Nem igaz, hogy senki sem mosolygott a 19. századi fényképeken
2020. április 3. 19:58 Múlt-kor
A 19. századi emberekről alkotott mai képet nagyban befolyásolja a fényképészet akkoriban új technikája, amely először tette lehetővé a hétköznapi emberek ábrázolását teljes valójukban. A manapság készült fotókhoz képest a legfeltűnőbb különbség az, hogy e képek alanyai szigorú, érzelemmentes arckifejezéssel néznek a kamerába. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a való életben is így viselkedtek volna, és fényképek is akadnak, amelyeken előtűnik játékosabb oldaluk.
Korábban
Miért nem mosolyogtak a legtöbb fényképen?
A fényképészet hajnalán, az 1840-es és 1850-es években még az úgynevezett dagerrotípia volt a legelterjedtebb módja a fényképkészítésnek. Ennek során a kép egy ezüstözött réztáblára égett rá.
A folyamat a legtöbb esetben több percet is igénybe vett, ezalatt pedig tökéletesen mozdulatlannak kellett lennie az embernek, különben elmosódottá vált a kép.
Ennyi időn keresztül a legtöbb ember számára rendkívül kényelmetlen folyamatosan mosolyogni, sokak számára pedig mozdulatlanul állni is, így a leggyakoribb beállítás a statikus háttér előtt semleges arckifejezéssel ülő vagy támaszkodó ember lett.
Az 1880-as és 1890-es évekre azonban már jelentős fejlődésen ment keresztül a technika, és – bár a mai digitális eszközökhöz képest még mindig „lassúak” voltak – a fényképek szinte azonnal elkészültek. Miért nem mosolyogtak továbbra sem az emberek?
A mosolyok hiányának oka két okban keresendő: az egyik a fogak mutatásával kapcsolatos korabeli fenntartások – ha valamiféle tökéletlenség volt a mosolyban, azt senki sem szerette volna az örökkévalóságnak megőrizni fényképen –, a másik pedig az a tény, hogy a fényképészet a korábbi festészeti hagyományból fejlődött ki.
Ennek szerepe nem elsősorban pillanatnyi érzések, hanem az alany(ok) ábrázatának rögzítése volt – ahogy a hajdani uralkodók és arisztokraták sem mosolyogtak a róluk készült olajfestményeken, úgy sokáig az őket a fényképeken utánzó köznép körében is megmaradt tabunak az érzelmek kimutatása.
Időről időre azonban előfordult, hogy kevésbé formális körülmények között készült egy-egy fénykép, és a rajta szereplők ki szerették volna mutatni, hogy jól érzik magukat. Alább ezekből látható néhány példa.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Kitalált észak-amerikai utcaképekkel verték át vásárlóikat a 18. századi metszetkészítők
- Reklám, propaganda, focimeccs, pózolás: képeken a 20. századi tűzfal-történelem tegnap
- A magyar „Mr. Movies”: Zukor Adolf története, aki szerint a közönség sohasem téved tegnap
- A költészethez rendkívül tehetséges, de gyenge tanuló volt a fiatal Weöres Sándor tegnap
- A brazilok is átvették az Aranycsapat szövetségi kapitányának taktikáját tegnap
- Európa egyik legszebb operaházának nem csak tervezője, de építője is volt Ybl Miklós tegnap
- Boldog békeidők vagy képmutató konzervativizmus? A viktoriánus korszak megosztó emlékezete tegnap
- Megtalálták Sisi pihenőházának oroszlánszobrát a budai Várban tegnap
- Több mint száz évig lappangtak a Himnuszt is tartalmazó Kölcsey-kéziratok tegnap