2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: május  •  Nap: 30
18 találat
[1]

1308. május 30.

Magyarországra érkezik Gentilis pápai követ

1308-ban jött Magyarországra Gentilis pápai követ. Közép-itáliai nemesi családból származott, ferences szerzetesből 1298-ban lett bíboros. Gentilisnek, V. Kelemen pápa legátusának, ugyanúgy, mint elődjének, I. Károly trónigényét kellett támogatnia. A pápai udvarnak döntő szerepe volt abban, hogy a trónkövetelők küzdelméből Anjou Károly került ki győztesen. Gentilis jelentős szerepet játszott abban, hogy I. Károlyt 1308-ban királlyá választották, majd két alkalommal megkoronázták. Segített a Szent Korona visszaszerzésében is. Legfőbb célját, hogy Csák Mátét Károly oldalára állítsa, nem érte el. Mielőtt távozott Magyarországról 1311-ben kiközösítette őt az egyházból.

[2]

1418. május 30.

Meghal Kanizsai János esztergomi érsek, Zsigmond király magyarországi helytartója és német birodalmi kancellárja

[3]

1431. május 30.

Máglyán elégetik Szent Johannát

A francia nemzeti hősnő, Franciaország patrónája és a francia katonák védőszentje Domrémy-ben született 1412. január 6-án. Apja földműves volt. Jeanne d'Arc írni-olvasni nem tanult, de jámbor vallásosságával korán kitűnt. A legenda szerint a 100 éves háború idején, tizenhárom éves korában egy böjti napon kertjükben többször is vakító fényt látott s egy szárnyas alak arra szólította, hogy menjen a király segítségére, szerezze vissza neki az országot. A látomásra hivatkozva égi küldöttként lépett fel az ostromlott Orléans felmentése - innen az `Orléans-i Szűz` elnevezés - és a trónörökös megkoronázása érdekében. Hatására 1429 májusában az angolok feladták a várost és ezzel a franciák bevonulhattak Reimsbe is, ahol végül valóban a dauphin lett a király, VII. Károly néven. Ő azonban tárgyalásokat kezdett az angolokkal és ez a kudarcokhoz vezetett. Jeanne hiába próbált ismét támadásba lendülni, s a francia udvari körök sem nézték jó szemmel sikereit, népszerűségét, mert attól tartottak, hogy a nép felszabadító megmozdulásai egy újabb parasztlázadásba torkollnak. Végül az angolokkal szövetséges burgundiak Compiegne várának ostromakor elfogták és kiszolgáltatták az angoloknak, akik Rouen városában francia egyházi törvényszék elé állították, s az eretnekség, engedetlenség és boszorkányság vádjával máglyán elégették. A több mint két hónapos per vezetője az angolpárti beauvaisi francia püspök volt, aki teljesen az angolok szája íze szerint kezelte a vádat. VII. Károly, aki az `Orléans-i Szűznek` köszönhette trónját, semmit sem tett megmentéséért. Perét viszont 1450-ben VII. Károly rendeletére vizsgálták felül, és 1456-ban ártatlannak nyilvánították. 1910-ben boldoggá, 1920-ban szentté avatták. Élete számos irodalmi és zenei mű ihletője volt.

[4]

1439. május 30.

A budai országgyűlésen a rendek hűséget fogadnak a királynak és Erzsébet királynénak

[5]

1536. május 30.

VIII. Henrik elveszi harmadik feleségét, Jane Seymourt

[6]

1594. május 30.

Meghal Balassi Bálint

A magyar reneszánsz szerelmi líra megteremtőjének sorsa rendkívül zaklatott volt, csakúgy, mint a 16. század végi Magyarországé. Apja ellen hűtlenségi vád, birtokain törökdúlás és várfoglalás, érvénytelenített házasság, szerelmi kudarc, végvári katonáskodás, majd Esztergom ostrománál a tragikus vég - egy humanista műveltségű, nyolc nyelven beszélő költő életélményei, melyeket vitézi, szerelmi és istenes verseiben örökített meg.

[7]

1640. május 30.

Meghal Rubens

Rubens, ki 1640. május 30-án majdnem 63 évesen a katolikus Spanyol-Németalföldön hal meg, nemcsak művészként volt sikeres, hanem a francia, angol és spanyol udvarban szolgáló diplomataként is nagy tekintélynek örvendett. Széles körű tanulmányai befejezése után Rubens 21 évesen önállósodott. Itáliai utazása után 1608-ban tért vissza Antwerpenbe, ahol nagy műhelyt hozott létre. Számos diplomáciai küldetésének intézése kivételével ezután folyamatosan Antwerpenben élt. Rubens életműve a vallási, történelmi és mitológiai tárgyú képek alkotásától a tájkép- és portréfestészetig terjed. A festmények a barokkra oly jellemző vitalitást és érzékiséget mutatják mind a vallási, mind a világi motívumokban. Minden történés egy mozgalmas jelenetté alakul át, a kompozíciókra elsősorban az átlós szerkesztés a jellemző. A színek világító erejükkel a bőséget és a színpadiasságot erősítik.

[8]

1672. május 30.

Megszületik Nagy Péter, Oroszország cárja

[9]

1778. május 30.

Meghal Voltaire, francia író és filozófus

83 éves korában, Párizsban elhunyt a francia író és filozófus, Voltaire (François Marie Arouet), akinek élete és munkássága szinte egybeforrt a francia felvilágosodással, annak a szabadságért és egyenlőségért vívott harcával (1753. III. 23.). Az abszolutista rendszert illető kritikája, az ésszerűségért folytatott harca, a vallási tolerancia és az emberi jogok követelése, börtönbe juttatta és nemegyszer hosszú száműzetésbe kényszerítette. Harcolt az igazságszolgáltatás önkénye ellen, különösen aktívan lépett fel az igazságszolgáltatás és az egyház által elítélt és kegyetlenül kivégzett protestáns Jean Calas rehabilitálása érdekében. Történeti elemzéseiben a történelmet nemcsak, mint politikai események folyamatát vizsgálta, hanem, elsőként, a gazdasági, társadalmi, tudományos, kulturális és politikai fejlődés összefüggéseiben.

[10]

1786. május 30.

Megszületett Fáy András író és politikus

Kohányban látta meg napvilágot. Pesten joggyakornok, majd a pesti, később a váci járás szolgabírája, 1818-tól táblabíró volt. A humoros novella műfajával új korszakot nyitott a magyar elbeszélő irodalomban. Legnagyobb írói sikereit meséivel aratta; e művei szinte kivétel nélkül célzatosak, politikai vagy erkölcsi nézeteket fejeznek ki bíráló éllel. 1825-től tevékenyen részt vett a politikában; az 1840-es évek elején az ellenzéki kör egyik vezéralakja, Szemere Pál szerint `a haza mindenese`. 1840-ben kezdeményezésére alakult az első magyarországi takarékpénztár, amelynek segédigazgatója lett. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója, 1845-ben az MTA helyettes elnöke volt. Igen hasznos munkásságot fejtett ki a pedagógia területén is, különösen a nőnevelésről szóló eszmefuttatásai érdekesek. A szabadságharc leverése után visszavonult a közélettől és csak irodalmi tevékenységet folytatott. Regényeket is írt, közülük legjelentősebb az első magyar társadalmi regény, a Bélteky ház (1832).

[11]

1814. május 30.

Franciaország aláírja a párizsi békeszerződést

Két hónappal a felszabadító háború befejezése után a négy szövetséges, és Franciaország delegációi Párizsban aláírták a békeszerződést. Az összesen 33 pontból álló okmány a következő intézkedéseket tartalmazza:
Franciaország megmarad 1792. évi határai között úgy, hogy korábbi határterületeit, a Savoyában, Elzászban, illetve a Saar-vidéken található enklávéit, valamint a pápai Avignont megtarthatja;

  • Nagy-Britannia megkapja Máltát;
  • Néhány kivételtől eltekintve Nagy-Britannia visszaadja Franciaországnak gyarmatait Afrikában, Ázsiában és Amerikában;
  • Az érintett területek lakosait korábbi politikai magatartásuk miatt hátrányos megkülönböztetés nem érheti; a kivándorlás szabadságát hat évre biztosítani kell;
  • A rajnai hajózás szabadságát nemzetközileg biztosítják;
  • Az aláírók kölcsönösen lemondanak minden olyan anyagi követelésről, melyek 1792 óta a háborúból és a napóleoni uralomból származhatnak;
  • A szerződő felek kötelezik magukat, hogy teljhatalmú követeket küldenek a bécsi kongresszusra, ahol a további részletekről tanácskoznak.
    A porosz kormány visszaszállíttatja Berlinbe a Brandenburgi kapu - Napóleon által elrabolt - négyesfogatát (Quadriga). A Franciaország szempontjából mérsékelt béke-megállapodást Németországban felháborodással, elutasítóan fogadják.

    [12]

    1841. május 30.

    Az angolok vereséget szenvednek Kantonnál

    Az 1830-as években kezdődtek Nagy-Britannia kísérletei Kína gyarmatosítására. Ennek következtében 1840-ben kirobbant az úgynevezett első ópiumháború, amelynek konkrét kiváltó oka az volt, Lin Co-hszün, az 1644-től 1911-ig uralkodó Csing dinasztia vezető tisztségviselője 1839-ben 1,36 millió kilogramm brit csempészet ópiumot semmisíttetett meg. Lin, aki a XX. századra már hivatalosan is nemzeti hősnek számít, annak idején azt hitte, hogy akciójával megszégyeníti a nyugati ópiumkereskedőket, alábecsülte viszont veszteségeik miatti dühüket és London készségét, hogy ázsiai gyarmatosító terjeszkedése céljaira használja fel az ügyet. Az angolok blokád alá vették Kantont, de 1841. május 30-án vereséget szenvedtek. Ennek ellenére kiterjesztették hadműveleteiket Délkelet- és Kelet-Kínára. Végül a brit haditengerészeti erők megalázó vereséget mértek a Csing dinasztiára. A háborút lezáró 1842-es nancsingi (nankingi) szerződésben Hongkong hivatalosan Nagy-Britannia gyarmata lett, míg Kína London gazdasági függősége alá került.

    [13]

    1876. május 30.

    Meghal Josef Kriehuber osztrák festő

    A bécsi biedermeier egyik legjellegzetesebb és legnépszerűbb képviselője az osztrák fővárosban született 1800. december 14-én. A bécsi művészeti akadémián folytatta tanulmányait. Nagyszámú litografált vagy miniatűr akvarell portréjában főleg kora kiemelkedő osztrák és magyar személyeit (Liszt, Széchenyi), s a bécsi polgárokat örökítette meg. Festett természethű, hangulatos tájképeket is. Litográfiai sorozatai között több magyar tárgyú is található.

    [14]

    1913. május 30.

    Kirobban a második balkáni háború

    A Balkán továbbra is feszültségektől terhes. Épp egy hónappal az első balkáni háborút lezáró londoni békekötés (1913. V. 30.) után újabb háború robban ki Délkelet-Európában. A Makedónia területi felosztásáról folytatott vitában Bulgária, katonai erejét túlbecsülve, megtámadja Szerbiát, hogy így próbálja meg a javára korrigálni a londoni megállapodásokat. A békeszerződéssel való elégedetlenség miatt felbomlik a Balkáni Szövetség, melyet Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro annak idején azzal a céllal hozott létre, hogy véget vessenek a török uralomnak. A balkáni államok, Görögország, Románia, Montenegro és a Török Birodalom is Szerbia oldalára állnak. Az 1913 augusztusában aláírt bukaresti békében a legyőzött Bulgáriának át kell adnia Dobrudzsát Romániának. Makedóniát Görögország és Szerbia osztja fel egymás közt, míg Albánia Wilhelm zu Wied uralkodásával önálló hercegség lesz. Kréta véglegesen Görögországhoz kerül. A Török Birodalom nem kap európai területeket. A területi újrafelosztás ellenére a Balkán továbbra is háborúval fenyegető lőporoshordó marad, mert az elnyomott nemzetiségek szabadságmozgalmai túlságosan szemben állnak az egyes országok nagyhatalmi politikájával.

    [15]

    1917. május 30.

    Összeül a Birodalmi Tanács

    A Birodalmi Tanács immáron többségükben nem német-osztrák képviselői 1916 végétől nemzeti alapon, a nemzeti célok jegyében klubokat kezdtek szervezni. Először a Cseh Szövetség alakult meg, majd a szlovén küldöttek hozták létre a Jugoszláv Klubot az isztriai és dalmáciai képviselőkkel. Több éves szünet után I. Károly császár 1917 májusára újra összehívta a Birodalmi Tanácsot. A megnyitó ülésszakon František Stanek képviselő a csehek nevében kijelentette, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiának föderatív állammá kell alakulnia a Habsburg-ház uralma alatt, és ebben az államalakulatban a cseh korona országai a szlovák területekkel együtt egy szövetségi államegységet képeznének. Hasonlóan a Monarchia átalakítását célozta Jugoszláv Klub Anton Korošec által felolvasott nyilatkozata: a Monarchia területén élő összes délszlávot egyesítsék egy államba a dinasztia uralma alatt. A két nyilatkozathoz csatlakoztak az ukrán képviselők is. A cseh és a horvát program a cseh, illetve a horvát államjogra hivatkozott. A föderatív átalakítási javaslatot a német-osztrák képviselők elvetették. A birodalom szláv képviselői még a Monarchia átalakítását tervezték, miközben az emigráns politikusok és szervezeteik - nyugat-európai propagandával - a független csehszlovák és délszláv állam megteremtésén fáradoztak.

    [16]

    1947. május 30.

    Lemondatják Nagy Ferencet

    Nagy Ferenc miniszterelnök még Svájcba történt elutazása - május közepe - előtt kifejtette, hogy nem ért egyet a magántulajdon teljes felszámolásával, és ellenzi a nagy bankok államosítását is. Jegyzékben kérte a szovjet kormányt, hogy az elhurcolt Kovács Bélát adják ki a magyar hatóságoknak. A kormányfő svájci tartózkodása idején kapta meg helyettesétől, Rákosi Mátyástól a szovjet diplomácia válaszát, amely `terhelő adatokat` tartalmazott Nagy Ferencre és az összeesküvésre vonatkozóan. Természetesen, ahogy Kovács Béla, úgy Nagy Ferenc sem volt összeesküvő. Az MKP vezetői ennek ellenére lemondásra kényszerítették. A Minisztertanács 1947. május 31-i ülésén Rákosi bejelentette, hogy Gordon Ferenc svájci követtől jelentés érkezett, mely szerint Nagy Ferenc lemondott. Rákosi egyúttal azt is közölte, hogy természetesen a kormány is lemond, de az új kabinet kinevezéséig a `folyó ügyek vitelét` ellátja. Dinnyés Lajos, az új miniszterelnök, még aznap, vagyis május 31-én este kormányával együtt letette az esküt. Nagy Ferencet számos kisgazda (közöttük Varga Béla) politikus követte. Az FKgP pedig a teljes széthullás állapotába került.

    [17]

    1960. május 30.

    Meghal Paszternák

    Borisz Leonyidovics Paszternak, aki 1960. május 30-án hetvenéves korában elhunyt, a szovjet kormány kényszerítésére 1958-ban kénytelen volt visszautasítani a „Zsivago doktor” című regényéért kapott Nobel-díjat. A szovjet kritika a „Zsivago doktor”-t nem marxista műnek tartotta, bár Paszternak korábbi műveiről elismerően írt (például „Kilencszázöt” című elbeszélő költeményéről), emellett Paszternaknak rótták fel a nevéhez kapcsolódva Nyugaton megindult antikommunista kampányt. A regény a Szovjetunióban nem jelenhetett meg. Olasz nyelven adták ki először 1957-ben, s ezt további fordítások követték. A regény Jurij Zsivago orvos életútját ábrázolja, aki belső szabadságának megőrzésére és önmegvalósításra törekszik, de nem találja meg az utat kora történelmi eseményéhez, a kommunista forradalomhoz. Számára a politikai fejlődés idegen marad és vonakodik attól, hogy elkötelezze magát. Tudja ugyan, hogy a forradalom Oroszország történetének új korszakát nyitja meg, de ebben nem talál helyet a maga számára. Mint a szíve mélyéig polgárnak a forradalom, amely a polgárság, mint osztály ellen irányul, csak szenvedést hoz és elvágja régi életformájától, s mindezt a polgárháború zűrzavara csak súlyosbítja. Nagy teret kap a cselekményben Zsivago szerelmi viszonya Larához, a szép tanítónőhöz, egy asszonyhoz, aki tartalmat ad életének, de akit újra meg újra elveszít. A regénybeli ábrázolásban a legjelentősebb a történés vallási érzékeltetése: az életútnak kálváriaként való megjelenítése. Paszternaknak ez a témaválasztása és életfelfogása ellenkezett az SZKP által 1932-ben megfogalmazott művészetelmélettel: a szocialista realizmussal. A szocialista realizmus abban látja a művészet feladatát, hogy valóságábrázolásban a szocializmus felé tartó forradalmi fejlődést fejezze ki.

    [18]

    1967. május 30.

    Biafra kikiáltja függetlenségét

    Újabb háborús tűzfészek Afrikában: a kőolajban gazdag keleti tartomány, Biafra 1967. május 30-án kikiáltja a lagosi központi nigériai kormánytól való függetlenségét. Véres polgárháború kezdődik, mivel az állam- és kormányfőként 1966 júliusa óta hivatalban levő Yakubu Gowon ezredes vissza akarja szerezni ezt a fontos területet. Biafra elszakadása elhúzódó állami válság közepette megy végbe: Johnson Ironsi tábornok 1966. januári katonai puccsa óta az országban nem áll helyre a nyugalom. Különösen sok nyugtalanságot keltenek Ironsi olyan irányú erőfeszítései, hogy Nigériát egységes állammá kovácsolja össze, s e zavargások során Gowon legyőzi Ironsit.

  • Bezár