Hónap: október • Nap: 15
1384. október 15.
Hedvig kerül a lengyel trónra
A lengyel rendek attól tartottak, ha Mária ül mindkét ország trónján, apjához hasonlóan Magyarországon tartja majd udvarát. A megoldás: Hedvig, a kisebbik leány trónra kerülése a perszonálunió felbomlását is jelentette. Hedviget 1384. október 15-én koronázták lengyel királlyá. Habsburg Vilmossal négyévesen kötött `pro forma` házasságát semmisnek nyilvánították. Két év múlva az ifjú királynőt feleségül adták az érett férfikorban járó litván fejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz, aki Hedvig kezéért komoly előnyöket ígért: az addig pogány litvánok felveszik a kereszténységet. És remélni lehetett, hogy a lengyel-litván perszonálunió létrejötte megszünteti a két ország közti fegyveres konfliktusokat. Hedvig - vagy ahogy Lengyelországban nevezték, Jadwiga - az esküvő után az uralkodás feladatát átengedte férjének. Idejét főleg jótékonykodással töltötte. Jelentős szerepet játszott a krakkói egyetem újraindításában (1397) is. 1399-ben első gyermeke szülésébe halt bele. A lengyelek ma szentként tisztelik.
1529. október 15.
I. Szulejmán feladja Bécs ostromát, és seregével hazaindul
1582. október 15.
Életbe lép a megújított Gergely-naptár
XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreform a legtöbb katolikus országban életbe lép, és megszünteti a XVI. század óta keletkezett tíz napos időeltolódást, amely a juliánus naptár bevezetése óta a napév és a naptár eltéréséből adódott. A kiigazítás úgy történik, hogy 1582. október 4-ét közvetlenül 1582. október 15. követi. Azt a szabályt, mely szerint minden olyan év, melynek két utolsó számjegye néggyel osztható, szökőév, megtartották. A napévhez még jobban hozzáigazítható a naptár, ha minden 400. évben három szökőévet kihagynak. A fennmaradó hibák, amelyek a gregoriánus naptárreform után a napévhez képest megmaradnak, csak 3333 év múltán tesznek ki egy napot.
1604. október 15.
Bocskai győzelmet arat Álmosdnál
1619. október 15.
Bethlen Gábor fejedelem kezére kerül a pozsonyi várban őrzött Szent Korona
1685. október 15.
Ahmed váradi pasa Váradon elfogatja Thököly Imrét azzal a szándékkal, hogy a bécsi udvarnak kiszolgáltatva békét vásároljon
1750. október 15.
Menetrendszerű postakocsijárat indul Bécsből Budára
A 16-17. században, a postaszolgálat gyerekcipőben járt, és a leveleket inkább utazók, futárok, vándorlegények továbbították. A 18. században viszont kiépült Magyarországon a rendszeres postahálózat. Míg a század elején egy hosszabb út valóságos kalandot jelentett, a század végén már nem kellett ehhez különösebb bátorság. A postakocsikat először csak levélszállításra használták, később azonban már utazásra is igénybe lehetett venni. 1750-ben megindult Bécsből az első menetrendszerű, nyolclovas delizsánsz Budára - a kétnapos utat 15 forintért, azaz két borjú áráért tehette meg az utas.
1817. október 15.
Meghal a szabadságharcos Kościuszko
71 éves korában meghal a lengyel szabadságharcos, Tadeusz Andrzej Bonaventura Kościuszko. Holttestét I. Sándor cár rendeletére a krakkói katedrálisban helyezik el. A Lengyel Köztársaság utolsó főparancsnoka 1777-ben századosként hagyta el hazáját, s harcolt George Washington adjutánsaként, az észak-amerikai függetlenségi háborúban. 1786-ban visszatér Lengyelországba s altábornagyként harcol az oroszok ellen. Hazája második felosztása (1793) után Lipcsében él, de 1794. március 23-án, a lengyel forradalom kitörésekor visszatér Lengyelországba, ahol 4 nappal később a nemzetgyűlés diktátornak kiáltja ki. Az elkövetkező háborúban a szabadságharcos egy ideig sikerrel harcol, de végül az orosz-porosz túlerő előtt meg kell hajolnia. 1796 után Kościuszko Angliában, majd Amerikában él. 1815-ben letelepül Solothurnban és mezőgazdasággal foglalkozik. Lengyelországban legendás dicsőség övezi.
1821. október 15.
Megszületett Moritz Hartmann osztrák költő
1847-ben forradalmi versei és lázító publicisztikája miatt letartóztatták, majd az 1848-as márciusi forradalom szabadította ki börtönéből, s ezután részt is vett a bécsi forradalomban. Sajtótudósítóként Magyarországon is járt. Több Petőfi verset fordított. Jelentős a forradalomról írt visszaemlékezéseinek a magyar szabadságharcról és Kossuthról írt fejezete. 1860-tól Genfben az irodalom professzora volt. Élete végéig élesen ellenezte a Poroszország vezette német egységtörekvéseket. 1872. május 13-án hunyt el Obeddöblingben. Jelentősebb művei: Kehely és kard (versgyűjtemény), Harc az erdőért (regény), Móric pap verses krónikája (politikai szatíra).
1848. október 15.
A magyar had tovább üldözi Jellasicsot
A Jellasicsot üldöző magyar hadsereg Pozsonytól délre átlépi az osztrák-magyar határt.
1848. október 15.
Átszervezik a császári sorezredeket
A képviselőház elrendeli a régi császári sorezredek átszervezését és a honvédseregbe történő besorolását.
1869. október 15.
Életbe lép az 1869:VII. törvénycikk
A király szentesíti az Osztrák-Magyar Monarchiának a német vámegylettel kötött kereskedelmi és vámszerződéséről szóló 1869:VII. törvénycikket.
1875. október 15.
Megnyílik a Népszínház
Budapest második állandó magyar színháza, a Népszínház a főváros segítségével, de részben magánerőből létesült. Első bérlő-igazgatója, Rákosi Jenő elképzelései szerint alapvetően a korszak két legnépszerűbb szórakoztató műfajának, a népszínműnek és az operettnek kívánt önálló otthont nyújtani. Színpadán tetőződött be a népszínmű átalakulási folyamata. A népszínmű a reformkorban aktívan politizáló, korszerű eszmeáramlatokat, elsősorban a nemesi liberalizmus és a népnemzeti irányzat elveit közvetítő műfaj volt. Most sekélyes, kispolgári szórakoztató műfajjá vált. Csak falun játszódó, a szerelmesek intrikával nehezített egymásra találásáról szóló műfaj lett. Az 1880-as évektől egyre több operettet játszott a színház. Így magához vonzotta a német színházak közönségének jó részét is, és ezáltal hozzájárult a főváros elmagyarosodásához.
1876. október 15.
Megjelenik az első erdélyi magyar nyelvű sportújság
A Királyhágón inneni Tűzoltószövetség, a Kolozsvári Torna-vivoda és a Polgári Lövészegylet hivatalos lapját `Sportlap` címmel adták ki. A csupán 25 lapszámot megért újság túlnyomórészt lóversennyel foglalkozott, más sportágak csak ritkán jelentek meg hasábjain.
1878. október 15.
A horvátok feliratot fogalmaznak
A horvát országgyűlés felirata követeli Bosznia-Hercegovina, Dalmácia és Fiume egyesítését Horvátországgal.
1880. október 15.
A középkori kölni dóm végleg elkészül
Az építkezés megkezdése után 632 esztendővel Kölnben a dóm végleg elkészül. Ebből az alkalomból I. Vilmos császár jelenlétében fényes ünnepi felvonulást rendeznek, amelynek során bemutatják az építkezés történetét. A németországi gótika kiemelkedő építészeti emlékének alapkövét 1248. augusztus 15-én helyezték el. Miután a XIV. században a főoltárt és a déli oldalhajót, valamint a déli torony második emeletét befejezték, 1508-1509-ben - a főhajó megépítése után - az építési munkálatokat ideiglenesen leállították. Csak 1842-ben vették fel ismét a munkát. Sok német hazafi számára a dóm a nemzeti egység égbetörő szimbóluma lett.
