Miért néznek arccal a tenger felé a perui múmiák?
2015. november 27. 16:38
Az inkák államának felemelkedése előtt, az első ezredfordulótól kezdve a mai Peru vidékeit az ichma kultúra tagjai uralták, akiknek létezését azonban sokan kétségbe vonták, ugyanis kevés régészeti sírlelet erősítette meg a létüket. Nemrég azonban négy, arccal a tenger felé néző, ülő pózban eltemetett, a saját ruháikba csomagolt emberi maradványra bukkantak, amelyek a szakértők szerint egykoron a rejtélyes ichma kultúra tagjai voltak.
Korábban
A perui régészek a maradványokat egy limai lakóövezet közepén fedezték fel. A szakértők vizsgálatai szerint, az elhunytakat bebalzsamozták és szövetanyagokba csavarták, ám ahogy a képen is láthatók, nem lettek belőlük múmiák. A négy csontvázat, amelyet négy különböző sírban fedeztek fel, a kutatók az ősi ichma kultúrához kötik, amely a wari birodalom felbomlása után alakult i. sz. 1000 körül, és egészen az 1440-50-es évekig fennmaradt, és uralta a területet, majd végül beolvadt az inkák államába.
A „múmiákat”, amelyeknek a hajuk kivételesen jól megőrződött, eltemetőik arccal a tenger irányába fordították, melléjük pedig különböző, kerámiából és kézzel szőtt, természetes kelmékből készült sírmellékleteket helyeztek. A régészek még csak találgatni tudnak, hogy miért ebben a pozícióban temették el őket: úgy vélik, rituális oka lehet. Az inkák hite szerint (amely minden bizonnyal hasonlíthatott a kevésbé ismert ichma törzséhez) az istenek és a földi világ között különleges kapcsolat van. A múmiák pedig fontosabb alkalmakkor kapcsolatba tudnak lépni az égiekkel, ezért temették őket „megbecsült” helyekre, úgymint magaslatokra vagy templomok közelébe. Az ősi indiánok ezért balzsamokat és egyéb, a test kiszáradását eredményező anyagokat kentek az elhunytra, amivel megőrizték őket.
A 16. századi spanyolok annyira gusztustalannak és istentelennek találták ezt a rituálét, hogy a sírok kifosztása után elpusztították az ott talált múmiákat. Minden bizonnyal ezen kevésbé elfogadható eljárásnak köszönhetően nem találtak a kutatók értékesebb sírmellékleteket a most feltárt perui sírokban.
„A négy különálló sírban három nő és egy férfi maradványait tártuk fel, pontosan még nem tudjuk, mikor élhettek, de minden bizonnyal 1000 és 1450 között” – mondta Isabel Flores, a régészeti munkálatok vezetője. „Úgy véljük, a következő hetekben újabb, az ichma kultúrába tartozó sírokat fogunk még találni” – tette hozzá. A felfedezés megerősítette a korábbi felfedezést, hogy a mai Peru hatalmas területeit befolyása alá hajtó ichma kultúra Lima területén is otthagyta a lábnyomát.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Csak a perui fővárosban, Limában legalább 350 huaca található. Kecsua nyelven ezzel a szóval illetik ezeket a szertartásos komplexumokat, amelyek a spanyol kolonizáció előtt keletkeztek. Flores szerint az országban a most fellelt múmiák nyughelye, a Huaca Pucllana névvel illetett szertartásos komplexum az első olyan körzet, amely több mint 1500 éves ismert történelmi múltat mondhat magáénak, ugyanis a wari birodalom képviselői már i. sz. 6. században is nyomot hagytak maguk után.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![II. Népesség, település, életmód / 6. A trianoni békediktátum és következményei](/ih0Ax/label/.cut-640x400/797.jpg)
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/16b7d50220649027851e09895cd5883a.jpg)