2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Barangolások Magyarország legszebb vasútvonalain

2021. december 10. 10:54 Fejes Antal

A Börzsöny lábától a főváros rejtett zugáig

Nógrádban barangolva

A 75-ös számú vasútvonalat sokan az ország legszebbjének tartják, és valóban gyönyörű helyszíneken halad át, jóformán minden megállójától remek kirándulás indítható.

A Vác–Balassagyarmat vasútvonal a Börzsöny lábánál, majd az Ipoly-völgyében vezet. Az egyvágányú, nem villamosított mellékvonal a két végállomás között számos olyan pontot érint, amelyek számot tarthatnak a hazai természetbarátok és fotósok figyelmére is. A Börzsöny legszebb tájain és falvain halad keresztül, többek között Szokolyán, Berkenyén, Diósjenőn, Nagyoroszin, és elzakatol a nógrádi vár alatt is. Népszerű célpont Drégely várának romja is.

Már az út első szakasza szemkápráztató, a Dunakanyar kapujaként emlegetett Verőce bőven megér egy kirándulást – a vasút a Magyarkút-Verőce állomást érinti a településen. Az Ybl Miklós által tervezett Duna-parti támfal és a parton álló monumentális emlékegyüttes, a Hét Vezér Harangja is felkereshető. A vonat Berkenyén is megáll, ahol a római katolikus templom mellett az elbűvölő Hársas-tó vonzza leginkább a látogatókat, a rajta épített kis híd és pergola kedvelt esküvői helyszín.

Berkenyéről a túrázók már eljuthatnak az ország egyik legöregebb, szabálytalan alaprajzú kővárához, a nógrádi várhoz.

A vonattal továbbutazva Drégelyvár vagy Drégelypalánk állomásokról is megközelíthető Drégely híres vára.

Keskeny nyomtávon – Gemenc

A Gemenci Állami Erdei Vasút a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozó gemenci ártéri erdőben halad Pörböly településtől a Sió csatornáig mintegy 32 kilométeren keresztül. A kisvasút egész évben menetrend szerint közlekedik. A kisvasút napja szeptember harmadik szombatja, üzemeltetője a Gemenc Zrt.

A mostani gemenci kisvasút több független vasúti pálya összekapcsolásából alakult ki. A független vonalak az ártéri erdő fakitermelésében nyújtottak segítséget. Ezek a vonalak még 7 kg/folyóméteres sínekből épültek. 1955-ben fektették le a Keselyűs – Gemenc közti szakaszt. 1956-ban az Ásás – Duna közötti részt készítették el, majd 1963-ban ezt Lovasfokig hosszabbították meg.

1966-ban egyesítették a kisvasutakat és korszerűsítették a pályát. A meglévő kis tengelyterhelésű síneket 18 kg/folyóméteresre cserélték. 1982-ben a Keselyűstől Bárányfokig tovább építették, így érte el a mai formáját és hosszát.

A személyszállítás 1966-ban (55 évvel ezelőtt) indult meg a vonalon. A személykocsik az Oroszlányi Gazdasági Vasútról kerültek ide. Az ezt követő években rohamosan nőtt mind az utasok, mind a szállítandó áruk mennyisége.

Mivel a Duna az évi többszöri áradásával időről időre járhatatlanná tette az erdei utakat, a kisvonat maradt az egyetlen biztos közlekedési és szállítási eszköz az erdőben. Ez, valamint a turizmus fellendülése indokolta és indokolja még ma is a vasútüzem tartós fenntartását és fejlesztését.

A vonalon dízelmozdony vontatta vonatok és a „Rezét” gőzös vontatta szerelvények is közlekednek.

Kisvasút a nagyvárosban – MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút

A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút, vagyis a MÁV 7-es számú vasútvonala Budapest egyik kiemelt közlekedési látványossága a főváros II. és XII. kerületében.

A vonal két végállomása a Széchenyi-hegy és a 235 méterrel alacsonyabban fekvő Hűvösvölgy. A pálya 11,2 km hosszú, egyvágányú, a vasútvonalon a kereskedelmi és forgalmi szolgálatot a vonal 1948-as átadása óta 10-14 éves gyermekek látják el, kivéve a járművek vezetését, a mozdonyokat felnőtt mozdonyvezetők kezelik.

A végállomások közötti távot a szerelvények 20 km/h engedélyezett sebességgel átlagosan 40-45 (nyáron kb. 50) perc alatt teszik meg. Neve a tervezéskor Gyermekvasút, építésétől a rendszerváltásig Úttörővasút volt, ma pedig hivatalosan MÁV Zrt. Széchenyi-hegyi Gyermekvasút.

1947-ben a kiépülő pártállam – szovjet mintára – egy olyan vasút létrehozása mellett döntött, amelyen a szolgálatot gyermekek látják el. Ekkor a Szovjetunióban már számos úttörővasút működött, a budapestihez a példát a Tbilisziben működő úttörővasútról vették. A Gyermekvasút építésére több egyéb helyszín (például a gödöllői kastély parkja, a Margitsziget, vagy a Népliget) is felmerült. A Magyar Kommunista Párt Központi Bizottsága végül a budai hegyek mellett döntött 1948 februárjában.

A vasút építése 1948. április 11-én kezdődött. Költségtakarékosságból három fázisban épült, a munkálatokat a Széchenyi-hegy felől kezdték. Az „önkéntes rohammunkában” épülő, keskeny nyomközű, 760 mm-es nyomtávú vasútvonalat zömmel egyetemisták, népi kollégisták építették.

Az első, 3 km-es szakaszt 1948. július 31-én nyitották meg. Ekkor a vonal az Előre állomásnál ért véget (mai nevén Virágvölgy). Itt a cél főleg az volt, hogy a Széchenyi-hegyi fogaskerekű végállomást minél hamarabb összekössék az újonnan épült csillebérci Úttörővárossal, amelynek korábban szinte semmilyen közlekedési összeköttetése nem volt. A pályát 1949. június 24-én Ságváriliget (mai neve Szépjuhászné) állomásig, 1950. augusztus 20-án pedig a 198 méter hosszú Hárs-hegyi visszafordító alagúttal együtt Hűvösvölgy állomásig adták át.

Érdekesség, hogy az alagút űrszelvényét úgy méretezték, hogy a vonalat akár villamosítani is lehessen. A hűvösvölgyi fűtőháztelep 1951-ben készült el, addig a járműveket a Széchenyi-hegyi végállomáson tárolták és javították. Úttörővasutas pajtásnak csak jeles vagy jó tanulmányi rendű tanulókat vettek fel, bármely tantárgyból a hármas osztályzat kizáró ok volt. Fennállásának teljes idején jellemzően mindig többszörös (az 1970-es években akár tízszeres) volt a túljelentkezés.

1990-ben, a rendszerváltozás évében nevét Gyermekvasútra változtatták, míg az Úttörőszövetség helyett az üzemeltetés a MÁV hatáskörébe került. Az építéskor lefektetett, már akkor is használt állapotú, erdei vasutak vágányaiból kibontott, teljesen elhasználódott pálya felújítása a balesetveszély miatt elodázhatatlanná vált.

1989-1991 között a MÁV Keleti Pályafenntartási Főnökség kivitelezésében, sok egykori úttörővasutas önkéntes munkájával történt meg a pálya felújítása. A rendszerváltozás előtti és utáni „mélyrepülést” követően a Gyermekvasút ismét magára talált (holott a rendszerváltás lendülete, mint „kommunista csökevényt” kis híján elsodorta), napjainkban ismét népszerű turisztikai célponttá vált. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Dízelmozdony továbbítja a Tekergő gyorsvonatot Tapolcánál 2019. július 13-án (Kép forrása: MTI)Nohab-mozdonyok vontatják a Panoráma elnevezésű különvonatot Bélatelepnél 2017. december 30-án (Kép forrása: MTI)Rezét nosztalgia gőzmozdony Gemenc ártéri erdőségében, 2021 (Kép forrása: MTI)Ifjú úttörő az Előre (ma Virágvölgy) állomásnál, 1959 (Kép forrása: Fortepan / A R)Pályafelújítás Nagymaros határában, háttérben a visegrádi fellegvárral, 1971 (Kép forrása: Fortepan / Urbán Tamás)Téli csoda az Eger-Szilvásvárad vasútvonalon, Szarvaskő közelében (Kép forrása: MTI)Kihívások a Cuha-patak völgyében, 1939 (Kép forrása: Fortepan / Villányi György)A lillafüredi Palotaszálló, háttérben a Lillafüredi Állami Erdei Vasút megállója, 1931 (Kép forrása: Fortepan / Hirschler Károly)Gyermekvasút (akkor még Úttörővasút) a Hárs-hegy közelében, 1956 (Kép forrása: Fortepan / Szepesfalvy Gábor)Panoráma a visegrádi várra, 1953 (Kép forrása: Fortepan / Kotnyek Antal)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár