A kárpátaljai csehszlovák küldöttség egyik tagja 1944. november végén elkeseredett hangú jelentésben számolt be az egyre jelentősebbé váló szovjet térnyelésről Kárpátalján. A végleges átadásról szóló szerződést a csehszlovák és a szovjet fél 1945. június 29-én írta alá Moszkvában.
Leégett szerdán Prágában a Szent Mihály-fatemplom, amelyet 1929-ben vittek az akkor Csehszlovákiához tartozó Kárpátaljáról a fővárosba az államalapítás 10. évfordulója alkalmával.
Az első világháborút lezáró békeszerződések jóváhagyták az antant katonai intervencióját, melynek következtében cseh és román megszállás alá került a terület, ezáltal a kárpátaljai tömbmagyarság csakúgy, mint a hegyvidéki területen élő szórvány addig példátlan módon államalkotó, többségi nemzetből „hirtelen” kisebbségi létbe került.
A polgári igazgatás helyreállítására hivatott kárpátaljai csehszlovák küldöttség egyik tagja, 1944. november végén elkeseredett hangú jelentésben számolt be az egyre jelentősebbé váló szovjet térnyelésről Kárpátalján. Eduard Beneš, a londoni csehszlovák emigráns kormány vezetője ekkor már sejthette, hogy ügyeik határozottan nem állnak jól a térségben.
A 15. század elején készült, Krisztus életének fontos jeleneteit ábrázoló falfestményeket tártak fel magyar restaurátorok a közelmúltban a kárpátaljai Visk református templomában. A feltárás eredményeit szerdán ismertették a Teleki László Alapítvány budapesti központjában.
A Rómer Flóris Terv részeként megújuló határon túli magyar műemlékek restaurálását bemutató kiállítás nyílt hétfőn a Magyarság Házában, Budapesten. A Teleki László Alapítvány által szervezett „Ideje az építésnek” - Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállítás anyagában hang- és filmfelvételek, ismeretterjesztő leírások és műtárgymásolatok is találhat.
Ünnepélyesen felavatták és felszentelték vasárnap a kárpátaljai Vereckén a honfoglalási emlékmű Budapest VII. kerület önkormányzata Fidesz-frakciójának támogatásával készült új oltárkövét, amellyel az ukrán nacionalisták által néhány éve megrongált szakrális gránittömböt pótolták.
A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos kedden Ungváron, a vár épületében.
Glück Gábor (1912-1983) híres kárpátaljai festőművész, grafikus emlékkiállítása nyílt meg kedden Budapesten a Forrás Galériában, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
Az első világháború után Magyarországtól elcsatolt területek visszavételének ma is élő szemtanúit keresi most induló projektje során a várpalotai Trianon Múzeum. Legalább kétszáz, az események idején tizedik életévét elért embert szeretnének megszólaltatni.
Zalai honvédek címmel a magyar hadtörténet eddig kevésbé ismert mozzanatáról, az 1939-es kárpátaljai hadműveletről jelent meg kötet az MNL Zala Megyei Levéltár kiadásában. Molnár András és Szabó Péter könyvét kedden mutatták be Zalaegerszegen.
A kárpátaljai magyar férfilakosság sztálini lágerekbe történt 1944-es elhurcolásáról tartottak tudományos konferenciát kárpátaljai történész kutatók részvételével kedden Beregszászon a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) szervezésében.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek és a kommunista diktatúrák áldozatainak tiszteletére avattak a magyar kormány támogatásával állított emlékművet szombaton Ungváron az egykori szovjet politikai rendőrség, a KGB helyi székháza előtti téren.
Hetven éve, 1945. június 29-én kötötték meg Moszkvában azt a szovjet-csehszlovák egyezményt, amelynek értelmében Kárpátalja az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz került.
Az ukrán helyzet sok vonatkozásban bennünket, magyarokat is érint, különösen annak tudatában, hogy Kárpátalja - amely korábban mintegy ezer évig Magyarország része volt - 1991 óta Ukrajna közigazgatási egysége, megközelítőleg 150 ezer magyarral együtt.