Mi volt Róma bukásának oka?
2022. február 4. 09:08
Korábban
A harmadik századi válság
A Kr. u. 166 és 180 között dúló markomann háborúk egy rövid pillanatra felvillantották a birodalom nehézségeit. Mialatt Marcus Aurelius császár a pártusok ellen harcolt keleten, addig a markomannok áttörték a dunai limest, és egészen az Adriai-tenger partján fekvő Aquileáig nyomultak előre.
Noha ezt a megrázkódtatást a császárság még túlélte, a következő évszázadban azonban mindennél erősebb nyomás alá került a Római Birodalom addigi közigazgatási és katonai rendszere.
A külső támadók nyomása számos ponton egyszerre jelentkezett. A rajnai limes mindvégig veszélyeztetett határszakasz maradt, de a gótok megjelenésével az Al-Dunára is komoly teher hárult, míg keleten a pártusok helyére lépő Szászánida Birodalom eleinte komoly fenyegetést jelentett Rómának.
Arminius a teutoburgi erdőben aratott győzelmének ünnepe egy újkori illusztráción
A császárok növelték az adóterheket, hogy a fenyegetéseket elhárítsák, de egyúttal növelték a katonaság létszámát is. Ez azonban megágyazott a különböző trónkövetelők megjelenésének. A harmadik században a császárok és trónbitorlók több mint fele egyetlen évig sem birtokolta a titulusát, és rövidebb időre Gallia, valamint a keleti birodalom egy része is önállósodott Rómától.
Hogy a későbbi trónkövetelők fellépését megakadályozzák, az addigi provinciákat Septimius Severus, majd Diocletianus alatt több részre osztották. Ez kétségtelenül elejét vette annak, hogy a határ menti legiók újabb császárokat kiáltsanak ki, de egyúttal azt is eredményezte, hogy a határvédelem dolga nehezebbé vált, hiszen az egyes katonai parancsnokok alatt sokkal kevesebb ember szolgált.
A hadsereget ért nyomás növekedésével egyenesen arányosan nőttek a költségek is, így a harmadik század során a császárok növelték az adókat, és elértéktelenítették a pénzt. A forgalomban lévő fizetőeszközök ezüsttartalma rohamosan csökkent, és ismét elterjedt az árucserén alapuló kereskedelem.
A birodalom határait érő nyomás enyhítésére az idő előrehaladtával egyre gyakrabban fordult elő az, hogy a barbárok megtelepedtek a birodalom területén. A betelepülők főleg germánok voltak, és eleinte a hadseregben keresték a boldogulást. Az első barbár származású császár Maximinus Thrax (235-238) volt, de később számos római császár és befolyásos hadvezér emelkedett fel a soraikból.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

1. világháború
- A folyó, amelyet tizenkétszer festett pirosra a magyar honvédek vére
- Nagyhatalmi támogatással jött létre a magyar revízió elleni szövetség
- Trianontól el: a túlélő trauma
- Csábító célpontot jelentett II. Vilmos német császár a brit légierőnek
- Amikor a német flotta megtörhette volna a britek tengeri hegemóniáját
- Zeppelinek csaptak le Nagy-Britannia riadt lakosaira az I. világháborúban
- Szegecses Rózsi vezette győzelemre az amerikai hátország hősnőit 16:20
- Hol a túlvilágra, hol saját koponyája köré hívta utazásra olvasóit Karinthy Frigyes 13:35
- Több millió áldozatot követelt, és újabb világégéssel fenyegetett a koreai háború 08:50
- Járványok és klímaváltozás okozta Róma végzetét tegnap
- Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon tegnap
- Mivel vívta ki a francia nép gyűlöletét Marie Antoinette? tegnap
- A gumigyártás és árnyoldalai tegnap
- A szekerek korában még világszenzáció volt, de az idő vasfoga nem kímélte a fogaskerekűt tegnap