2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

„Miért hagytuk, hogy így legyen?” – ilyen volt 1968 Magyarországon

2018. szeptember 3. 13:11 Múlt-kor

1968 világszerte a nagy változások éve volt. Párizsban egyetemfoglaló diákok szálltak szembe a fennálló rendszerrel, tombolt a szexuális forradalom, a prágai politikai vezetés pedig egy végül tragédiába torkolló kísérletet tett az emberarcú szocializmus megteremtésére. De mit érzett mindebből Magyarország? Erről olvashatunk Murai András és Tóth Eszter Zsófia új könyvében.

Kádár és Dubcek 1968 júniusában
Kádár és Dubcek 1968 júniusában

1968 a második világháború utáni történelem talán leginkább meghatározó esztendeje volt szerte a világon. A nyugati országokon új szellemi irányzatok söpörtek végig, ehhez az évhez kapcsoljuk számos újbaloldali mozgalom születését vagy éppen a szexuális forradalmat is. Franciaország a diáklázadásokról, az Egyesült Államok pedig a példátlan politikai erőszakhullámba torkoló elnökválasztási kampányáról nevezetes ekkor – utóbbinak olyan neves személyek estek áldozatul, mint Martin Luther King és az elnöki posztért is jó eséllyel induló Robert F. Kennedy.

A lázadás szelleme a keleti blokk országait sem kerülte el: Lengyelországban és Jugoszláviában is tüntetések zajlottak, Csehszlovákiában pedig a prágai tavasz, majd annak kegyetlen eltiprása került örökre a történelemkönyvek lapjaira.

Az „1968 Magyarországon – Miért hagytuk, hogy így legyen?” című kötet szerzői, Murai András és Tóth Eszter Zsófia arra vállalkoztak, hogy eme forrongó esztendő hazai vonatkozásait tárják olvasmányos stílusban az érdeklődők elé. 1968 ugyanis Magyarországon is fordulópont, igaz korántsem annyira „forradalmi” mint a világ más részein. Az 1956-ot követő megtorlások, majd a kiépülő Kádár-rendszer sok tekintetben új világot teremtett.

A kötetben olvashatunk az 1960-as években megszülető „fridzsiderszocializmus” mindennapjairól. Megtudhatjuk miként indult magyarországi diadalútjára az addig csak a „rothadó kapitalizmus termékének” nevezett Coca-Cola, és olvashatunk az Infecundin, azaz az első Magyarországon is kapható fogamzásgátló tabletta megjelenéséről is.

A hazai sajtó korabeli tudósításai révén tanulmányozhatjuk, hogy milyen kép élt idehaza az újdonsült nyugati mozgalmakról, vagy éppen azt, hogy miként viszonyult a pártpropaganda a fiatalság körében nagy népszerűségnek örvendő Che Guevarához vagy Mao Ce-tunghoz.

A kötet zárófejezetében a Varsói Szerződés csehszlovákiai intervenciójának hazai visszhangjaira fordítják figyelmünket a szerzők. Meghallgathatjuk a prágai reformokkal kezdetben még szimpatizáló Kádár János magyarázatát a magyar részvétellel zajló katonai beavatkozás szükségességéről és elolvashatjuk a szovjet elnyomás ellen tiltakozó 17 éves fiú, Bauer Sándor búcsúleveleit is, amelyeket az előtt írt, hogy a Nemzeti Múzeum előtt felgyújtotta volna saját magát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Bauer Sándor
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár