Nem a kivégzett Rosenberg-házaspáré volt a legnagyobb szerep az atomtitok kiszivárgásában
2023. április 3. 18:11 Múlt-kor
Kinek tartozott Sztálin nagyobb hálával: az atomkémeknek vagy a saját tudósainak? Pontosan milyen információkat kaptak a szovjetek, és mennyire tudták ezeket hasznosítani atomprogramjuk során? Mennyire volt jogos a Rosenberg-házaspár, de leginkább a feleség, Ethel villamosszék általi kivégzése? Miért nem került rács mögé számos amerikai tudós, akik olykor lelkiismeretei okokból kopogtattak a szovjetek ajtaján, ugyanis nem tartották helyénvalónak, hogy az USA monopóliummal rendelkezzen az atomfegyverek terén? Számos olyan kérdés, amelyre lehet, hogy száz év múlva sem találhatunk megnyugtató választ.
Ethel és Julius Rosenberg
Korábban
Az amerikai sokk
Amikor Truman a potsdami konferencián eldicsekedett egy addig példátlan rombolóerejű amerikai fegyverről, Sztálin nem tűnt meglepettnek, ugyanis pontosan tudta, mit rejtegetnek előle szövetségesei.
Hirosima és Nagaszaki után már meg is értette, miért olyan fontos az atombomba tulajdonlása, hiszen alapjában fogja meghatározni a háború utáni politikát.
Az amerikaiak szentül meg voltak győződve, előnyük még évekig, talán évtizedekig behozhatatlan, ezért is érte őket villámcsapásszerűen a hír: az első szovjet atombomba 1949. augusztus 29-én felrobbant a kazahsztáni Szemipalatyinszkben.
Az RDSZ–1 detonációja
Az RDSZ–1 vagy más néven Első Villámlás fedőnevű, 22 kilotonnás kísérleti eszköz szinte tökéletes másolata volt az amerikai Fat Man bombának, amely több tízezer, Nagaszakiban lévő ember életét oltotta ki.
Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy Japánból Alaszkába repülő WB–29-es időjárásfigyelő repülőgép a szovjet légtérből érkező levegőmintákat szolgáltatott.
A TASZSZ szovjet hírügynökség végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával.
A világháború végét övező eufóriának gyorsan, már 1945-1946-ban véget vetett a kialakuló hidegháborús krízis, az egyre feszültebbé váló hangulatnak pedig korántsem tett jót a szovjet atombomba híre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Római kori síremlékre és ritka szarkofágra bukkantak a Nemzeti Múzeum kutatói
- Work in Progress – kiállítás mutatja be a veszprémi vár felújítás közbeni állapotát
- Az egykori vár egyik bástyájának maradványaira bukkantak Zalaegerszegen
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Gyarapodó ismereteink dacára ma is rejtélyek övezik Ötzi halálát
- Kossuth oldalán harcolt, végül mégis a dualizmusban futott be karriert Pulszky Ferenc
- Egy letűnt aranykor emlékei a Húsvét-sziget titokzatos szobrai
- A régészet világából is sokat merített az egyik legnépszerűbb krimiíró, Agatha Christie
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- A közfelfogással szembemenve szervezte meg a magyar nők oktatását Veres Pálné 19:05
- Türelmetlenségétől vezetve alapított gyárat William Boeing 17:05
- Tizenkilenc magyar hősi halottat exhumáltak Gátéren 14:22
- Római kori síremlékre és ritka szarkofágra bukkantak a Nemzeti Múzeum kutatói 14:20
- Work in Progress – kiállítás mutatja be a veszprémi vár felújítás közbeni állapotát 11:19
- Hatáskörét messze túllépve állította ki védlevelek ezreit a budapesti zsidóknak Ángel Sanz Briz 09:50
- Nem akartak megválni az amerikai flotta tisztjei a „kilencfarkú macskától” 09:05
- A megháromszorozódott költségek is hamar megtérültek a hajózhatóvá tett Al-Dunán tegnap
