Máig nem tudjuk, mi okozhatta a középkori táncoló pestist

A feljegyzések szerint elszórt eseteket követően az első nagyobb „járvány” 1374 júniusában Aachenből indult ki, majd Nyugat-Európa jelentős részére átterjedt. 1428-ban Schaffhausenben ütötte fel fejét a „fertőzés”, ahol egy szerzetes „halálra táncolta magát”.

A kontrollálhatatlan vonaglással járó őrület 1518 júliusában Strasbourgban is kitört, amikor Troffea asszony táncához egy hónapon belül több mint négyszázan csatlakoztak.

A helyzeten rontott a problémához minden bizonnyal jó szándékkal közelítő tisztviselők viselkedése is, akik úgy gondolták, a betegeknek csak arra van szükségük, hogy „kitáncolják” magukból a kórt. Ezért céhcsarnokokat bocsátottak rendelkezésükre, és még profi zenészeket is felfogadtak számukra. Többen haltak meg szívroham vagy stroke következtében.

Ifjabb Pieter Brueghel festménye

Az egyház számos képviselője úgy gondolta, hogy a betegeket a Sátán fertőzte meg, esetleg egy szent átka okozza szenvedéseiket. A fertőzöttekből gyakran ördögűzéssel próbálták kiűzni a gonoszt.

Olaszországban tarantizmusnak nevezték a jelenséget, amelyről úgy vélték, egy pók csípése okozta. Vannak, akik szerint a háttérben az általában rozsban, de emellett árpában, búzában és zabban is előforduló, hallucinogén hatást kiváltó gomba, az anyarozs (más néven varjúköröm) okozta ergotizmus (anyarozsmérgezés) állt.

Egy kutató azonban felhívta rá a figyelmet, hogy nem minden, a táncőrület által érintett régióban fogyasztottak rozst az emberek. A „járványok” ráadásul nem is mindig az esős évszakokban, a gomba „virágzása” idején törtek ki.

A táncoló kór Hendrik Hondius 1642-es metszetén

Egyes szakértők szerint a jelenség mögött akár egyfajta transz által generált tömeghisztéria is állhatott, amelyet a betegségek, a természeti katasztrófák és járványok okozta stressz és éhezés válthatott ki.

Mások azonban nem értenek egyet ezzel a magyarázattal, mivel a források tanúsága szerint a táncolók közül sokan más területekről érkező emberek voltak, akik bizarr szokásukkal ámulatba ejtették a helyieket.

Több korabeli műben, többek között Petrus de Herenthal XI. Gergely pápáról írt életrajzában is beszámolnak olyan különös szektákról, amelyek táncos szertartásaikhoz sok, aggályát félre tevő helyi lakos is csatlakozott. Számos teória létezik tehát, ám a kutatók a mai napig nem tudják pontosan megmondani, mi is okozta ezt a furcsa kórt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai