Magyar vonatkozások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
• Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
• Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
• Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
• A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
• Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
• Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait