Az egyetem után apja bőrgyárában kezdett dolgozni Wigner Jenő, az atombomba egyik atyja

[2024.11.17. 18:05] Hírek

122 éve, 1902. november 17-én született Wigner Jenő Pál (Eugene Paul Wigner) Nobel-díjas magyar származású fizikus, aki részt vett az első atomreaktor létrehozásában, és azokhoz az úttörőkhöz tartozott, akik megújították a fizika tudományát.

Rudolf trónörököst is elkísérte külföldi útjaira a madártan egyik alapítója, Alfred Brehm

[2024.11.11. 11:20] Hírek

Száznegyven éve, 1884. november 11-én halt meg Alfred Edmund Brehm német természettudós, zoológus, utazó, Az állatok világa című könyv szerzője.

A puszta véletlennek köszönhetően találta fel a Bluetooth technológiát Hedy Lamarr

[2024.11.10. 09:50] Hírek

„Bármelyik lány lehet elbűvölő. Csak annyi kell, hogy nyugodtan állj, és nézz bután.” Az idézetet egy rendkívül szép, ám legalább annyira okos hölgynek tulajdonítják. Ő volt Hedy Lamarr, a világ egyik legszebb asszonya.

Szappanfőző fiából lett királyi csillagász Edmond Halley

[2024.11.08. 16:06] Hírek

A 17–18. században élt tudós életműve még a csillagokon – és az általa elnevezett üstökösön – is túlmutat: kiemelkedő tudományszervezőként saját vagyonából jelentette meg Newton – és a tudomány – egyik alapművét, a Principiát.

Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően gyógyult ki a maláriából Bíró Lajos

[2024.11.07. 19:05] Hírek

Bíró Lajos egy asztalosmester hatodik gyermekéből lett a trópusok kutatója. Expedíciója során 2400 új állatfajt gyűjtött, közel 250 faj és tizenhét állatnem őrzi nevét. A pápuák varázslónak hitték a mocsárban kutakodó európait, akit a Nobel-díjas Robert Koch gyógyított ki a maláriából.

Munkája közben még az éhségről is elfeledkezett Marie Curie

[2024.11.07. 17:05] Hírek

A 157 éve, 1867. november 7-én született Marie Skłodowska-Curie számos tudományos pályát választó nő példaképe. Mivel hazájában nem járhatott egyetemre, Párizsba ment tanulni, és végül ott lett híres kutató.

Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula

[2024.11.06. 17:05] Hírek

140 éve, 1884. november 6-án született Budapesten Germanus Gyula orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író, utazó.

Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után

[2024.11.06. 14:20] Hírek

Miközben a szövetséges csapatok Európa vérrel áztatott földjéért harcoltak, titkos egységeik még ádázabb harcot vívtak a német atomprogram elméinek beszervezésében. Nagy-Britannia és a Szovjetunió láthatatlan küzdelme sokszor emberrablásokba torkollott.

Nagylelkű felajánlásával nyerte el Széchenyi István későbbi felesége szívét

[2024.11.03. 15:05] Hírek

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés nem a csendes mederben folyó politizálás színtere volt. Az alsótáblán elhangzott, szenvedélyes hangú felszólalások egyike Felsőbüki Nagy Pál nevéhez fűződött, aki gyújtó hangú beszédben ecsetelte egy magyar tudós társaság felállításának szükségességét.

Egy cipész fiából lett a logikai algebra atyja George Boole 

[2024.11.02. 19:05] Hírek

209 éve, 1815. november 2-án született George Boole angol matematikus, a róla elnevezett logikai algebra megalapozója.

Egy orosz és egy amerikai asztronauta szolgált elsőként a Nemzetközi Űrállomáson

[2024.11.02. 12:20] Hírek

24 éve, 2000. november 2-án léptek először űrhajósok a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére. Amikor az első legénység megérkezett, az ISS mindössze három apró, zsúfolt helyiségből állt. Azóta a Föld körüli pályán keringő létesítmény egy kilátótoronnyal és másfél tucat lakható helyiséggel bővült.

