Marseille-ben érte utol a végzet I. Sándor jugoszláv királyt
2024. november 9. 10:35 Múlt-kor
Az első merényletre Sándor ellen 1916-ban került sor, a támadót elfogták. 1921-ben a kommunisták törtek az életére, de a merénylet meghiúsult. 1933-ban horvát szakadárok terveztek merényletet, de még a korai szakaszban leleplezték, a résztvevőket letartóztatták. A végzetes lövés 1934-ben Marseille-ben dördült el, ahol a király nyitott autóban haladt az ünneplő tömeg előtt. A Szerb–Horvát–Szlovén Királyság létrejötte a délszláv nemzetek békéjét ígérte, valójában csak fokozta a feszültségeket.
I. Sándor jugoszláv király
Korábban
Sándor király hazájában feloszlatta a parlamentet, betiltotta a politikai pártokat, keményen fellépett az ellenzékkel szemben, közigazgatási reformot vezetett be, és saját kezébe vette a hatalmat. Az új alkotmány, melyet 1929-ben léptetett életbe, megváltoztatta az állam nevét, amit immár Jugoszláv-Királyságnak hívtak, és jogilag alátámasztotta a király diktatórikus hatalmát.
Nem meglepő, hogy rengetegen voltak, akik szívesen látták volna holtan az uralkodót. Köztük voltak a VMRO, vagyis a Belső Macedón Forradalmi Szervezet tagjai is, akik felháborítónak találták, hogy az országban mindenáron el akarják szerbesíteni a macedón kisebbséget.
Vesszen Sándor király
Sándor ellen az első merényletet 1916-ban kísérelték meg Szalonikiben, amikor a szerb kormány ideiglenesen oda költözött az első világháború alatt. A támadás sikertelen volt, és az elkövetőt, Dragutin Dimitrijević-et elfogták.
Az 1921-es Vid-napi alkotmány elfogadása után, amely az ország szerb dominanciáját erősítette, újabb merényletkísérlet történt. A kísérlet mögött főként kommunista és radikális csoportok álltak, akik nem értettek egyet az alkotmánnyal és Sándor politikájával. Ez a próbálkozás is kudarcot vallott.
Az 1933-as támadást Petar Oreb, Josip Begović és Antun Podgorelec készítették elő, akik a horvát szeparatista mozgalmakhoz kötődtek. Ők Sándor uralma ellen küzdöttek, mivel elégedetlenek voltak a horvátok jogi helyzetével és a szerb dominanciával. A tervezett merényletet azonban még a végrehajtás előtt leleplezték, és a három férfit letartóztatták.
Merénylet I. Sándor ellen
A Párizs-környéki békeszerződésekkel sok ország volt elégedetlen. Olaszországnak területi követelései voltak a Jugoszláv állammal szemben, ennek pedig mindenképpen érvényt akart szerezni. Egyes feltételezések szerint már az 1933-as merényletet is Mussolini pénzelte, az azonban bizonyos, hogy Ivan Mihajlov, a VMRO vezetője az olasz titkosszolgálattal karöltve tervelte ki I. Sándor megölésének részleteit Rómában. Az olaszok úgy vélték, ha meghal a király, akkor a monarchia felbomlik, a zűrzavarban pedig meghódíthatják az áhított jugoszláv területeket.
A francia kapcsolat
Mindeközben Franciaország igyekezett szövetségi rendszert létrehozni az egyre veszélyesebbé váló Németország ellen és ennek az ügynek szerették volna megnyerni a Jugoszláv Királyságot is. Louis Barthou francia külügyminiszter ezért találkozóra hívta a délszláv királyt Marseille-be.
A horvát usztasák értesültek a király programjáról és a VMRO-val megegyeztek, hogy Franciaországban hajtják végre a merényletet. Nem bíztak semmit a véletlenre, ezért három csoportot is kiképeztek, hogyha az első vagy a második csoport sem járna sikerrel, a harmadik biztosan megölje Sándort. A gyilkosok kiképzése nagyrészt Nagykanizsa közelében fekvő Jankapusztán történt, emiatt a későbbiekben felmerült Magyarország felelőssége is a merényletért.
Gyászoló tömeg I. Sándor temetésén
Sándor 1934. október elején érkezett Marseille-be, ahol a külügyminiszter és Georges tábornok fogadták. Bár a király értesült a tervezett merényletről, úgy vélte, hogy már túl késő változtatni a programon. A három férfi a város utcáit páncélozott jármű helyett nyitott autóban szelte át, és mindenhol ünneplő tömeg fogadta őket.
A Tőzsdepalota előtti téren Vlado Csernozemski nevű macedón nacionalista ugrott az autóhoz, aki virágcsokrot nyújtott a királynak. Amikor közelebb ért az autóhoz, hirtelen pisztolyt rántott és több lövést is leadott.
A járműben utazók közül mindenki megsérült. A király és Barthou külügyminiszter a későbbi orvosi ellátás ellenére életét vesztette, Georges tábornok túlélte a támadást. A király halála ellenére országa nem bomlott fel, de a nemzetiségek között továbbra is feszült helyzet uralkodott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2018
- Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
- A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
- A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
- Pergőtüzek krónikája
- Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
- Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
- Hét híres kutya a történelemből
- Verne valóra vált víziói
- Erzsébet királyné anyasága
- Nem vették fel a főiskolára, húsz évig épületek díszítésén dolgozott Auguste Rodin tegnap
- First Ladyk politikai szerepben tegnap
- Zenével reformálta meg Kronberger Lili a műkorcsolyázást tegnap
- Ördögként és szentként is emlegették a cári család kegyébe férkőző Raszputyint tegnap
- Egyetlen hajót sem süllyesztett el a rettegett német monstrum, a Tirpitz tegnap
- A rabszolgaság megszüntetése miatt lázadtak fel az amerikaiak ellen Haitin tegnap
- Miután visszanyerte függetlenségét, rögtön háborúba sodródott Lengyelország 2024.11.11.
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa 2024.11.11.
