Leonardo da Vinci, a reneszánsz zseni

Hátrányos, de szerencsés helyzetből

Leonardo 1452. április 15-én, „az éj harmadik órájában” született a Vinci nevű toszkán településen, az ekkor a Mediciek által uralt Firenzei Köztársaságban. Édesapja a köztiszteletben álló jegyző, Piero Fruosino di Antonio da Vinci, édesanyja, Caterina parasztlány volt – a gyermek házasságon kívül született, és a kis Leonardo ötéves koráig anyja mellett nevelkedett Anchianóban. A széles körben elterjedt használata ellenére a „da Vinci” nem modern értelemben vett családnév –édesapja származási helyét jelöli csupán, és a korban nem volt ezen túlmenő jelentősége. Nevének teljes alakja „Leonardo di ser Piero da Vinci”, azaz „a vinci Piero úr Leonardo nevű fia”.

1457-ben édesapja háztartásába került, ahol a nála mindössze 11 évvel idősebb mostohaanyja nagy szeretettel viseltetett iránta, azonban ő korán meghalt. A jegyző legközelebb akkor házasodott, amikor Leonardo már 16 éves volt – ekkor is egy fiatal asszonyt vett el, aki szintén gyermektelenül hunyt el.

A későbbi művész törvényes féltestvérei mind apja harmadik feleségétől születtek, így mindannyian sokkal fiatalabbak voltak nála – Leonardo már negyvenéves volt, amikor a legkisebb világra jött. Összesen tizenkét törvényes vagy törvénytelen féltestvére volt, ami apja halála után sok gondot okozott neki.

Házasságon kívül született gyermekként Leonardo formális oktatásban nem részesült, alapfokú képzést azonban kapott latinból, matematikából és geometriából – már kis korában elámította tanítóját számtani kérdéseivel, amelyek életkorát messze meghaladó képességekről árulkodtak. Már ekkor megnyilvánult azon hajlama, hogy dolgok sokaságába kezdjen bele, majd rövidesen félbehagyja azokat.

Későbbi pályája ismeretében Leonardo voltaképpen szerencsésnek mondhatta magát: ha szegény családba születik, talán soha nem nyílik alkalma kibontakoztatni a tehetségét, egy jegyző törvényes sarjaként pedig megnyíltak volna előtte az egyetem kapui, ahol szintén jegyző, esetleg bankár vagy orvos vált volna belőle.

Törvénytelen gyermekként ez utóbbira nem volt lehetősége, édesapja azonban a lehető legjobb tanonci helyet intézte el neki: 1466-ban Andrea del Verrocchio műhelyébe került, Firenzébe – itt a fémmegmunkálástól és az asztalosmesterségtől kezdve a szobrászaton át a festészetig mindent kitanulhatott.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. őszi számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai