2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: október  •  Nap: 31
24 találat
[1]

1471. október 31.

Hunyadi Mátyás zálogba adja Sopron városát 10400 aranyforintért Siegmund von Weyspriach osztrák főúrnak

[2]

1517. október 31.

Martin Luther közzéteszi 95 tételét

Martin Luther Ágoston-rendi szerzetes, a szász választófejedelemség wittenbergi egyetemének bibliamagyarázó professzora közzéteszi 95 tételét, `A búcsú erejének magyarázatához` címmel, melyben elítéli a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket (XVI. század kezdete). Tézisei szélsebesen terjednek az egész birodalomban. Ősz elején szerez Luther pontosabb ismereteket a búcsúcédulák árusításának módjáról, főként pedig Johannes Tetzel prédikátor vásári módszereiről. Tetzel a brandenburgi és a magdeburgi fejedelemségben készpénzfizetés ellenében bűneik megbocsátását ígéri a hívőknek. Állítása szerint az így befolyó pénz a római Szent Péter-bazilika felépítését szolgálja, de valójában ebből a pénzből fizeti a Fugger-bankháznál felgyülemlett adósságait II. Albrecht mainzi érsek és választófejedelem. Októberben Luthernek sikerül megszereznie "a kikiáltó Tetzel" szolgálati utasításának egy példányát. Ezen felháborodva írja meg a wittenbergi téziseit. Téziseiben Luther nem a búcsú kibocsátása, mely a hívőt a kánoni jog szerinti jogos büntetéstől felmenti. Nem lehet olyan földi intézmény, mely kizárólag önmagának igényli az isteni kegyelem közvetítését. Az, hogy a wittenbergi szerzetes bírálja azt az egyházi nézetet, mely szerint a bűnök rangsorolhatók és pénzzel megválthatók, vallásfelfogásából következik. Eszerint a keresztények nem egyes erkölcstelen cselekedeteik révén követnek el bűnt, hanem azzal, ha elfordulnak Istentől. Valódi vezeklés és bűnbánat így csak a hívő bűnös hitének teljes megújulásától várható. Luther nézete, miszerint az egyház közvetítése szükségtelen az emberi lelki üdvéhez, nagy figyelmet keltett, mert bírálata nemcsak teológiai kérdéseket érint, de érzékenyen sérti az egyház növekvő bevételekre törekvő pénzügyi politikáját is. Martin Luther már kolostori évei alatt kialakítja az uralkodó hitelvek kritikájának elméleti alapjait. A Biblia intenzív tanulmányozása és William Ockham, angol filozófus írásaival való vita ébreszti fel benne a kételyt a hivatalos hitelvekkel szemben. Luther tézisei a búcsúról - a reformáció kezdete 95 tézisében Luther elutasítja a búcsúcédulák árusítását és adott formájában az egyházi búcsútant is. Lássuk legfontosabb téziseit: - 1. "Amikor a mi Urunk és Mesterünk azt mondta: Térjetek meg!, azt akarta, hogy a hívek egész élete megtérés legyen." - 36. "Minden igaz, bűnbánó keresztény elnyeri a büntetéstől és a bűntől való teljes feloldozást, s ez őt a bűnbocsátó-cédulák nélkül is megilleti." - 37. "Minden igaz keresztény - akár él, akár már halott - részese a Krisztus és az egyház minden lelki javának, melyeket Isten ugyancsak bűnbocsátó-cédulák nélkül adott." - 43. "Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy jobb dolgot művel az, aki a szegénynek alamizsnát ad vagy a nyomorgót segíti, mint az, aki búcsút vásárol." - 44. "Ugyanis a szeretet gyakorlása által növekszik a szeretet, s az ember jobbá lesz; míg a búcsú csak a büntetés alól menti fel, s nem teszi jobbá az embert." - 50. "Fel kell világosítani a keresztyéneket, hogy ha a pápának tudomása volna a búcsúhirdetők zsarolásairól, akkor inkább porig égetné a Szent Péter-székesegyházat, mintsem, hogy az ő juhainak bőréből, húsából és csontjából építesse fel azt." - 82. "Például: ha a pápa a székesegyház felépítéséhez szükséges nyomorult pénzért - ami gyenge indoklás - számtalan lelket vált ki a tisztítótűzből, akkor miért nem üríti ki a tisztítótüzet a szentséges szeretetre a lelkek iszonyú gyötrődésére való tekintettel - ami pedig mindennél igazságosabb indok lenne?!" - 91. "Ha tehát a bűnbocsánatot a pápa elgondolása és szándéka szerint hirdetnék, akkor ezen kérdésekre könnyen lehetne megfelelni; vagy talán fel sem merültek volna ezek." - 92. "Tűnjetek hát el azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: Béke, és nincs béke." - 93. "De üdv azoknak a prófétáknak, akik azt mondják Krisztus népének: kereszt, kereszt, még ha nincs is kereszt." - 94. "Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy a Krisztust poklon át is követni igyekezzenek." - 95. "S így inkább sok szenvedés árán jussanak a mennybe, mint, hogy magukat, a békével áltatva, elbízzák."

[3]

1530. október 31.

Roggendorff generális megkezdi Buda ostromát, miután sikerült bevennie Esztergomot, Visegrádot és Vácot

[4]

1599. október 31.

Mihály havasalföldi vajda bevonul Gyulafehérvárra

[5]

1621. október 31.

Meghal Johannes Bocatius költő

Johann Bock Wetschau-ban látta meg a napvilágot. 1590-ben jött Magyarországra. 1592-99 között az eperjesi kollégiumban tanított, 1594-től rektor volt. II. Rudolf császár nemességet és császári költő címet adományozott neki. 1599-ben Kassán lett rektor, később Bocskai István oldalára állt. A fejedelem 1606-ban követségbe Németországba küldte a protestáns választófejedelmek szövetségének megnyerése érdekében, de a császáriak Prágában elfogták és élethossziglani börtönre ítélték. Öt évig sínylődött a prágai börtönben, amikor a felesége, aki a várban cselédnek állt be, kenyérbe rejtett kötélhágcsót juttatott be cellájába, s így 1610 végén megszökött. 1611-ben ismét kassai polgár lett, s 1613-18 között a városi iskola igazgatójaként működött. Lemondása után Bethlen Gábor is gyakorta bízott rá fontos diplomáciai küldetéseket. - Tanárként Seneca elveit követte, tanítványait a gyakorlati életre készítette fel. Műveit latinul írta. Sok adatot gyűjtött nagy történeti művéhez, amelyből csak részleteket írt meg. Eközben talált rá arra a két műfajra, amelyekben maradandót alkotott: a levélre és a naplóra. A morvaországi Uhersky Brod-ban érte a halál.

[6]

1685. október 31.

A császári-királyi katonaság elfoglalja Sárospatak várát

[7]

1704. október 31.

Montecuccoli gróf császári ezredes szabad elvonulás fejében feladja Kassát a kurucoknak

[8]

1784. október 31.

Kitör a Horea és Cloşca vezette felkelés

A század legnagyobb parasztfelkelése mintegy 25-30 ezer erdélyi jobbágyot mozgatott meg. A felkelés az Erdélyi-érchegység falvaiból indult. Amikor a zalatnai kincstári uradalom jobbágyainak terhei rövid időn belül többszörösükre nőttek, a parasztok először kérvényekkel próbáltak segíteni a sorsukon. Vezetőik, Horea és Cloşca, többször jártak Bécsben, Horea az egyik kihallgatáson egészen II. Józsefig eljutott panaszával. A többségükben román parasztok a kérvényező parasztvezér, Vasile Horea és Gheorghe Crişan, egy fiatal szökött jobbágy vezetésével 1784. október 31-én Gyulafehérvárra vonultak, hogy felvételüket kérjék a határőrségbe, így remélve szabadulást a terheiktől. Útközben összecsaptak a feloszlatásukra kiküldött vármegyei hajdúkkal, és ezzel kezdetét vette a felkelés. Nemesi udvarházak tucatjait dúlták fel. A felkelők 1784. november 7-én kifosztották Abrudbányát és Verespatakot, kincstári tiszteket, nemeseket, prédikátorokat öltek meg. A hatalom eleinte késlekedett. A Gubernium és a főhadparancsnokság egymással vitázott; Bécsből vártak utasítást. Közben a vármegyei nemesség megszervezte önvédelmét, Dévánál kisebb győzelmet aratott a felkelők fölött, 56 elfogott parasztot kivégeztek. Végül a császári katonaság is magához tért: 1784. december 7-én előbb Blezsénynél a Crişan vezette felkelőket, majd december 31-én a Fehér megyei Topánfalvánál Horea és Cloşca seregét verték szét. A több mint 600 elfogott felkelőből 120-at ítéltek el, 37 halálos ítéletet hoztak, de a három vezér kivételével azokat fogságra változtatta a császári kegyelem. Crişan a fogságban öngyilkos lett. A kínvallatástól meggyötört, de még élő Horeát és Cloşcát kerékbetöréssel végezték ki. Holttestüket felnégyelték, és négy város kapujára szegezték. A váratlanul támadt, hatalmas méretű parasztfelkelés további reformokra ösztönözte II. Józsefet, aki 1785. augusztus 22-én adta ki magyarországi jobbágyrendeletét.

[9]

1846. október 31.

Megszületett Edmondo de Amicis olasz író

A világjáró riporter típusának első olasz képviselője Oneglia-ban látta meg a napvilágot. Fő műve A szív című könyv, óriási sikert aratott világszerte. Olaszul több mint 300, de magyarul is több mint 10 kiadást ért meg. A mű és a benne található elbeszélések több film témájául szolgáltak. Egyéb írásait is szívesen filmesítették meg, a La maestrina degli operai című regényét pl. Majakovszkij vitte filmre 1918-ban Kisasszony és a huligán címmel. 1908. március 11-én halt meg Bordighera-ban.

[10]

1864. október 31.

36. államként Nevada belép az Egyesült Államok szövetségébe

[11]

1902. október 31.

Befejeződik az első telegráfkábel lefektetése a Csendes-óceánon

[12]

1915. október 31.

Megnyílik a Royal Apolló mozi

1915. október 31-én megnyílt Budapest első mozipalotája, a Royal Apolló. Budapesten az 1894-96 között, Ray Rezső tervei szerint épült Royal szálloda dísztermét kihasználatlanság miatt 1915-ben bemutató filmszínházzá alakították át. 1915. október 31-én ott nyílt meg Budapest első ezerszemélyes mozipalotája, a Royal Apolló. A megnyitó előadáson Janovics Jenő Tetemrehívás című filmjét mutatták be Berky Lilivel a főszerepben. A mozi 1950-től Vörös Csillag, majd 1990-től Apolló néven működött. 1990-ben egy kanadai-francia konzorcium nyerte el a szálloda hasznosítására kiírt versenyfelhívást. A moziból ismét báltermet terveztek, a hotelt irodaháznak akarták átépíteni, a Royal pincéjében mozicentrumot képzeltek el. 1997-ben, újabb privatizációs pályázat során a Corinthia Konzorcium 1,18 milliárd forintért vette meg az ingatlanokat, s vállalta, hogy szállodát, filmszínházat és éttermet alakít ki az együttesben. 1998-ban a Budapest Film Rt. és az állami vagyonügynökség 274 millió forintért adta el a Royal Szálloda épületében lévő Apollo Mozit.

[13]

1916. október 31.

Meghal Charles Taze Russel, a Jehova tanúi szekta amerikai alapítója

Egy amerikai szabómester fiaként Pittsburg-ben látta meg a napvilágot 1852. február 26-án. Első nagy röpiratát 1874-ben 50 ezer példányban jelentette meg. Ebben azt hirdette, hogy 1914-ben Jézus Krisztus láthatatlanul visszatér a földre, hogy megkezdje ezeréves uralmát. 1916-ban `műveit` már 12 millió példányban terjesztették a világban. A szekta a Jehova tanúi nevet 1931-ben vette fel J. F. Rutherford ügyvéd, későbbi államügyész és bíró vezetése idején. Ma már több, mint 200 ország 3 750 000 állampolgára vallja magát Jehova tanújának. Központja a New York-i Brooklynban áll és több mint 120 nyelven ontja a szekta írásait. A Jehova tanúinak gyülekezete semmilyen ünnepet nem tart meg, semmilyen államrendet nem ismer el, semmiféle egyházat nem tisztel. Azt állítják, hogy a Bibliát csak ők értelmezik és magyarázzák helyesen, és a történelmi egyházak tanításai `a sátán művei`. Krisztus eljövetelét és a közeli világvégét jósolják. Nézeteiket mindenki másnál agresszívebben terjesztik, és ezért sokszor kerültek ellentétbe a hatóságokkal.

[14]

1918. október 31.

Megalakul `az első magyar népkormány`

A király nevében eljáró József főherceg reggel hét órakor megbízta Károlyi Mihályt a kormányalakítással. `Az első magyar népkormány` névsora gyorsan állt össze. A Károlyi-párton (Batthyányi Tivadar, Lovászy Márton, Buza Barna) és a polgári radikálisokon (Jászi Oszkár nemzetiségi miniszter, Szende Pál pénzügyi államtitkár) kívül a szociáldemokraták (Kunfi Zsigmond, Garami Ernő) is vállalták a kormányban való részvételt. Garami kereskedelmi miniszter visszaemlékezése szerint, csupán három tárcával volt kisebb gond: nem találtak megfelelő jelöltet az igazságügyi tárca élére (átmenetileg Buza Barna kapott megbízást), a Kunfi által javasolt Linder Béla hadügyminiszter, csak pár óra keresés után került elő. A Pénzügyminisztérium esetében pedig `az volt a döntés, hogy Szende Pál, mint államtitkár fogja vezetni, nehogy a miniszterek között túl sok legyen - a zsidó.` Garami utóbbi állítása persze aligha hiteles, valószínűbb, hogy Károlyi csak átmeneti megoldást látott Szende megbízásában. A bécsi események hatására maga a főherceg javasolta: "vegyék vissza" a királyi esküt, s azonnal kiáltsák ki a köztársaságot. November 1-én, a kormány Hock Jánosnak, a magyar Nemzeti Tanács elnökének kezébe másodszor is letette az esküt. Már nem a királynak, hanem Magyarországnak és népének fogadtak hűséget. A kormány -a Nemzeti Tanács jóváhagyásával - elkezdte az államforma megváltoztatásának előkészítését. Egyidejűleg lépéseket tett a külön magyar fegyverszünet mielőbbi megkötésére. Az új kormány támogatottsága az első napokban gyorsan nőtt: a Nemzeti Tanács előtt hívatlanul is eskütételre jelentkeztek régi közéleti méltóságok, Csernoch János hercegprímással az élen a püspöki kar, bankárok, grófok, s maga József főherceg is fiaival együtt "mint katona, és mint magyar állampolgár", hogy lojalitásukról és támogatásukról biztosítsák a forradalom vezetését.

[15]

1918. október 31.

Meggyilkolják Tisza Istvánt

`Ennek így kellett lennie...` - Ezek voltak Tisza István utolsó szavai, amikor a Hermina úti bérelt villájában délután öt óra tájban négy katona a hallban rövid szóváltás után szabályszerűen kivégezte. A merénylet híre pár perccel a Károlyi-kormány eskütétele előtt jutott el a budai Várba. A katonákat és matrózokat, s kivált azt, hogy ki ölte meg Tiszát, pontosan sohasem sikerült azonosítani. Tény, hogy a forradalmi tömegben azokban a napokban többször is elhangzott Tisza halálát kívánó felkiáltás. Akkor még úgy tudták, hogy Tisza 1914 júliusában a háború kirobbantásának szorgalmazója volt. Amint azt később a Tisza-per során is megállapították, halálát nem szervezet merénylet okozta, hanem a katonák körében személyét övező vak gyűlölet. Geszten a családi kriptában szinte titokban temették el. Ravatalán ott volt egy koszorú a következő felirattal: `Legnagyobb politikai ellenfelemnek az emberi kiengesztelődés jeléül: Károlyi Mihály.`

[16]

1925. október 31.

Reza kán megalapítja a Pahlavi uralkodóházat

Az 1921-ben hatalomra jutott egykori lovastiszt és hadügyminiszter, Reza kán a perzsa nemzetgyűléssel sahhá kiáltatja ki magát, s megalapítja az Pahlavi-uralkodóházat, amelynek uralma alatt megindul Perzsia modern fejlődése. Reza kán, aki Perzsia műszaki és közigazgatási megújítására törekszik, mindenekelőtt a jól szervezett, korszerű hadseregre támaszkodik, amellyel 1924-ben leverte többek között a kurdisztáni szeparatista mozgalmakat. A parlamentáris hagyományokat a sah elnyomja. Noha Reza kán megkísérli az ország korszerűsítését, a földreform, amely a kisparasztok életszínvonalát megjavítaná, a nagybirtokosokra való tekintettel félbemarad. Külpolitikai tekintetben Perzsia Nagy-Britannia szövetségese marad.

[17]

1930. október 31.

Meghal Szabolcska Mihály

Budapesten meghal Szabolcska Mihály költő, akadémikus. Debrecenben tanult a református teológián, 1892-ben Genfben és Párizsban járt tanulmányúton. 1898-ban Temesvárra került református lelkésznek. 1899-ben a Kisfaludi Társaság, 1910-ben a Petőfi Társaság tagja lett. 1908-ban az MTA levelező tagjává választották. Temesvárott az ő vezetésével magyar párt alakult. 1928-ban nyugdíjasként Budapestre költözött, 1929-től a Kisfaludy Társaság titkára volt. Verseivel a népnemzeti költészetet képviselte, kedvelte az egyszerű és rendkívül dallamos formát. Költészete eléggé szegényes, leginkább a vidéki élet ihlette meg, s megelégedett a mindennapi érzések tolmácsolásával. Valójában azzal vonult be a magyar irodalomtörténetbe, hogy paródiát írt Ady Endréről, amire a költő Üzenet Költőcske Mihálynak (1909) című versével válaszolt. Karinthy Frigyes róla írt paródiája pedig ismertebb a magyar olvasóközönség számára, mint eredeti költeményei.

[18]

1940. október 31.

Véget ér az angliai csata

[19]

1956. október 31.

Mindszenty kiszabadul

Mindszenty József kiszabadult, Budapestre jött és bekapcsolódott a közéletbe. November 3-i rádióbeszédében az eseményeket nemzeti szabadságharcnak minősítette, és sürgette az egyházat ért sérelmek jóvátételét. Másnap hajnalban az USA követségére menekült, ahol menedékjogot kapott. 1971. szeptember 28-án Rómába távozhatott, majd Bécsben, a Pázmáneumban telepedett le, és megírta emlékiratait. VI. Pál pápa 1973. december 18-án lemondatta az esztergomi érseki székről. 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Mariazellben nyugvó hamvait 1991. május 4-én az esztergomi bazilika kriptájában újratemették.

[20]

1956. október 31.

Angol és francia csapatok megtámadják Szuezt

[21]

1971. október 31.

Az IRA bombát robbant Londonban a Postahivatal épületének tetején

[22]

1984. október 31.

Indira Gandhit lelövi két szikh fegyveres

Indira Gandhit, a 67 éves indiai miniszterelnök-asszonyt Új-Delhiben lelövi testőrségének két tagja, aki a szikhek vallási közösségéhez tartozik. Néhány órával később fiát, a politikában járatlannak számító Radzsiv Gandhit esketik fel, mint az ország új miniszterelnökét. Gandhi asszony 1966-ban lett a népes közép-ázsiai állam miniszterelnöke. 1977-ben a választásokon elszenvedett vereség után lemondott mind a Kongresszus Párt elnöki, mind a miniszterelnöki posztról. Ám már 1980-ban a Kongresszus Párt általa vezetett önálló szárnyának választási győzelme után ismét az ország élére állt. Gandhi asszony a tömbön kívüli államok vezető személyiségének számított. A merénylet után zavargások törnek ki hinduk és szikhek között, s ezekben több mint 1100 ember veszti életét. A lakosság védelmére katonaságot vezényelnek a szikhek lakta városnegyedekbe és kijárási tilalmat rendelnek el.

[23]

1992. október 31.

A Vatikán rehabilitálja Galileo Galileit

A Szentszék azért volt kénytelen módosítani szűk 400 évvel korábbi döntését, mert úgy ítélték meg, hogy 1633-ban tévesen vonatta vissza az inkvizíció Galileivel tanait. A tudós nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Föld forog a Nap körül.

[24]

1993. október 31.

Meghal Federico Fellini olasz rendező

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár