Megmenekülhet a Spanyolországból kiűzött zsidók által beszélt ladino nyelv
2018. február 22. 10:41 MTI
A ladino, azaz a több mint 500 éve az Ibériai-félszigetről kiűzött zsidók által beszélt spanyol nyelv fennmaradását szolgáló izraeli kulturális akadémia létrehozásáról állapodtak meg kutatók és akadémikusok Madridban.
Korábban
A Spanyol Királyi Akadémián (RAE) tartott kétnapos tanácskozás után mintegy húsz szakember írt alá megállapodást, amelyben kinyilvánították elkötelezettségüket a ladino akadémia megteremtése mellett annak érdekében, hogy megmentsék ezt az eltűnőfélben lévő nyelvet. Egyben felkérték az Izraelben működő ladino nyelvőrző szervezet, az Autoridad Nasionala del Ladino i su Kultura vezetését, hogy kezdeményezze az akadémia hivatalos elismerését az izraeli kormánynál.
Becslések szerint a világon mintegy félmillióan beszélhetik a spanyolországi szefárd zsidók archaikus nyelvét, többségük Izraelben él. Tamar Alexander-Frizer, az 1996-ban alapított izraeli ladino szervezet elnöke szerint a zsidó-spanyol nyelvet jelenleg leginkább idősek beszélik, így azt a fiatalokhoz kell eljuttatni, és ehhez szükség van az oktatására. Darío Villanueva, a RAE igazgatója bejelentette: a ladino akadémiát a Spanyol Nyelvi Akadémiák Szövetsége (ASALE) szeretné tagjává fogadni 2019 októberi kongresszusán, amely ezzel 24 tagúra bővülne.
A spanyol katolikus királyok 1492-ben adták parancsba, hogy a spanyolországi zsidóknak vagy át kell térniük a kereszténységre, vagy el kell hagyniuk a félszigetet. 100 ezren maradtak, 200 ezren útra keltek és a világ különböző országaiban telepedtek le.
Spanyolország történelmi jóvátételként néhány éve törvényt fogadott el, amelyben kimondta, hogy a 15. században elűzöttek utódai megkapják a spanyol állampolgárságot. A kérelmezőknek igazolniuk kell származásukat, szoros kapcsolatukat a spanyol kultúrával és nyelvvel.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
- A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
- Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
- Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
- Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
- A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
- Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
- Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
- Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap