Klimt múzsája megelőzte korát

A ruhákat egy rég elfeledett hölgy, bizonyos Emilie Flöge tervezte. Flöge a századforduló környékén varrónőként kezdte pályafutását a nővére bécsi ruhakészítő iskolájában. Miután a nővérek 1899-en megnyertek egy ruhatervező versenyt, azzal bízták meg őket, hogy álmodjanak meg egy ruhadarabot egy rangos kiállításra. A testvérek sikeres üzletasszonyok lettek, és Bécs egyik legforgalmasabb pontján megnyitották Schwester Flöge (Flöge nővérek) nevű haute couture-ruhák tervezésére specializálódott szalonjukat.

Emilie-t azonban nem elégítették ki a konzervatív bécsi közönségnek tervezett ruhadarabok. A munkaidőn túl olyan formabontó ruhakülönlegességeket alkotott, amelyeket az osztrák főváros lakosainak többsége valószínűleg sohasem hordott volna. Bár az extravagáns készítményeket kevesen értették, Gustav Klimt érdeklődését felkeltették. Amikor először találkoztak, Emilie még csak 18 éves volt. Húga, Helene Gustav testvéréhez, Ernst Klimthez ment hozzá, a férfi azonban egy évvel az esküvő után meghalt. Gustav testvére özvegyének pártfogója lett, és gyakori vendégnek számított Emilie családjának Attersee-tónál található nyaralójában.

Emilie és Gustav hamar közel kerültek egymáshoz. Egyes feltételezések szerint a divattervező és a festő egy párt alkotott, és Klimt ikonikus, A csók című munkája valójában kettejüket ábrázolja. Bármi is az igazság, tény, hogy elválaszthatatlan társak lettek. Emilie tagja lett Klimt ismerősi körének, a férfi barátai pedig gyakran a ruhatervező klienseivé váltak.

Ahogyan Klimt művészetében is megjelent a megszokott művészeti formanyelvek kereteinek szétfeszítésére irányuló törekvés, úgy Emilie is arra vágyott, hogy valami igazán forradalmit alkosson. A ruhatervező védjegyei a vállakról lazán lelógó, széles ujjú, fűző nélküli viselésre tervezett ruhák voltak. Stílusára ugyanúgy hatottak a feminista mozgalmak kényelmesebb női viselet elterjedését propagáló szólamai, mind Klimt bohém világa.

Emilie azonban csak nagony nehezen tudta értékesíteni a századfordulós Bécsben túl forradalminak számító, korát jóval megelőző avantgárd ruhakölteményeit. Bár manapság egy divattervezőnek már hatalmas reklámértéket jelentene, ha az általa kitalált ruhadarabot egy Klimt-portré alanya viselné (ennek alátámasztására csak egy adat: Klimt Adele Bloch-Bauer I című, a Hölgy aranyban néven is ismert 1907-ban festett portréja 2006-ban New Yorkban 135 millió dolláros rekordáron kelt el), Emilie Flöge nem érhette meg, hogy csodálatos ruhakülönlegességei elismerésben részesüljenek. Napjainkban azonban már Klimt barátnőjének ruhái ihlette kreációk egyre többször bukkannak fel a kifutókon.

Klimt mindössze 56 éves volt, amikor 1918-ban agyvérzésben meghalt. Utolsó szavai állítólag ezek voltak: „Kerítsétek elő Emilie-t.” Bár Emilie a festő vagyonának felét örökölte, alkotókedve ezután már nem volt a régi. Miután a náci Németország megszállta Ausztriát, Emilie kuncsaftjai jelentős részét elveszítette, és végül szalonja bezárására kényszerült. Ezután otthona felső emeletén dolgozott, ám az épületet a háború végén egy tűzvész – az általa tervezett ruhakollekciókkal, és a Klimttől kapott értékes tárgyakkal együtt – elpusztította.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek