Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
2019. március 7. 15:21 Németh Máté
Korábban
Ütközés a pápa és az angol király között
VII. Kelemen pápa kiemelkedő műveltséggel rendelkezett és a reneszánsz pápákra jellemző módon támogatta a művészeteket, ez azonban kevés volt ahhoz, hogy a rá szakadó problémákon úrrá tudjon lenni. A reformáció terjedése okozta gondok mellett leginkább a korszak két nagy uralkodójának szorítását érezhette kellemetlennek, hiszen V. Károly német és spanyol király és I. Ferenc francia uralkodó egyaránt áhítozott az itáliai befolyásért. A Medici pápa - attól függően, hogy éppen ki állt nyerésre az uralkodók rivalizálásában - kétarcú politikát folytatott az adott helyzetben, az 1520-as évek végén azonban kénytelen volt komoly engedményeket tenni az addigra már érzékelhető Habsburg hegemónia miatt V. Károly számára.
VIII. Henrik kérése különösen nehéz helyzetbe hozta a pápát, ennek oka pedig az volt, hogy az angol király által elhagyni kívánt Aragóniai Katalin történetesen V. Károly édesanyjának a testvére volt, vagyis a Német-római Birodalom élén álló Habsburg császár nagynénje. Károly határozottan fellépett rokona érdekében, VIII. Henrik azonban nem tett le eredeti tervéről, így körkérdést intézett Európa szellemi műhelyeihez, hogy a Szentírás alapján bűnösnek tekinthető-e házassága. Az ezzel nemzetközivé terebélyesedő ügy megosztotta a kontinens egyetemeit, az angolok, a franciák és Itália egyes részei Henriket támogatták, míg Károly nyomására a spanyolok, a németek és Dél-Itália Aragóniai Katalint vették védelmükbe, aki egy korábbi felvetésre kolostorba sem volt hajlandó bevonulni.
A pápa az eset kivizsgálását a római bíróság elé utalta. VIII. Henrik ezt követően azon mesterkedett, hogy Róma döntését befolyásolja, de VII. Kelemen megtiltotta számára az eljárás befejezéséig új házasság kötését. A katolikus egyház feje 1530. március 7-én - a spanyol-német uralkodó nyomásának engedve - kiátkozással fenyegette meg őt, amennyiben Katalintól elválna és elvenné Boleyn Annát. A pápa időhúzó politikája nem volt sikeres, az angol király úgy döntött - miközben már 1529-ben menesztette az ügyét képviselő és azt előremozdítani nem tudó gátlástalan kancellárját, Wolsey bíborost és pápai követet -, hogy az egyházfőtől függetlenül fogja a kérdést rendezni.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- Esküdt szűz nők, akik férfiként élnek 16:17
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20