Konyhából a hadiüzembe: nők, aki megnyerték a Nagy Háborút
2023. január 8. 09:50 Múlt-kor
Korábban
Öngyilkosság és alkoholizmus
Bár a nők – a férfiakhoz hasonlóan – sokszor fásultak bele a munkába, számos motiváló tényező lendíthette át őket a holtponton. A mozikban vetített propaganda-híradók a pusztítás látványával szolgáltak hétről hétre. A képsorok anyák millióit taszították kétségbeesésbe, de emellett arra sarkallták őket, hogy a háború mielőbbi befejezése – és így férjeik és fiaik visszatérése – érdekében még nagyobb lendülettel vessék magukat a munkába.
Egy nő számára azonban semmi sem adott akkora lökést, mint amikor levelet kapott a kedvesétől vagy a fiától. A postai küldeményeket persze a cenzúra is alaposan szemügyre vette, a feleségeket és anyákat azonban már az is mérhetetlen örömmel töltötte el, hogy olvashatták szeretteik kézírását. Bár a nők az esetek többségében alighanem tisztában voltak azzal, hogy a csodálatos frontélményekről szóló beszámolók voltaképp hazugságok, de annyival is megelégedtek, mivel így megbizonyosodhattak arról, hogy a levél írója néhány héttel azelőtt még életben volt.
A legnagyobb tragédiát persze az jelentette, hogyha egyszer csak nem érkezett több levél. Bár ez többnyire a szeretett férfi halálát jelentette, előfordult, hogy az irományok egyszerűen elkeveredtek. Kétségbeesésükben többen az öngyilkosságba menekültek.
A terhek növekedését sokan csak nehezen bírták elviselni. A hagyományos női szerepek átalakulásának egyik legkülönösebb hozadéka az volt, hogy az asszonyok körében is terjedni kezdett az alkoholizmus. Liverpool püspöke 1915 decemberében már egyenesen arról panaszkodott, hogy vannak olyan utcák, amelyeknek minden női lakója részeges. A kocsmákban már nem volt ritka jelenség, hogy a gyári munkásnők hívták meg egy italra a férfiakat.
„Kanári lányok”
A nagy háború során az egyik legszembetűnőbb változás a hadiüzemekben dolgozó nők számának növekedése volt. A férfiak helyett törékeny női kezek kezdtek el lövedékeket, sisakokat és fegyvereket gyártani, valamint tankokat összeszerelni.
Míg 1914 júliusában 212 ezer nő dolgozott a brit gép- és lőszergyárakban, 1918-ra a számuk egymillióra nőtt. A hadiiparban való foglalkoztatásuk azonban korántsem kizárólag brit jelenség volt: Bécsben például a háború előtti mintegy 15 százalékról közel 50 százalékra nőtt a hadiüzemekben dolgozó nők aránya, de számuk Olaszországban is 14 ezerről 200 ezerre ugrott.
A gyárakban folyó munka sokszor bizonyult rendkívül veszélyesnek. Különösen azok nem érezhették magukat biztonságban, akik a TNT felhasználásával készülő tüzérségi lövedékeket gyártották. Az érintett hölgyeket a britek csak „kanári lányoknak” nevezték, mivel az anyag sárgára festette a hajukat és a bőrüket. A szernek azonban ennél jóval negatívabb hatásai is lehettek: lassan felszívódó méregként ugyanis a nemzőszerveket is megtámadhatta.
Az TNT-vel dolgozó nők fele a háború végére meddővé vált.
A számos probléma és veszély ellenére a hadiüzemekben foglalkoztatott nők általában jóval többet kerestek, mint amikor varrásból vagy háztartási alkalmazotti fizetésükből tartották fenn magukat, illetve egészítették ki családjuk jövedelmét. Bár a világégés végeztével a legtöbbjük visszatért eredeti munkájához, a női munka javarészt még ezután is korlátozott maradt, az üzleti életben és a bankokban a két világháború között növekedett a női dolgozók létszáma.
Az első világháború a női emancipációs törekvéseknek is óriási lökést adott. Az Egyesült Királyságban 1918-tól a 30 év feletti, 1928-tól pedig már – a férfiakhoz hasonlóan – a 21 év feletti nők is szavazhattak. Németországban szintén 1918-ban kapták meg a választójogot.
És bár voltak olyan országok, amelyek lemaradtak a jogaik bővítése tekintetében – Franciaországban 1944-től, Olaszországban 1945-től, Svájcban pedig 1971-től járulhattak a hölgyek az urnákhoz –, a nőkre már egyetlen európai országban sem tekintettek pusztán feleségként, anyaként vagy szeretőként. Helytállásukkal példát mutattak a férfiak számára. A támaszra szoruló, gyenge asszony képe a múlt ködévé lett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
- Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
- A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
- Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
- Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
- Kilincs a túloldalon
- Az én 89-em
- Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?
- Greta Garbo minden útjára két repülőjegyet vásárolt, nehogy valaki mellé üljön tegnap
- Fogaival is játszott gitárján az álmaiból ihletet merítő rocklegenda, Jimi Hendrix tegnap
- Egy lelkész fiából vált rettegett lovagkalózzá Sir Francis Drake, a királynő kedvence tegnap
- A filmtörténet felújított klasszikusai láthatóak a 7. Budapesti Klasszikus Film Maratonon tegnap
- tegnap
- A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca tegnap
- Új Európa született a zárt ajtók mögött zajló bécsi kongresszuson tegnap
- Még a saját halálát is megrendezte Ken Kesey, a Száll a kakukk fészkére írója 2024.09.17.