Az Androméda galaxisban neveztek el csillagot Simonyi Károlyról

[2024.10.18. 20:20] Hírek

108 éve, 1916. október 18-án született Simonyi Károly Kossuth-díjas fizikus, mérnök, akadémikus, a villamosságtan világhírű kutatója, A fizika kultúrtörténete című legendás könyv szerzője. Elképesztő tudásanyagából merítő ismeretterjesztő előadásaival és írásaival ösztönözte a humán és a természettudományos kultúra egységes szemléletű megismerését.

A Curie család kapta a legtöbb Nobel-díjat, de egy 17 éves kutató is kiérdemelte az elismerést 

[2024.10.08. 13:20] Hírek

Ezen a héten jelentik be a Nobel-díjak idei kitüntetettjeinek nevét. Összeállításunkban érdekességeket mutatunk be a világ egyik legrangosabb elismerésének történetéből.

Bejárta az egész világot Xántus János, hogy tudásából hazája gazdagodjon 

[2024.10.05. 10:35] Hírek

Az 1825. október 5-én született Xántus János igazi nyughatatlan utazó volt, mozgalmas életének első számú mozgatórugója a kíváncsiság volt. Megfordult az Egyesült Államokban és a Távol-Keleten is, Budapesten pedig állatkertet alapított.

Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg

[2024.10.04. 15:05] Hírek

108 évvel ezelőtt, 1916. október 4-én született Vitalij Lazarevics Ginzburg Nobel-díjas szovjet-orosz fizikus, a szovjet hidrogénbomba egyik atyja, a szupravezetés elméleti hátterének egyik tisztázója. Az elméleti fizikát, asztrofizikát, sugárzásfizikát kutató Ginzburgnak „békés” témákra is maradt ereje. 1950-ben Lev Landauval dolgozták ki a szupravezető képesség fenomenológiai elméletét, foglalkozott a plazmabeli elektromágneses hullámterjedéssel és a kozmikus háttérsugárzás eredetével is.

Tudományos felfedezésekből is merített ihletet Frankenstein megalkotásakor Mary Shelley

[2024.09.25. 14:20] E-folyóirat

A Frankenstein a világ egyik legismertebb horrorja, szerzője, Mary Shelley e művével beírta magát a világirodalom történetébe.

A részecskekutatás egyik alapeszközét alkotta meg tanítványával Hans Geiger

[2024.09.24. 15:05] Hírek

A német Hans Geiger részecskefizikával foglalkozott, az anyag elemi összetevőit, sugárzását és kölcsönhatásait vizsgálta. Ezentúl vizsgálta a kozmikus sugárzást is és részt vett a Harmadik Birodalom atomfegyverprogramjában. A részecskeszámláló feltalálója 79 éve, 1945. szeptember 24-én hunyt el Potsdamban.

Roosevelt segítségével menekült el hazájából a pszichoanalízis megteremtője

[2024.09.23. 16:05] Hírek

85 éve, 1939. szeptember 23-án halt meg Sigmund Freud osztrák orvos, a pszichoanalízis megteremtője. Elméleteit kezdetben hitetlenkedve és ellenkezve fogadták, teljesen elszigetelődött az orvosi világtól, amely később elismerte munkásságát.

Izgalmas kísérletekkel és előadásokkal készül a Szegedi Tudományegyetem a Kutatók Éjszakáján

[2024.09.23. 12:20] Hírek

Izgalmas és változatos programokkal, több mint négyszáz rendezvénnyel várja az érdeklődőket a Szegedi Tudományegyetem a Kutatók Éjszakáján szeptember 27-én és 28-án – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Titkos diplomáciai küldetésen is részt vett a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert 

[2024.09.16. 11:20] Hírek

131 éve, 1893. szeptember 16-án született Budapesten Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az első és máig egyetlen magyar tudós, aki a világ legnagyobb tudományos elismerését, a Nobel-díjat Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért nyerte el.

Emlékezetből diktálta le fő művét az erdélyi orvos és polihisztor, Pápai Páriz Ferenc

[2024.09.10. 08:20] Hírek

Pápai Páriz Ferenc orvos, tudós, szótáríró, „a magyar Hippokratész” 308 éve, 1716. szeptember 10-én halt meg. Műveinek többsége a világhírű tipográfus és könyvkiadó, Tótfalusi Kis Miklós nyomdájából került ki, Pápai Páriz az ő halálára írt Életnek könyve című munkáját az első magyar nyomdatörténeti munkának tartják.

Írásait álnéven publikálta a matematikában rendkívül tehetséges Ada Lovelace

[2024.09.01. 09:50] Hírek

Az anyja egész életében apja káros befolyásától féltette az 1815. december 12-én született Adát, akit ma az első számítógépes programozóként tart számon a tudomány.

A művészet nagy pártolója és a hölgyek kedvence volt a híresen különc Podmaniczky József

[2024.07.29. 08:20] Hírek

268 éve, 1756. július 29-én született Zólyom vármegyében Podmaniczky József báró, politikus, tudományos és közíró. 1815 és 1817 között Párizsban az osztrák kormány megbízottja volt, ő tárgyalt a napóleoni háborúkat lezáró béke feltételeként a franciákra kiszabott 700 millió forint hadisarcról.

Hét különös haláláset a tudomány és művészet világából

[2024.07.21. 09:50] Hírek

A zseniális vagy különlegesen szórakoztató teljesítményt létrehozó neves emberek halála ugyanis folyamatosan lázban tartja a közvéleményt, és különösen így van ez akkor, amikor a halál bizarr, hátborzongatóan sorsszerűnek tűnő vagy némileg homályos körülmények között következett be.

Óriási érdeklődést váltott ki a Dayton városában lezajlott majomper

[2024.07.21. 09:05] Hírek

99 éve, 1925. július 21-én fejeződött be az amerikai Dayton városában a világfeltűnést keltő, majomper néven elhíresült bírósági eljárás. A perben persze nem csimpánz, hanem egy darwinista tanító ült a vádlottak padján, akit jelképes pénzbüntetésre ítéltek, mert az evolúcióelméletet is megismertette tanítványaival.

Erdélyt gyalog, Kínát egy dzsunkán szelte át Cholnoky Jenő földrajztudós

[2024.07.05. 18:06] Hírek

74 éve, 1950. július 5-én hunyt el Budapesten Cholnoky Jenő földrajztudós, akadémikus, a magyar földrajztudomány egyik legjelentősebb alakja. Mind Kelet-Ázsiában, mind Magyarországon a vizek hidrográfiai vizsgálatában szerzett érdemeket, a nagy kínai folyók mellett a Balaton feltérképezéséből is kivette részét.

Új fejezetet nyitott a tudomány történetében az első klónozott bárány születése

[2024.07.05. 15:05] Hírek

28 éve, 1996. július 5-én született meg Skóciában a világ első testi sejtből klónozott emlőse. A Dolly névre keresztelt nőstény bárány hat és fél évet élt. Preparátuma 2003-ban került be a Skót Nemzeti Múzeumba, ahol négy lábán állva, fejét kissé oldalra hajtva fogadja a látogatókat.

10 meglepő dolog Madame Curie-ről

[2024.07.04. 19:05] Hírek

Marie Curie szó szerint életét áldozta a radioaktivitás kutatásának. A tudományos sikernek és a két Nobel-díjnak hatalmas ára volt: ugyan Curie nem ismerte el a radioaktivitás káros hatásait az emberi szervezetre, halálát feltehetőleg a rádiummal és a polóniummal folytatott kísérletek idézték elő.

Félelmetesen pontos ábrázolást adott a jövőről műveiben Jules Verne

[2024.06.23. 09:50] E-folyóirat

„Van nekem egy hatalmas erejű, engedelmes, gyors, kezes, mindenre felhasználható szolgám: hajómon ő a legnagyobb úr. Ez végez mindent. Ez világít, ez fűt, ez a gépek, a műszerek lelke. Ez az engedelmes szolga: a villamosság.” Nemo kapitány szavai Jules Verne 1870-es regényében épp oly fantasztikusnak tűnhettek a korabeli olvasó számára, mint amikor napjaink embere az öntudatra ébredt robotok vagy éppen a csillagközi utazás lehetőségéről hall. A természettudományok és a technológiai újdonságok iránt szenvedélyesen rajongó író könyveiben hemzsegnek az olyan találmányok, amelyek később, a XX. században már az emberiség mindennapi életének szerves részeivé váltak.

Már fiatal korában a világ legjobb orientalistái közé sorolták Goldziher Ignácot

[2024.06.22. 19:05] Hírek

174 éve,1850. június 22-én született Goldziher Ignác, a legnagyobb magyar orientalisták egyike, az iszlám jeles kutatója. Fő kutatási területe a sémi filológia és irodalomtörténet, valamint a mohamedán vallás története volt, munkássága az iszlám kultúrtörténet csaknem minden területére kiterjedt.

A pápa először barátjaként kérte meg Galileit, hogy módosítson a tanain

[2024.06.22. 12:20] Hírek

Hiába próbálta meg leírni a dagály-apály jelenség fizikai felvetését, amelyet a Föld Nap körüli keringéséből próbált levezetni, az égitestek mozgásáról szóló elmélete szöges ellentétben állt az egyház tanításával.

Digitálisan is elérhetővé válik az ELTE tudásbázisa

[2024.06.13. 16:05] Hírek

Mintegy kétszázezer papíralapú doktori disszertáció és szakdolgozat digitalizálásáról írt alá együttműködési megállapodást az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE).

Felejthetetlenné vált Einstein szemináriuma a holográfia feltalálójának

[2024.06.05. 09:05] Hírek

Gábor Dénes magyar származású Nobel-díjas fizikus, villamosmérnök 124 éve, 1900. június 5-én született. Maradandót alkotott a plazmafizika, a hírközlés- és információelmélet terén, valamint kiemelkedő eredményeket ért el a fizika és kibernetika összefüggéseinek vizsgálata során.

Már csak az Egyesült Államokban használják a Fahrenheit által alkotott skálát

[2024.05.24. 20:20] Hírek

338 éve, 1686. május 24-én született Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus, az első megbízható hőmérő és a róla elnevezett hőmérsékleti skála megalkotója. Ő volt az első, aki tudatosan szerkesztett termobarométert, azaz olyan készüléket, amellyel a levegő nyomását és hőmérsékletét egyaránt lehet mérni.

Évtizedek alatt vált az emberiség egyik legfontosabb találmányává a távíró

[2024.05.24. 16:05] Hírek

180 éve, 1844. május 24-én továbbították az első üzenetet a világ első távíróvonalán, Washington és Baltimore között. A távíró szédületes gyorsasággal terjedt: 1848-ban a Mississippitől keletre valamennyi amerikai államban működött telegráf, 1852-ben a távíróvonalak teljes hossza már körülérte volna a Földet.

Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után

[2024.05.10. 09:05] Hírek

Miközben a szövetséges csapatok Európa vérrel áztatott földjéért harcoltak, titkos egységeik még ádázabb harcot vívtak a német atomprogram elméinek beszervezésében. Nagy-Britannia és a Szovjetunió láthatatlan küzdelme sokszor emberrablásokba torkollott.

Szeretett zenélni, de a fizika húrjain Einstein szebben játszott, mint a hegedűjén

[2024.04.18. 17:05] Hírek

A relativitáselmélet megalkotója lerakta a modern fizika alapjait, és neki köszönhető, hogy másképpen gondolkodunk az időről, a tömegről és az energiáról. Kevesen tudják azonban, hogy Einstein a tükörtojás megszállottja volt.

Boszorkánynak nézte szomszédját Hofmann, az „LSD atyja”

[2024.04.16. 15:05] Hírek

„Az alkonyatban csukott szemmel — a napfényt zavaróan élesnek érzékeltem — szakadatlanul fantasztikus, rendkívül plasztikus képek és intenzív, kaleidoszkóp-szerű színes forgatag lepett meg” – Albert Hofmann így írta le azt a szürreális, pszichedelikus világot, amelybe belecsöppent, miután az ujjhegyeire kerülő anyag felszívódott a szervezetében.

A párizsi világkiállítás nagydíjasa lett Eötvös Loránd és találmánya

[2024.04.08. 14:20] Hírek

105 éve, 1919. április 8-án halt meg Budapesten báró Eötvös Loránd fizikus, a nevét viselő torziós inga feltalálója, Einstein szerint „a fizika egyik fejedelme”.

Nyár nélküli évben született Shelley őrült tudósa

[2024.04.01. 18:05] Hírek

A Frankenstein a világ egyik legismertebb horrorja, szerzője, Mary Shelley e művével beírta magát a világirodalom történetébe. Számos olyan elemet dolgozott fel a történetében, amelyek más, később szintén világhírűvé vált történetekben morális kérdésként vetődtek fel.

Visszautasította a nemesi címet a szerénységéről híres Röntgen

[2024.03.27. 17:10] Hírek

179 éve, 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen Nobel-díjas német fizikus, a röntgen-sugár felfedezője. Az általa felfedezett sugarakon kívül a szigetelők elektromos térben való mozgatásakor keletkező röntgenáram is az ő nevét viseli, miként a 111-es rendszerszámú elem, a roentgenium is.

Bátran harcolt hazája szabadságáért Rómer Flóris, a magyar régészet úttörője

[2024.03.18. 08:20] Hírek

Rómer Flóris régész, művészettörténész, akadémikus, nagyváradi kanonok 135 éve, 1889. március 18-án halt meg.

Nem érte meg találmánya sikerét gróf Zeppelin

[2024.03.08. 16:05] Hírek

107 éve, 1917. március 8-án halt meg Ferdinand von Zeppelin gróf német katonatiszt, a nevét viselő léghajó tervezője. Zeppelin volt az első, aki a magyar Schwarz Dávid terveinek továbbfejlesztésével merev testű, kormányozható léghajót tudott építeni.

Négyszáz év alatt csupán négy kiadást ért meg Copernicus főműve

[2024.02.19. 14:20] Hírek

551 éve, 1473. február 19-én született Toruńban Nicolaus Copernicus lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép megalkotója. Copernicusban 1507 táján vetődött fel, hogy a számítások pontosabbak lennének, ha azt feltételeznénk, hogy a világmindenség közepe nem a Föld, hanem a Nap.

Misztikus babonaságok útján próbálták létrehozni az alkimisták a Nagy Művet

[2024.02.12. 18:05] Hírek

A középkor műveltebb és kíváncsibb emberei törekedtek arra, hogy valami olyasmit fedezzenek fel, ami az emberiség szempontjából hasznos lehet. Közülük is kiemelkedtek az alkimisták, akik a kor filozófiai és tudományos ismereteivel felvértezve vágtak neki annak, hogy valami újat alkossanak.

Születésnapi ajándékként hegyet neveztek el az evolúció elméletének megalkotójáról

[2024.02.12. 16:05] Hírek

A hagyományos világképet alapjában felforgató evolúcióelmélet atyja, Charles Darwin 215 éve, 1809. február 12-én született. Tudóscsaládban született a walesi határhoz közeli Shrewsbury városkában, apja orvos, nagyapja híres botanikus volt. Az iskolában eleinte nem remekelt, csak a sportban tűnt ki.

Ezerszámra szabadalmaztatta találmányait Thomas Edison

[2024.02.11. 09:05] Hírek

177 éve, 1847. február 11-én született minden idők egyik legtermékenyebb és legismertebb feltalálója, Thomas Alva Edison. Egyedül vagy másokkal közösen 1093 szabadalom fűződik a nevéhez, volt egy négyéves időszak az életében, amikor 300 találmányt jelentett be, azaz ötnaponta egyet.

Nyugaton orosz miszticizmusnak bélyegezték Mengyelejev korszakalkotó felismerését

[2024.02.02. 20:20] Hírek

117 éve, 1907. február 2-án halt meg Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, a periódusos rendszer kidolgozója. Tiszteletére nevezték el a periódusos rendszer 1955-ben felfedezett, 101-es rendszámú elemét mendeléviumnak.

Tudósok a siralomházban

[2024.01.21. 10:35] Hírek

Tudósnak lenni évszázadokon át meglehetősen veszélyes hivatásnak számított. A szellem emberei az intézményesült hiedelmek folyamatos megkérdőjelezésével olykor az életükkel játszottak.

Valójában életveszélyes volt Benjamin Franklin híres kísérlete

[2024.01.17. 20:20] Hírek

Az utolsó polihisztorok egyike volt, aki természettudósként, nyomdászként, lapszerkesztőként, diplomataként, politikusként is egyaránt maradandót alkotott. Az 1706. január 17-én egy bostoni gyertyaöntő fiaként született Benjamin Franklin számos furcsa szokással rendelkezett.