2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Maffiaszerű leszámolások sorozata vetett véget a Perzsa Birodalom fénykorának

2021. április 30. 08:14 Múlt-kor

A Közel-Kelet meghódítása

Kroiszosz, Lüdia királya Kürosz győzelmét látva úgy vélte, hogy itt az ideje kiterjeszteni a birodalmát, és görög, babilóniai, és egyiptomi koalíciót hozott össze a perzsák ellen. Hogy biztosra menjen, kikérte a delphoi jósda véleményét, ahonnan azt a választ kapta, hogy ha megtámadja Küroszt, akkor egy nagy birodalmat fog lerombolni. Kroiszosz támadt, és kezdetben sikereket is aratott, ám télvíz idejére visszavonult a fővárosába, Szardeiszbe, és szélnek eresztette a szövetséges hadakat is.

Kürosznak azonban esze ágában sem volt visszavonulni, hanem télen is folytatta a hadjáratát, és betört Lüdiába. Mikor Kroiszosz felsorakoztatta ellene a seregét, hogy a lovasságával megtörje a perzsákat, Kürosz tevéket küldött a lüd sereg ellen, amelyeknek a szaga elriasztotta a lovakat. A vereség után a perzsák ostrom alá fogták és Kr. e. 547-ben elfoglalták Szardeiszt.

Hérodotosz szerint Kürosz máglyahalálra ítélte Kroiszoszt, ám amikor az egykori lüd király Apollónhoz fohászkodott, az isten megkegyelmezett neki, és egy hirtelen jött zápor eloltotta a lángokat. Egy másik forrás hasonlóan beszéli el a történetet, azzal a különbséggel, hogy a családjával együtt élve mászott fel a halotti máglyára, mert nem akarta az ellensége kezébe adni magát, az eső viszont megkímélte őket. A király valódi sorsát nem ismerjük.

Lüdia meghódítása után az Újbabiloni Birodalom következett. Kr. e. 539-ben legyőzte Nabú-naid babiloni uralkodó seregét, majd ellenállás nélkül vonult be a fővárosba, Babilonba. Hérodotosz szerint a perzsáknak úgy sikerült bevenniük a megerősített várost, hogy elterelték a rajta keresztülfolyó Eufráteszt, így amikor a vízszint leapadt, a katonák egyszerűen begyalogoltak a folyó medrében.

Küroszt végül Kr. e. 530-ban hagyta el a hadiszerencse. A birodalom keleti határán lévő masszagéták ellen vezetett hadjáratot, miután azok királynője, Tomürisz, elhárította a perzsa uralkodó házassági ajánlatát. Kürosz a háborúban életét vesztette, és a győztes Tomürisz lefejeztette a holttestét, de a Hérodotosznál olvasható történetet több ókori történetíró, többek között Xenophón is megkérdőjelezte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Kroiszosz, Lüdia királya Nagy Kürosz előttPerzsa íjász egy 4. századi feketealakos görög kerámiánXerxész és a trónján ülő Nagy Dareiosz egy Kr. e. 515 körül készült reliefen a perszepoliszi kincstárbanJelenet a marathóni csatából egy újkori illusztrációnKr. e. 4. századi részlet Nagy Dareiosz szúszai palotájának egyik frízéből, amely a király íjászait ábrázoljaIII. Dareiosz egy római mozaikon, amely az isszoszi csatát ábrázolja

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár