23 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
21 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
20 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
18 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
16 éve, 2001. szeptember 11-én, egy keddi napon intézett az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet terrortámadást az Egyesült Államok ellen. A csaknem háromezer emberéletet követelő merényletek után az Egyesült Államok háborút hirdetett a terrorizmus ellen.
Előkerült egy felvétel, amelyen Bill Clinton egykori amerikai elnök arról beszél, hogy lehetősége lett volna elfogni Oszama bin Laden terroristavezért, de mivel az akció nagy számú civil áldozattal járt volna, végül lefújta azt.
Egy harvardi tudós konzerválta és lefordította a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadás helyszínén felbukkant ősi agyagtáblákat. A négyezer éves leletek a mezopotámiai mindennapokba engednek betekintést.
Egy interneten terjedő évtizedes városi legenda szerint Nostradamus megjövendölte a 2001. szeptember 11-én bekövetkezett támadást. Peter Lemesurier Nostradamus-kutató 2010-es könyvében azonban cáfolta a virtuális világban népszerű hiedelmet.
A terroristák által 2001. szeptember 11-én lerombolt New York-i World Trade Centerre (WTC) emlékező kiállítás nyílt hétfőn este Pápán; a helyőrségi művelődési otthonban található gazdag emlékanyag Buzás Gyulának, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete pápai titkárának a gyűjteménye.
Egy washingtoni múzeumban lesznek megtekinthetőek a szeptember 11-i támadás tárgyai, amelyeket az FBI kölcsönzött a Newseum-nak; a tárlattal a tíz éve bekövetkezett tragédiának állítanak emléket.
Van-e olyan az Egyesült Államok huszonegyezer felhőkarcolója között, amely ellen tudna állni egy olyan támadásnak, amilyen a Világkereskedelmi Központ (WTC) New York-i ikertornyainak leomlásához vezetett?
Bin Ladennek semmi köze hozzá: a 2001. szeptember 11-ei merényleteket George W. Bush kormánya tervelte ki az afganisztáni és az iraki beavatkozás igazolására - hiszi még ma is rendületlenül sok amerikai.
Nem múlik el, s ha lehet, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás tizedik évfordulójához közeledve még jobban fokozódik az oklahomai felhőkarcolóban dolgozó hivatalnokokon eluralkodó paranoia, mivel egyesek szerint a város emblematikus épülete a hasonlóság miatt célpontot jelent a merénylőknek.
2001. szeptember 11-e olyan drámai esemény volt az emberiség életében, hogy utána az első bénultságból felocsúdva, az elemzők nyomban azt kezdték latolgatni, hogy vajon teljesen új korszak kezdődik-e az emberiség történetében, vagy legalábbis a világpolitikában és a világgazdaságban.
Minél inkább távolodunk szeptember 11-től, annál világosabban látszik, hogy markáns változások mentek végbe a nemzetközi rendszerben, olyanok, amelyek hosszú távon is meghatározónak tűnnek. Ezek a változások azonban nem értintik - sőt: megerősítik - az Egyesült Államok hegemón szerepét, pusztán a szövetségesi erőviszonyokat, a nemzetközi rendszerben elfoglalt pozíciókat rajzolták át. Megállapítható emellett az is, hogy a “rend vs. szabadság” párosból az előbbi látszik erősödni, miután a biztonság szempontjai jelenleg sokkal fontosabbnak tűnnek, mint a szabadságjogok. Mindennek komoly politikai következményei is lehetnek. S bár mindenki hangsúlyozza (kivéve Oszama bin Ladent és néhány radikálist), hogy nem civilizációk illetve vallások állnak szemben egymással, az események egyre határozottabban támasztják alá a civilizáció mint kategória megkerülhetetlenségét a hidegháború utáni nemzetközi rendszer folyamatainak elemzésében.