Még a francia király sem tudta megfékezni a leprások elleni tömeghisztériát

A király nevében

V. Fülöp június 21-én kiadott parancsával elrendelte mindazon leprások letartóztatását, kínvallatását és megégetését, akik vizeket mérgeztek meg. Csak a tizennégy évnél fiatalabbak kaptak kegyelmet – őket származásuk helyén kellett bebörtönözni. A királyi jóváhagyás azonban megfosztotta a leprások üldözőit egyik motivációjuktól, a pénz reményétől. Fülöp a vizek mérgezését a korona elleni bűnnek nyilvánította, magának követelve az eljárás alá vont leprások javait.

Ahogy a leprások elleni erőszak folytatódott, a zsidók elleni erőszak újra felerősödött: Samuel Usque krónikás ötezer zsidó megégetéséről számol be, Chinon városának feljegyzései pedig világosan beszámolnak róla, hogy százhatvan zsidót égettek meg egy gödörben a helyi törvényszék jóváhagyásával.

V. Fülöp francia király

Bár Fülöp tagadta a zsidók bűnrészességét, a mendemondák szerint a király olvasta egy leprás vallomását, amely francia és spanyol zsidókat is gyanúba kevert. Ez a vallomás, ha létezett is valaha, nem maradt fenn, de mások, például a pamiers-i Guillaume Agasse-é azt állították, hogy a leprások elhagyták a keresztény hitet, és Granada muszlim uralkodójának, valamint „Babilon szultánjának” szolgálatába szegődtek, akik a zsidókkal akarták megmérgeztetni a keresztények kútjait, de a zsidók a leprásokat bérelték fel erre.

Hemzsegtek az előjelek és mendemondák: június 26-án a Nap vérvörösbe borult, másnap pedig állítólag egy levelet találtak egy toulouse-i zsidónál, amely leírta az egész tervet, és még több pénzt kért a granadai szultántól. A terv sikere esetén a muzulmánok Jeruzsálemet ígérték a zsidóknak, de csak, ha megszerezték cserébe Párizst.

A pápa elfogadta ezt a „bizonyítékot”, akárcsak Anjou grófja, és további arab nyelvű leveleket találtak zsidóknál, amelyek állítólag muszlim gazdáik utasításait tartalmazták. Egy Mâconban előkerült levél biztosította a francia zsidókat, hogy „testvérek vagyunk egyazon törvényben”, és még több méreg érkezését ígérte.

Végül Fülöp eltökéltsége is megingott, és hozzájárult a zsidók letartóztatásához és vallatásához kútmérgezés gyanújával. Jean de Saint-Victor történetíró szerint így zárult a sajnálatos ügy: „Mivel sok zsidó bűnösnek találtatott, a királyság különféle részeiben válogatás nélkül megégettettek, de Párizsban csak a bűnösök; a többiek pedig mind örökös száműzetésre ítéltettek…”

Zsidók százait égették meg elevenen

A leprások sorsáról nehezebb biztosat megtudni: az üldöztetésükről és megégetésükről szóló feljegyzések szórványosak, és ahogy a zsidók is gyanúba keveredtek, az irántuk való érdeklődés alábbhagyott. Az azonban ismert, hogy a különféle hatóságok – a korona, a helyi erők és a papság – a következő két év során a javaik fölött osztozkodtak, és a leprások szabad mozgása erősen korlátozott volt Franciaországban és Spanyolországban is.

Polgárok és hatóságok egyaránt résen álltak, lepragyanús egyéneket keresve. A guardamari Masquefas családot megvádolták, hogy mind veleszületetten leprások; egy „ocsmány vénasszonyt” Jacában lepra gyanújával letartóztattak, és szokássá vált a másikat leprásnak nyilvánítva bosszút állni.

A következő nagy üldöztetés mintája – a boszorkányoké – készen állt.

1. Testi és lelki betegség
2. Pásztorok keresztes hadjárata
3. A király nevében

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?