Nem emberi végtag lenyomatai a szaharai barlang apró „babakezei”
2016. március 9. 17:04
A Szaharában található Vádi Szúra II (Képek völgye) nevű barlang 8 ezer éves falfestményei 2002-es felfedezésük óta tartják izgalomban a régészeket. A gyakran „Szörnyek barlangja” néven emlegetett hely falán számos kézlenyomat található, amelyek minden bizonnyal az alkotók körberajzolt kezeit jelenítik meg. A többek között vadállatok és fejetlen emberalakok mellett (általában) a nagyobb kézlenyomatok belsejében olykor egy-egy kisebb kéz is látható. Mint kiderült, ezek korántsem emberi végtagok.
Korábban
A délkelet-egyiptomi helyszíntől mindössze kilenc kilométerre található az Úszók barlangja, amelyet a Líbiai-sivatagba expedíciót vezető gróf Almásy László fedezett fel. Az angol beteg elsőként jutott arra a következtetésre, hogy egykoron a világ legnagyobb sivatagjában állandó, vagy legalábbis ideiglenes tavak álltak.
A 20-szor 8 méteres, Vádi Szúra II (Képek völgye) nevű sziklabarlang falain közel 900 kézlenyomatot lehet megkülönböztetni. A művészi kezek mellett narancs, barna és sárga színekben pompázó egyéb alakok, többek között vadállatok és fejetlen emberek is láthatók a falakon, amelyeknek köszönhetően nyerte el a helyszín a „Szörnyek barlangja” nevet.
A több száz, láthatóan felnőtt embertől származó kéznyom között 13 darab apró nyomat is látható. Gyermeki kéznyomokat korábban már Argentínában és Ausztráliában is felfedeztek, azonban a Szaharából ezelőtt még sohasem kerültek elő. Emmanuelle Honoré, a McDonald Intézet régésze először 2006-ban vette szemügyre a kicsiny végtagokat. Habár valamennyire hasonlítanak egy csecsemő kezéhez, a kutató szerint még egy újszülött gyermek keze sem ilyen apró, az ujjai pedig pláne nem ilyen vékonyak.
Az alapos Honoré nem bízta a véletlenre: besétált egy kórházba, ahol az újszülött gyermekek ujjait is megvizsgálta. Majd a franciaországi Lille Orvostudományi Egyetemének klinikáját is meglátogatta, ahol az orvosok segítségével a 37-40 hetes, valamint a 26-36 hetes koraszülött babák kezeit is megmérte. Elmondása szerint a gyermekek szülei igencsak megörültek, amikor megtudták, hogy újszülötteik egy régészeti kutatásban segédkeznek.
A kutató gyanúja beigazolódott: még a legapróbb koraszülött gyermekek kezei is túl nagyok voltak a barlang falán lévőkhöz képest. Eleinte úgy vélték a szakértők, hogy talán valamilyen fából, esetleg anyagból készült sablonokat rajzoltak körül a kőkorszaki alkotók, ám ezt hamar elvetették, hiszen túl szabálytalanok és különbözők voltak a nyomok. Ezt követően más állatokra kezdtek gyanakodni. A legvalószínűbb jelöltek a majmok voltak, azonban a végtagarányok miatt ezt az ötletet is el kellett vetniük.
A kutatás során egy zambiai krokodilfarmra is elvetődtek, ahol megtalálták a számításaikat: a hüllők, főként a fiatal krokodilok, valamint a varánuszok végtagjainak lenyomata hasonlított a leginkább a falon lévőkre. Hihetetlennek tűnhet, de a néhány hónapos hüllők lábai meglepően hasonlítanak egy kisgyermek kezéhez. A krokodil végül azonban rossz választás volt, ugyanis azon a vidéken nyolcezer éve még nem éltek ilyen hüllők, csak később telepítették be őket. A legjobb választásnak végül a pusztai varánusz tűnt, amely őshonos az Észak-Afrikai régióban. A nomád törzsek hite szerint egyfajta védőerővel rendelkezik, így ma sem bántják az állatokat.
Nem teljesen egyedi eset, hogy állatok lábait használják sablonként az őskori kultúrák barlangfestői: például az ausztráliai Gorge-barlangban az emu, míg az argentínai La Cueva de las Manosban a strucchoz hasonlító nandu madár lábnyomai maradtak meg az utókor számára. Az még nem teljesen világos a francia kutatóknak, hogy a kőkorszaki népeknek miért volt fontos, hogy a hüllők nyomai is meg legyenek örökítve, ám Honoré ígérete szerint a nemsokára megjelenő tanulmányában erre is megtalálja a magyarázatot. Még nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy az őskoriak a levágott hüllőlábakat rajzolták körül, vagy esetleg az élő varánuszok tappancsait illesztették a sziklafalra. A Journal of Archaeological Science-ben megjelenő tanulmány szerint ez az első olyan eset a világon, amikor egy ötujjú, nem emberi végtaglenyomatot fedeznek fel a sziklafalon.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.