2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Nagyon vágyott egy örökösre Véres Mária, ám hasában magzat helyett ciszta nőtt

2022. február 18. 15:50 Múlt-kor

A történelmet a győztesek írják. Ez a kissé közhelyes megállapítás azonban gyakran nagy igazságokat hordoz: I. Mária angol uralkodónő esetében például kijelenthetjük, hogy a „véres” jelzőt, amellyel az utókor felruházta, éppen a vele szemben álló, az Anglia feletti uralmat megszerző Erzsébet, illetve az őt támogató politikai, egyházi és gazdasági elit aggatta rá. Az 506 éve, 1516. február 18-án született, hitbuzgó katolikus Mária többek között azzal veszítette el a lelkek feletti háborút, hogy idejekorán és utód nélkül elhalálozott, így Anglia trónját féltestvére, a protestáns szellemben nevelt Erzsébet örökölte.

I. Mária
I. Mária Hans Eworth portréján

A fiúgyermek volt minden baj forrása

Mária VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin házasságából született. Gyermek- és kamaszévei egészen 1527-ig gondtalanul teltek, ekkor viszont nagyot fordult vele a világ.

Apja, aki szinte betegesen vágyódott egy fiúörökös után, eltaszította magától feleségét, a királyné ugyanis képtelen volt neki fiút szülni. Henrik új kiválasztottja a karrierjét Katalin udvarhölgyeként kezdő Boleyn Anna lett.

Henrik beleszeretett Annába, aki jóval fiatalabb volt feleségénél, így a gyermekáldás biztosnak látszott. VII. Kelemen pápa azonban felforgatta Henrik terveit, és megtiltotta a királynak a házasságkötést, sőt kijelentette, hogy az esetleges új frigyből születő gyermekeket törvénytelennek kell tekinteni.

Henrik azonban nem hátrált meg, nemes egyszerűséggel szakított Rómával és a katolicizmussal, létrehozta az anglikán egyházat, amelynek élére saját magát nevezte ki. Ezek után létrejöhetett a kívánt frigy Boleyn Annával, aki 1533-ban világra hozta leányát, a későbbi Erzsébet királynőt.

Erzsébet születése után a tizenhét éves Mária kegyvesztett lett, hercegnői címét elvették, és udvarhölggyé fokozták le. A megalázott lány azonban nem tört meg, apját nem volt hajlandó elismerni egyházfőnek, és katolikus hitét sem tagadta meg.

Henrik pedig hiába várt a fiúgyermekre, azt ugyanis Boleyn Anna sem tudta megadni neki. A király végül 1536-ban, háromévnyi házasság után megunta a várakozást és hűtlenség, felségárulás, illetve vérfertőzés vádjával kivégeztette a királynét.

Egy évvel később Mária még távolabb került a tróntól. Henrik harmadik felesége, Jane Seymour ugyanis végre fiút szült, aki 1547-ben, Henrik halála után, VI. Eduárd néven, mindössze kilenc évesen trónra lépett.

Eduárd azonban nem sokáig élvezhette a koronát, mert 1553 februárjában megbetegedett, és egészsége nem állt helyre. A kamasz uralkodó pár hónappal később elhalálozott, ám mielőtt az árnyékvilágba költözött volna, féltestvéreiről, Máriáról és Erzsébetről tudomást sem véve, első unokatestvérét Jane Grey-t nevezte meg utódjául.

Jane Grey, I. Johanna néven mindössze kilenc napig uralkodott, ugyanis Mária, aki vér szerint a legközelebb állt a trónhoz, erős támogatókra lelt, így 1553 júliusában az ő fejére került a korona.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Habsburg Fülöp és (Véres) Mária boldogtalan házasságaAragóniai Katalin 1520 körül készített portréja

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár