Hónap: december • Nap: 28
1243. december 28.
IV. Béla megerősíti a zólyomi hospesek városi kiváltságait
1550. december 28.
Megszületett Espinel spanyol költő
Vicente Martinez Espinel Ronda-ban látta meg a napvilágot. Mivel születésének napját nem ismerjük, születésnapjaként megkeresztelésének napját tartjuk nyilván. Irodalmat és zenét tanult a salamanciai egyetemen. Ezután egy ideig a költő Argensola-fivérek vendége volt Zaragozában, majd 1574-től 1577-ig Vallaloidban Lemos gróf kíséretéhez tartozott. Ezután Sevillában élt meglehetősen szabados életet, olyannyira, hogy az igazságszolgáltatás elől kénytelen volt Itáliába menekülni. A hajóúton azonban kalózok fogságába esett, akik Algírba hurcolták, de később genovai hajósok kiszabadították. Mint muzsikusnak fontos újítása volt az ötödik húr bevezetése a gitáron. Költészetét bravúros formaművészet, könnyedség és elegancia jellemzi. Nevéhez fűződött a décima sajátos válfajának, a róla elnevezett espinelának a bevezetése. Fő művében, a Marcos de Obregón csatlós életének elbeszélései című pikareszk regényben saját kalandos életének élményeit dolgozta fel anekdotikus epizódok sorozatában, eleven humorral és realista látásmóddal festett körképet nyújtva koráról. Madridban halt meg 1624. február 4-én.
1706. december 28.
Meghal Pierre Bayle francia filozófus
La Carla Ariége-ben született. Protestánsból rövid időre katolikussá lett, majd visszatért eredeti hitére és Genfbe (1670), később Sedanba és Rotterdamba menekült, ahol történelmet és filozófiát tanított, de hitvitái miatt 1693-ban elvesztette katedráját. Korához képest rendkívüli bátorsággal és következetességgel bírálta a vallási dogmákat, a modern kritikai gondolkodás egyik úttörője volt. Szabad kutatószellemét, amely az elterjedt babonák elleni fellépésre késztette (`Elegyes gondolatok az üstökösről`, 1682) és toleranciaigényét inkább a kálvinizmus szellemi és erkölcsi hatása, mintsem szabadgondolkodó nézetei magyarázzák. Történelmi és kritikai szótára (1695-1697) eredeti módszert vezetett be: minden felvett témához hosszan idézett különböző elméleteket és véleményeket, amelyeket egymással szembe is állított, és kiadós kommmentárokkal látott el. Tudományosan összegyűjtött és tanulmányozott dokumentumok vizsgálatára építette a történelmet, hozzásegített az igazság és a felismerhető tévedés különválasztásához. Rotterdamban érte a halál. Mikes Kelemen Törökországi leveleiben felismerhető hatása. Materialista nézeteit Martinovics Ignác is ismerte. Hatása megfigyelhető még Kölcseynél és Csokonainál is.
1795. december 28.
Megszületett Fábián Gábor akadémikus
A vörösberényi születésű Fábián Gábor ügyvédként dolgozott, a szabadságharc idején sajtóbírósági elnök, országgyűlési képviselő, majd bíró volt. A fegyverletétel után fogságba került. Szépirodalmi művei, filológiai és esztétikai dolgozatai, fordításai tették ismertté nevét, munkásságával hozzájárult az irodalmi ízlés fejlesztéséhez. Lefordította Cicero leveleit és kiadta Cicero vegyes munkáit. Sokat fordított más antik íróktól is. Legjelentősebb eredeti műve Arad vármegye leírása, amelynek 2. és 3. kötete kéziratban maradt. 1835-ben az MTA rendes tagjává választották. Aradon halt meg 1877. december 10-én.
1830. december 28.
A Galícia felől közeledő kolerajárvány elleni védekezésül a Helytartótanács lezáratja az orzság északkeleti határait
1832. december 28.
A pozsonyi országgyűlés alsótáblájának kerületi ülése indítványozza, hogy az országgyűlés tárgyalásai magyarul folyjanak
1843. december 28.
V. Ferdinánd királyi parancsot ad Zágráb megye közönségének
Az 1842. május 31-i tisztújítás érvényes, tehát mindenki köteles engedelmeskedni a megválasztott tisztikarnak
1856. december 28.
Megszületett Woodrow Wilson, az USA 28. elnöke
Presbiteriánus lelkész gyermekeként Staunton-ban született. Az egyetemen történelmet, jogot, politológiát tanult. 1890-ben lett a princeton-i egyetem tanára. 1910-ben kezdődött politikai karrierje, amikor demokrata párti színekben New Jersey állam kormányzójává választották. 1913-21 között ő volt az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Vezetése alatt lépett be Amerika az első világháborúba és döntötte el annak a sorsát. A háború alatt és után az erőszakos annexiók és a kíméletlen hadviselés ellen lépett fel, az igazságos béke érdekében. Híres 14 pontjában `a népek önrendelkezésének jogát` hirdette meg a leendő határok kijelölésének alapelveként. Nem kívánta például az Osztrák-Magyar Monarchia felszámolását, hanem annak 6 szövetségi állammá (Csehország, Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Erdély és Jugoszlávia) történő átszervezését javasolta. Lengyelország alatt Galiciát, Jugoszlávia alatt pedig a Szerbia és Bosznia nélküli Horvátországot és Szlovéniát értette, ami akkor a Monarchiához tartozott. Az 1918-as békekonferenciára azonban már súlyos betegen érkezett, s végül a Párizs környéki békék a Wilson-elvek mellőzésével születettek meg. Wilson igazát mindennél szemléletesebben bizonyította, hogy például a trianoni békeszerződés becikkelyezését az amerikai törvényhozás nagy többséggel elutasította. Washingtonban hunyt el 1924. február 3-án.
1880. december 28.
Jóváhagyják az MTI működését
A kormány 1880. december 28-án jóváhagyta a Magyar Távirati Iroda működését. 1880-ban Maszák Hugó és Egyesy Géza gyorsíró magánvállalkozásban megalapította a Magyar Távirati Irodát, amely akkor még elsősorban belföldi eseményekről szóló tudósításokat gyűjtött és továbbított a sajtónak. A kormány 1880 végén hagyta jóvá az MTI működését, majd 1882. június 1-jétől a miniszterelnökség közreműködésével félhivatalos intézmény lett belőle. Közvetlen kapcsolatokat épített ki a legnagyobb hírügynökségekhez: a párizsi Havashoz, a londoni Reuterhez, a berlini Wolff-hoz a római Stefanihoz. Az MTI-t 1918 őszén a Károlyi-kormány államosította, majd 1920-ban részvénytársasággá alakult. Az 1930-as években állami monopóliumot kapott a Magyar Rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére. A második világháború után, 1947-ben a Magyar Filmiroda, 1948-ban pedig a Magyar Hirdető önálló vállalattá alakult. 1950-ben az irodát végkép államosították, s ekkor vált külön a rádió is. Az MTI 1953-ban a Rádióval közös Bródy Sándor utcai épületből a budai Naphegyre költözött. Ott 1990-re elkészült a legkorszerűbb hírközlő berendezésekkel ellátott új székháza. 1997-ben a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi törvény alapján, az Országgyűlés - a magyar állam nevében - az MTI Rt. alapító okiratának megszavazásával, egyszemélyes részvénytársaságként, megalapította a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságot. Jelenleg a Magyar Köztársaság nemzeti hírügynöksége.
1885. december 28.
Megalakul az Indiai Nemzeti Kongresszus
1885. december 28-án tartották az Indiai Nemzeti Kongresszus alakuló kongreszusát. Ezután, az 1920-as évek elejétől Mahatma Gandhi vezetésével a kongresszus széles tömegbázisra tett szert és egyesítette az indiai nép többségét. Az 1947-es függetlenség kivívása után a párt vezette az országot.
1885. december 28.
Megszületett Vlagyimir Tatlin
A szovjet-orosz konstruktőr, festő és grafikus Moszkvában született. Festészetére a fauvizmus és a kubizmus hatott. 1913-ban rövid párizsi tanulmányutat tett, s szobrászattal kezdett foglalkozni. 1913-15 között Moszkvában szabadon álló fa- és fémkonstrukciókat, ellentétes térbeli viszonyokat megvalósító reliefeket állított ki. 1919-ben K. Melevics és V. Kandinszkij mellett tagja volt a moszkvai Művészek Nemzetközi Irodájának. Leghíresebb munkája a III. Internacionálé emlékművének terve, 1920-ból. A torony majdnem fél kilométer magas lett volna, körvonalai egy kissé ferdén a magasba csavarodó spirált sejtettek, aminek belsejében hatalmas, henger és kúp alakú, lassú forgásban levő épületkomplexumok helyezkedtek volna el. Az 1920-as évektől főleg bútorok, kerámiák, ruhák és színpadi berendezések tervezésével foglalkozott. Őt tartották az orosz konstruktivizmus egyik úttörőjének. A művész 1953. május 21-én halt meg a szovjet fővárosban.
1895. december 28.
Megkezdődik a mozi története
1895. december 28-án tartották Párizsban az első nyilvános mozgóképelőadást. A francia Lumiere-fivérek 1895. február 13-án Lyonban szabadalmaztatták a mozgófényképről szóló találmányukat, majd március 22-én tartották az első filmvetítést a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt. Első egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, s ezen bemutatták a munkások kijövetelét a gyárból. A sorozatgyártásban Jules Carpentier mérnök működött közre, néhány technikai változtatást alkalmazva. Ezután 1895. december 28-án a párizsi Boulevard des Capucines-n lévő Grand Caféban az első nyilvánosan bemutatott filmjük, a híres Lelocsolt locsoló című burleszk óriási közönségsikert aratott, s bár aznapi bevételük csak 30 frank volt, ezzel kezdődött meg a mozi története. Lumiere-ék ugyanazzal a készülékkel vették fel és vetítették le a filmet, 16 kockát másodpercenként. Más hétköznapi jeleneteket is megörökítettek: a vonat érkezését, kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek etetését. 1896-ban több mint negyven ilyen filmet forgattak. Ők készítették az első tudósítást: a francia Fényképészeti Társaság Konferenciájáról, és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol azok filmeket forgattak és vetítéseket rendeztek. Lumiere-ék vezették be a vágást és a fahrtot (a filmfelvevőgép mozgatását). Cégük összesen 1400 filmet forgatott, ez jelentős anyagi sikert is hozott számukra.
1896. december 28.
Megalapítják a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.-t
Győrben 1896. december 28-án kilenc magánszemély egymillió korona alaptőkével alapította meg a Magyar Waggon- és Gépgyár Rt.-t. A gyár négy évvel később, a párizsi világkiállításra már vasúti személy- és teherkocsikkal készült. 1910-ben megkezdődött az acélöntés, 1914-ben pedig elkészült az első győri személyautó. (A kocsigyártás negyven éven át folyt.) 1930-ban kezdték el gyártani a Rába kistraktort. 1941-ben megindították a Turán harckocsi gyártását, sőt Messerschmidt-repülőket is gyártottak. 1963 decemberében a kormány motor licenc vásárlásáról döntött, s ezzel a Rába a dízelmotor -gyártás bázisává vált. 1967-ben az Ikarus a BNV-n bemutatta a 200-as autóbuszcsalád városközi változatát, melynek sorozatgyártását Rába-MAN motorral kezdték meg. 1973-ban megkezdődött a Rába Steiger erőgépek gyártása. A Steiger-kapcsolat révén a gyár jelentős exportot bonyolított le az USA-ba. 1995-ben kifejlesztették főleg városi szóló és csuklós autóbuszok céljára a BDI23/28 típusú, kétfokozatú, csendes autóbusz hátsó futóműcsaládot, mely az év Industria nagydíját nyerte el. A napjainkban Rába Rt. nevű nagyvállalat - amely három üzletágat képvisel: Rába Futómű Kft., Rába Járműipari Alkatrészgyártó Kft. és Rába Jármű Kft. - 2005-ben 45 milliárd forint feletti árbevételt ért el.
1910. december 28.
Megszületett Barta István történész
Barta István Szentesen született. A Történettudományi Intézet munkatársa, illetve főmunkatársa volt. Előbb középkori művelődéstörténeti kutatásokat folytatott, majd az 1940-es évek második felétől Kossuth Lajos összes munkáinak kiadásával foglalkozott, s ennek során a magyar reformkor, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc sok fontos kérdését tisztázta. Megindulásától szerkesztette az Értekezések a történettudományok köréből című sorozatot, s számos tanulmányt írt. Kiadta Széchenyi válogatott írásait is. Legfontosabb műve az Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén, valamint A fiatal Kossuth. Budapesten halt meg 1966. április 20-án.
1910. december 28.
Megszületett Tompa Miklós, a Székely Színház alapítója
Pályáját a budapesti Nemzeti Színházban kezdte, Németh Antal mellett. Az 1940-es évek elején Kolozsvárott volt rendező, 1945-ben a marosvásárhelyi Székely Színház alapítója és szervezője, 1966-ig pedig igazgatója volt. 1948-tól a Kolozsvári Magyar Művészeti Intézetben, később a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben tanított. 1976-81 között az intézet kéttagozatossá válásáig annak rektoraként működött. Az 1960-as évektől Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön ő rendezte a leghitelesebb és leghatásosabb Tamási Áron bemutatókat. Erdélyben Harag György mellett őt tartották a legjelentősebb magyar rendezőnek. Marosvásárhelyen halt meg 1996. július 5-én.
1915. december 28.
Meghal Gundel János vendéglős
Gundel János a ajorországi Ansbach-ban született 1844. március 3-án. 1857-ben jött Pestre kitanulni a vendéglátós szakmát vendéglős nagybátyjától. Önálló vendéglőjét 1869-ben nyitotta meg a Király utcában. 1871-ben átvette a mai József nádor téren működő Virágbokor Vendéglőt, amelyet Pest legkedveltebb sörözőjévé fejlesztett. 1875-ben megvette az Erzsébet Királyné Szállodát, 1879-ben egy időre visszavonult. 1889-ben bérbe vette az István Főherceg Szállodát, amelynek konyháját messze földön híressé tette. A szálloda abban az időben az irodalmi élet képviselőinek gyülekezőhelye volt. 1904-ben visszavonult az üzleti tevékenységtől, mesterségét fia, Károly vitte tovább. 1876 és 1911 között a szállodások és vendéglősök ipartestületének elnöke volt.
1925. december 28.
Jeszenyin megöli magát
Szergej Alekszandrovics Jeszenyin Konsztantyinov-ban született 1895. október 3-án. 1909 és 1912 között a szpasz-klepiki egyházi tanítóképzőbe járt. Moszkvában volt nyomdai korrektor, illetve másfél évet tanult a népfőiskola történelem-filozófia szakán. 1915-ben Pétervárra költözött; irodalmi körökben igen népszerű lett, ösztönös tehetségként fogadták. Verseket 9 évesen kezdett írni, folyóiratokban 1914-től publikált, első kötete, a Halottak napja 1916-ban jelent meg. 1918 és 1921 között bejárta Oroszországot. 1919-ben belépett az imaginisták közé, Mária kulcsai/A lélek forrásai című esszéjében foglalta össze a csoport esztétikai nézeteit. 1922-ben harmadik feleségével, a nála 17 évvel idősebb Isadora Duncan amerikai táncosnővel nyugat-európai és amerikai körútra indult. 1923-ban azonban egyedült tért vissza hazájába. 1925-ben egy moszkvai idegklinikára került, majd az év decemberében Leningrádba ment, ahol egy szállodai szobában felakasztotta magát. Saját vérével írt Ég veled, barátom című búcsúverse már másnap megjelent a leningrádi lapokban. Költészete teljességében a XX. századi orosz líra egyik csúcspontja, a belső élmények finom, érzelmekben gazdag, a szimbolista és avantgardista költészet eredményeit a népdal egyszerűségével vegyítő kifejezése. Az orosz természetet bensőséges szeretettel ábrázoló tájköltészete és gyengéd szerelmi lírája az orosz költészet elismert értékei. Öngyilkossága után személye és költészete irodalmi viták középpontjába került, műveit hosszú ideig nem adták ki. Összegyűjtött versei 1961-62-ben jelentek meg Magyarországon. Szülőhelyét Jeszenyino-nak nevezték át.
1945. december 28.
Meghal Theodore Dreiser amerikai író
Apja, a Németországból bevándorolt szövőmester csak nagy nehézségek árán tudta eltartani népes családját. Theodore-nak 15 éves korától magának kellett fenntartásáról gondoskodnia. 1892-től újságíróként dolgozott. 1900-ban jelent meg első regénye, a Carrie, drágám, amelyben egy `bukott` nőt mutatott be, anélkül, hogy elítélte volna, s ez nagy felháborodást keltett. Az első regényt gyors egymásutánban követték a többiek: Jennie Gerhardt (1911), A pénz királya (1912), A zseniális ember (1915) és a Könyv önmagamról (1922). Legnagyobb sikerét Dreiser az 1925-ben megjelent Amerikai tragédiával aratta. A 800 oldalas regény egy megtörtént gyilkosság kapcsán emel vádat az amerikai társadalom ellen. 1926-27-ben Dreiser körutat tett Európában és 1928-ban megjelent írásában (Dreiser Looks at Russia) összegzi a Szovjetunióban szerzett benyomásait. Az évek múlásával Dreiser mind aktívabban kivette részét a politikából. Neve országosan ismertté lett 1931-ben, amikor a Kentucky állambeli Harlan megyében ellátogatott a sztrájkoló bányászokhoz. Az amerikai naturalizmus megalapítójának tartott író legjobb regényeiben szociáldarwinista és materialista felfogásához kapcsolódó naturalista módszerekkel, a részletek és az összefüggések gazdag és hiteles ábrázolásával, kitűnő lélektani motiválással mutatja be hőseit és a kort.
1965. december 28.
Meghal Justus Pál, a politikus műfordító
Justus Pál 1905. április 7-én született Pécsett. 1924-27-ben Bolognában és Párizsban tanult a bölcsészkaron. Itthon tanárként nem tudott elhelyezkedni, 1933-36-ig Párizsban tartózkodott. Hazatérése után bank- és magántisztviselő volt. 1944-ben Borban munkaszolgálatot teljesített. 1945-től a szociáldemokrata párt (SZDP) központi titkára, a párt egyik vezető ideológusa, a Szocializmus szerkesztője volt. 1948-49-ben a Magyar Rádió és az MTI alelnöke, az állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) központi vezetőségének tagja. 1949-ben koholt vádak alapján bebörtönözték. Rehabilitálása után, 1956-tól a Corvina Kiadó felelős szerkesztőjeként dolgozott. Versein Kassák hatása érződött. Műfordítással is foglalkozott, többek között Shakespeare szonettjeit fordította. Temesváron hunyt el.
1965. december 28.
Meghal Földy József klasszika-fililógus
1896-ban belépett a piarista rendbe, de 1912-ben kilépett. 1904-ben pappá szentelték. 1902-ben a budapesti egyetemen magyar-latin-görög szakon végzett, majd doktori címet szerzett. 1924-től a pápai református főiskolán tanított. Legjelentősebb műve az ógörög Sztrabón hatalmas földrajzának, a Geographikának, valamint Demoszthenész és Platon műveinek magyarra fordítása; számos görög és latin nyelvtana, szótára és műfordítása látott napvilágot.
