Meghal Paszternák
2004. május 21. 03:10
Borisz Leonyidovics Paszternak, aki 1960. május 30-án hetvenéves korában elhunyt, a szovjet kormány kényszerítésére 1958-ban kénytelen volt visszautasítani a „Zsivago doktor” című regényéért kapott Nobel-díjat. A szovjet kritika a „Zsivago doktor”-t nem marxista műnek tartotta, bár Paszternak korábbi műveiről elismerően írt (például „Kilencszázöt” című elbeszélő költeményéről), emellett Paszternaknak rótták fel a nevéhez kapcsolódva Nyugaton megindult antikommunista kampányt. A regény a Szovjetunióban nem jelenhetett meg. Olasz nyelven adták ki először 1957-ben, s ezt további fordítások követték. A regény Jurij Zsivago orvos életútját ábrázolja, aki belső szabadságának megőrzésére és önmegvalósításra törekszik, de nem találja meg az utat kora történelmi eseményéhez, a kommunista forradalomhoz. Számára a politikai fejlődés idegen marad és vonakodik attól, hogy elkötelezze magát. Tudja ugyan, hogy a forradalom Oroszország történetének új korszakát nyitja meg, de ebben nem talál helyet a maga számára. Mint a szíve mélyéig polgárnak a forradalom, amely a polgárság, mint osztály ellen irányul, csak szenvedést hoz és elvágja régi életformájától, s mindezt a polgárháború zűrzavara csak súlyosbítja. Nagy teret kap a cselekményben Zsivago szerelmi viszonya Larához, a szép tanítónőhöz, egy asszonyhoz, aki tartalmat ad életének, de akit újra meg újra elveszít. A regénybeli ábrázolásban a legjelentősebb a történés vallási érzékeltetése: az életútnak kálváriaként való megjelenítése. Paszternaknak ez a témaválasztása és életfelfogása ellenkezett az SZKP által 1932-ben megfogalmazott művészetelmélettel: a szocialista realizmussal. A szocialista realizmus abban látja a művészet feladatát, hogy valóságábrázolásban a szocializmus felé tartó forradalmi fejlődést fejezze ki.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ritka felfedezés Ománban: egy késő kőkorszaki táborra bukkantak 10:09
- A gyilkosság, amely megrázta Amerikát 09:05
- Rejtélyes piramis szerű építmény romja a Júdeai-sivatag mélyén 08:13
- Haydn Budán, a felejthetetlen születésnapi koncert története tegnap
- Gyarmatosíthatta volna Kína Amerikát? tegnap
- 400 évig hevert a könyvtárban az elveszett Merlin-legenda tegnap
- Első magyar női pilótaként emelkedett az égbe Steinschneider Lilly tegnap
- Sofía Casanova, a bátor haditudósító tegnap
