Miért kellett egymillió katonának meghalnia a Somme-nál?
2016. június 21. 15:02
Az első napon, 1916. július elsején közel 20 ezer brit katona vesztette életét a Somme folyó mentén, 38 ezren pedig megsebesültek. Ezt a napot mindmáig a brit hadtörténet legnagyobb tragédiájaként tartják számon. De miért halt meg közel négy hónap leforgása alatt egymillió angol, francia és német katona? Német kémjelentések szerint a császári hadvezetés a brit foglyok „beszámolói” és leleményes hírszerzésének köszönhetően részletesen ismerte az antant terveit, ráadásul az amerikaiak által gyártott angol lőszerek sem voltak a topon egy újabb kutatás szerint.
Korábban
„Rettenetes szag terjengett (…) A rothadt hús szaga (…) Mindenütt holttestek hevertek. Sohasem felejtem el” – emlékezett vissza Joe Hayles brit tizedes a somme-i csata borzalmaira. Sir Douglas Haig, a Brit Expedíciós Hadsereg főparancsnoka 1916. november 18-án állította le a Somme folyónál júliusban megindított antant-offenzívát. Bár a szövetséges haderő mindössze 11 kilométeres mélységben nyomult be a német védelembe, a veszteségek óriásiak voltak: a briteké 420 ezer, a franciáké 200 ezer, a németeké pedig mintegy félmillió főre tehető (más forrás szerint 260 ezerre). Naponta 893 brit katona vesztette életét.
A somme-i támadás elsődleges célja a Verdunt védő francia hadsereg tehermentesítése volt. A tüzérségi előkészítés után július 1-jén indult meg a gyalogsági támadás. A brit hadsereg gerincét a toborzást elrendelő hadügyminiszterről Kitchener hadseregnek elnevezett lelkes, de amatőr önkéntes haderő adta. A katonák felkészületlensége és a kommunikációs nehézségek katasztrófához vezettek. Első nap közel 20 ezer brit katona vesztette életét, 38 ezren pedig megsebesültek. 1916. július 1-jét mindmáig a brit hadtörténet legnagyobb tragédiájaként tartják számon.
A csata azonban folytatódott. A brit hadsereg szeptember 15-én a somme-i offenzíva során vetett be a történelemben először tankokat, amelyeket ekkor még az ellenséges gépfegyverállások leküzdésére használtak. A bevetésre váró 49 harckocsiból végül a meghibásodások következtében csak 32 indult támadásba. Bár a csatamezőn is akadtak technikai problémák, az ellenséges állásokat elérő tankok sokkolták a németeket. A csatáról megoszlik a szakértők véleménye. Sokan értelmetlen vérfürdőnek tekintik a több mint 4 hónapos küzdelmet, Douglas Haiget pedig csak „somme-i mészárosként” emlegetik, mások azonban úgy vélik, az offenzíva tanulságai nélkül az antant nem nyerte volna meg a háborút.
A véres ütközet száz éves évfordulója közeledtével egyre több információ derül ki a somme-i ütközetről. Peter Barton brit történész német levéltárakban bukkant rá azon információra, miszerint a milliós áldozatot követelő csata, valamint a támadás sikertelensége az antant selejtes lőszereinek, valamint a jól működő német hírszerzésnek is „köszönhető”. „A hagyományos nézet szerint emberek ezreit vezették teljesen értelmetlenül a halálba, ám a német feljegyzések egy új megközelítést nyújtanak számunkra” – mondta a szakértő.
A jelentések pontosan rávilágítanak arra, hogy a briteknek – több más egyéb tényező mellett – miért nem sikerült haditerveiket megvalósítaniuk. Barton elmondása szerint a németek már 1916 február közepén értesültek az ellenség terveiről. Az első jelentések kémektől érkeztek, akik még csupán arról értesültek, hogy a nyáron támadás várható. A későbbi útépítések, hidak megerősítési munkálatai alapján pedig körvonalazódott a pontos terület is. A történész a német kémek munkáját igen figyelemreméltónak nevezte, hozzátette: nem kevés információ érkezett a rajtaütések során foglyul ejtett brit és francia raboktól is. A kirakós szépen lassan összeállt.
1916. április 13-án, mintegy tíz héttel a tervezett Somme-i offenzíva előtt a német sereg egy rajtaütés során foglyul ejtett egy brit őrmestert, akinél egy gyalogsági kézikönyv és további fontos dokumentumok is voltak. Az információk időben történő megszerzése lehetővé tette a németek számára, hogy felkészüljenek a britek nehéztüzérségi támadására, a megfigyelési állásokat megerősítsék, a lövészárkokat pedig mélyítsék. Mindezek mellett a britek által használt, amerikai Schwab Bethlehem Steel Co által gyártott bombák egy része fel sem robbant. A 20-30 centiméter széles tölteteknek valóban félelmetes hatásuk lett volna, ám a németek megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy 50-90 százalékuk nem lépett működésbe. Barton hozzátette: „a britekkel rendszerint az a baj, hogy rendre alábecsülik az ellenséget, ez pedig a Somme-nál több ezer életet követelt”.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély
- Szokatlan házasságok színesítették az angol történelmet
- Különleges fénypark állít emléket Sisinek a Gödöllői Királyi Kastélyban
- Már huszonegy éves korában sikeres pilótavizsgát tett Steinschneider Lilly
- Sikeresen erősítette meg a kereszténységet Skóciában Szent Margit
- Grace Kelly lemondott Hollywoodról, hogy hercegné lehessen
- First Ladyk politikai szerepben
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
