Miért „léteznek” a világ minden táján sárkányok?
2019. szeptember 24. 20:25 Múlt-kor
Korábban
Eredettörténetek
A legvalószínűbb jelöltek az „eredeti” sárkányok forrásának szerepére az ókori mezopotámiai szörnyetegmítoszok. Ezek között megtalálhatjuk a tenger és az őskáosz istennőjét, Tiamatot, aki kígyóalakban fenyegette a teremtést azzal, hogy visszaforgatja a káoszba – a mítosz szerint a fiatal Marduk isten párviadalban kettévágja testét, és megalkotja belőle az eget és a földet.
Más mezopotámiai mítoszokhoz hasonlóan ennek is megtalálható a visszhangja a Bibliában. A Zsoltárok könyvében és Jób könyvében is olvashatunk arról, hogy Isten legyőzi a Leviatánt, amely a kígyók, bálnák és más nagy méretű állatok tulajdonságait hordozza.
Tiamat és Marduk történetének továbbéléseként gondolhatunk a klasszikus európai sárkánylegendákra is, amelyekben a hősies főszereplő egy sárkánnyal vagy egyéb hasonló szörnyeteggel küzd meg – ezek szerepe a legendában nem több annál, mint hogy a hősnek legyen kit legyőznie.
Több sárkányszerű lénnyel találkoznak az ókori görög mitológia hősei is. Zeusz főisten például a Tüphón nevű tűzokádó lény legyőzésével biztosítja hatalmát a világ felett, e történet azonban vélhetően egy, a görögökénél korábbi kultúrától (például a hettitáktól) való átvétel lehet.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
A görög „drakón” szó, amelyből számos indoeurópai nyelvben a „sárkány” szó ered (például az angol „dragon”, német „drache”, olasz „dragone”), eredetileg „figyelő”, „őrző” jelentéssel bírt.
E megnevezés rávilágít a sárkánylegendák egy újabb gyakori toposzára, miszerint a sárkányok jellemzően valamiféle kincset őriznek. A legismertebb ókori görög történet, amelyben ez előfordul, Iaszón és az aranygyapjú története – a mitikus aranygyapjút végül egy sárkánytól kell megkaparintaniuk a hősöknek.
A kép teljessé válik
A fent említett elemekből építkezve talán nem is tűnik olyan nagy ugrásnak a legismertebb középkori sárkányhagyomány, Sárkányölő Szent György legendája.
A történet eredeti változatában a mérgeskígyó-szerű fenevad a mai Líbia területén lévő Sziléné városát tartja sakkban, eleinte állatokat, majd embereket, végül a helyi hercegnőt követelve áldozatul a lakosoktól. A lovag Szent György a városba érkezve elvállalja, hogy megöli a sárkányt, ha cserébe a nép keresztény hitre tér.
A népszerű középkori legenda felépítésében számos további elem fedezhető fel: a kereszténység elterjedése előtt Balkán-félszigeten gyakori fogadalmi ábrázolás volt az ágaskodó lovon ülő harcos, gyakran valamilyen veszélyes állattal kiegészülve, amelyet a lovag lándzsájával ledöf, vagy csupán egy közeli fa köré tekeredő nagy méretű kígyó.
A kereszténység elterjedésével a fenevad már rendszerint kígyó alakban jelent meg, az újtestamentumi kánonnal összhangban a kígyó már egyet jelentett a gonosszal – annak ellenére, hogy korábban a térségben az élettel és a gyógyítással voltak összefüggésbe hozhatók a kígyóábrázolások.
A Györgyként nevesített szent eredetileg a mai Törökország területén, Kappadókiában született a Kr. u. 3. században, és római katonaként halt vértanúhalált.
Évszázadokon át nem volt semmilyen kapcsolat közte és bármiféle sárkány között, azonban Kr. u. 1000 után egyre inkább a lovagszent megtestesítőjévé vált, és népszerű motívum lett a keresztes lovagok körében. E lovagok aztán elterjesztették kultuszát Nyugat-Európában is, ahol aztán a lovagi kultúra egyik oszlopává vált.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/a01f91ced050cecd7355bc9df458a3a2.jpg)
![Múlt-kor magazin 2022/tél](/ih0Ax/label/.cut-640x400/844.jpg)
tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Napkirálynak nevezték A kis herceg íróját, Antoine de Saint-Exupéry-t 10:35
- A katolikus hit védelmezőjéből vált az önálló anglikán egyház fejévé VIII. Henrik tegnap
- Még a föld is megnyílt a Komáromot elpusztító földrengés következtében tegnap
- A Tisza család nemzedékeit bemutató kiállítással várja a látogatókat a megújult geszti kastély tegnap
- Soha nem érezte magát bűnösnek a szarajevói merénylő tegnap
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban tegnap
- Folytatódnak a mohácsi csata helyszínének régészeti feltárásai tegnap
- Az ártatlanul elítélt '56-os mártírra, Brusznyai Árpádra emlékeztek tegnap