Korábban hódította meg a homo sapiens az oxigénhiányos tibeti fennsíkot mint gondoltuk

Az ember ősei először mintegy 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a fennsíkon - állapították meg a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) tudósai.

A Csand Hsziao-ling és Kang Hszing, az akadémia munkatársai által vezetett kutatás Nvia Devu, a világ legrégebbi és legmagasabban fekvő kőkorszaki régészeti helyszínének vizsgálatán alapult - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A régészeti helyszín felfedezése hatalmas áttörés a Csinghaj-tibeti-fennsík emberek általi birtokbavételének és fejlődésének megértésében, valamint a történelem előtti emberek vándorlásának és változásainak megértésében. A felfedezés hatvanévnyi munka betetőzése, amelynek során a szakértők az emberi jelenlét legkorábbi bizonyítékát keresték.

A nagy tengerszint feletti magasság, a légköri hypoxia, vagyis oxigénhiányos állapot, az egész évben jellemző alacsony hőmérséklet és a kis mennyiségű csapadék különösen sok kihívást kínáló környezetté teszi a fennsíkot az ember számára. Régészeti bizonyítékok szerint ez volt a Homo sapiens által utolsóként meghódított területek egyike. Ma a Csinghaj-tibeti-fennsík a bolygó harmadik legritkábban lakott régiója. A Nwya Devu őskőkorszaki helyszín bizonyítja, hogy az ember ősei 30-40 ezer éve vetették meg lábukat a csaknem 5000 méterrel a tengerszint felett lévő fennsíkon.

Ez a Tibetben felfedezett első őskőkori helyszín, ahol olyan érintetlen kőzetrétegek találhatók, amelyek alapján meghatározható a helyszín kora. Emellett kőeszközöket és eltemetett emberi maradványokat is rejt.
A Nwya Devuból származó történelem előtti kulturális leletek fontos régészeti bizonyítékai a korai, anatómiailag és viselkedési szempontból modern ember túlélési stratégiáinak. Hozzájárulhatnak a kelet és nyugat közötti paleolitikum kori kölcsönhatások és cserék elemzéséhez is. A tudósok eredményeiket a Science tudományos lapban mutatták be.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?