Líbia, Irán, vagy a CIA? Kik állnak a Lockerbie-i merénylet mögött?

Palesztinok? Irán? Dél-Afrika?

Bár 2003-ban Líbia elismerte, hogy polgárjogi felelősség terheli a Lockerbie-merényletért, sokan követelték az akták újranyitását, mondván, al-Megrahi ártatlan, vagy csak egy mellékszereplője volt a merényletnek. A három év alatt nagy üggyel-bajjal összeszedett bizonyítékokat többször is megkérdőjelezték.

Azt már 2007-ben megállapították, hogy a máltai Mary’s House-ból vett ruhát azelőtt vásárolhatták, hogy Megrahi bizonyíthatóan a szigeten járt volna, de zavarosak voltak a sokszor önellentmondásba kerülő Gauci vallomásai, illetve olyan bizonyítékok is előkerültek, amelyek arról árulkodtak, hogy a bombát nem Máltán, hanem Frankfurtban vagy Londonban adhatták fel.

De ha nem Líbia, akkor ki? A gyanú legelőször Iránra terelődött, amelynek „jó” oka lett volna elkövetnie a merényletet, mivel öt hónappal Lockerbie előtt a USS Vincennes hadihajó lelőtte az Iran Air 655-ös, Bandar-Abbászból Dubajba induló járatát, 290 ember halálát okozva.

Szintén felmerült a 2002-ben elhunyt Abu Nidal neve; a palesztin terrorista állítólag azzal kérkedett a Fatah-Forradalmi Tanácsban ülő társainak, hogy ő áll a merénylet mögött.

Ezt egyébként halála után a Nidal legbelsőbb köréhez tartozó Atef Abu Bakr is elismerte egy interjúban, de perdöntő bizonyítékkal nem tudott előállni, ahogy arról sem volt fogalma, kinek dolgozhatott a férfi.

Akadt, aki az izraeli titkosszolgálatot, mások pedig a dél-afrikai kormányt látták a merénylet mögött. Az apartheid rezsim néhány tisztviselője – köztük a külügyminiszter, Pik Botha – ugyanis a járaton foglalt volna helyet, azonban a 23 fős delegáció végül egy másik géppel utazott, miután – szól az elmélet – fülest kaptak, hogy így akarják eltenni láb alól a svéd Bernt Carlssont, az újonnan függetlenné vált Namíbia ENSZ-megbízottját.

Botha egyébként beismerte, hogy volt jegye a járatra és visszamondta azt, de abszurdnak és a valóságtól elrugaszkodottnak nevezte a teóriát.

Időről időre a CIA érintettsége is felmerül. Az elmélet szerint a CIA védett drogcsempész-útvonalat biztosított Európa és Amerika között, hogy a szíriai csempészek heroint szállíthassanak a Pan Am járatain, cserébe a Szíriában tevékenykedő palesztin terrorszervezetekről kapott információkért.

Három éven át tartó, példátlan nyomozás vette kezdetét

Két amerikai hírszerzőt, Matthew Gannon és Charles McKee azonban leleplezte a hálózatot, s már éppen hazafelé tartottak, amikor felrobbantották a gépet.

McKee anyja a fiával való utolsó beszélgetés után azt állította, a vezetés nem tudta, hogy a férfi éppen haza tart. A mai napig ingatag líbiai helyzet miatt félő, hogy Lockerbie titkát soha nem sikerül maradéktalanul megfejteni.

1. Több szélsőséges is magára vállalta
2. Ha sokat ugrál a „Közel-Kelet veszett kutyája”
3. Célkeresztben Líbia
4. Palesztinok? Irán? Dél-Afrika?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Nagy-Britannia

• Történelmi jelentőségű adománnyal gazdagodott a British Múzeum 
• Nehéz természete miatt még szomszédjai sem kedvelték Goldfinger Ernőt
• Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság
• Csak átmeneti békét eredményezett az első búr háború
• Pattanó bombákkal semmisítették meg a britek a Ruhr-vidék gátjait
• Lőporoshordóival könnyedén a levegőbe repíthette volna a Westminster-palotát Guy Fawkes
• Máig számos rejtély övezi a sandringhami zászólalj eltűnését
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Csodával határos módon élte túl az IRA ellene szervezett merényletét Margaret Thatcher