1897. október 15.
Megszületett Ilja Ilf szovjet-orosz író
Ilja Arnoldovics Fajnzilberg Odesszában látta meg a napvilágot. 1925-ben találkozott írótársával, Petrovval - Jevgenyij Petrovics Katajevvel - s együtt írt regényeikkel világsikert arattak. Első közös művük, a `Tizenkét szék` 1928-ban jelent meg. Az igazi sikert azonban a könyv folytatása, a Magyarországon `Aranyborjú` címmel ismert regényük jelentette. Mindkét mű főszereplője Osztap Bender, a `nagy kombinátor`, a nagystílű szélhámos, aki a NEP korszak zavarosban halászó konjunktúralovagja. A két könyv - és különösen az utóbbi - meghódította a világot, készült belőlük színdarab, rádiójáték és film is. Tüdőbajban halt meg Moszkvában, 1937. április 13-án.
1917. október 15.
Megszületett Fábri Zoltán rendező
A Képzőművészeti Főiskola iratkozott be, ahol 1941-ben szerzett oklevelet. Színháznál kezdte pályáját, amelyet a Vígszínházban, majd a Művész Színházban folytatott. 1949-ben az Úttörő Színház igazgatásával bízták meg. 1950-52-ben a Hunnia Filmgyár művészeti vezetője, ő tervezte a Déryné és az Erkel című filmek díszleteit. 1952-től rendező, s ettől kezdve nagysikerű filmek egész sorát vitte vászonra. Kiemelkedő rendezései voltak: Vihar, Déryné, Körhinta, Hannibál tanár úr, Édes Anna, Húsz óra, A Pál utcai fiúk, Isten hozta, őrnagy úr, 141 perc a befejezetlen mondatból,Az ötödik pecsét, Magyarok, Fábián Bálint találkozása Istennel. A három Kossuth-díjon kívül több magyarországi és külföldi filmfesztivál díját is elnyerte, így például Karlovy Vary-ban, Moszkvában, Új Delhiben. A Pál utcai fiúkat Oscar-díjra is jelölték. Szinte haláláig vezető tisztségeket töltött be a különböző színházi és filmművészeti szövetségekben. 1993-tól tagja volt a Széchenyi Irodalmi- és Művészeti Akadémiának és 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Első filmjeiben még ő volt a díszlettervező is. 1984-től újra festett, több önálló kiállítása is volt. Budapesten hunyt el 1994. augusztus 23-án.
1917. október 15.
Agyonlövik Mata Harit, a kémnőt
A holland táncosnőt, Mata Harit (Margaretha Geestruida Zelle), a Német Birodalom javára Franciaországban elkövetett kémkedés gyanúja miatt, 41 éves korában, a Párizs melletti Vincennes-ben egy kivégzőosztag agyonlövi. Mata Hari 1876-ban született a hollandiai Leeuwardenben. 1897-ben férjével Jáva szigetére utazott és ott megismerte a Balti-szigeti táncokat. Válása után, 1903-ban Párizsba ment és megkezdődött táncosnői pályafutása. Felvette a Mata Hari (a Hajnal Szeme) művésznevet, és hamarosan mint a keleti, belső élményeket kifejező táncok művésze vált ismertté. Különösen meztelenül előadott táncai vonzották sok tisztelőjét a francia fővárosba, akik a Mata Harival töltött egyetlen éjszakáért frankok ezreit fizették ki. Utóbb több utazást is tett egész Európában. 1914-ben, az első világháború kitörésekor Mata Hari Berlinben tartózkodott. Onnan Hollandiába menekült és hamarosan anyagi nehézségei támadtak. De a német konzul 20 000 márkát ajánlott fel neki, ha Franciaországban kémkedik, mivel sok befolyásos személyt ismert és keresztülutazta egész Európát. 1916-ban, Franciaországban ugyancsak kémkedésre kapott ajánlott a francia titkosszolgálattól. De a francia titkosügynökök Madridban megfigyelték, amikor Mata Hari látogatást tett a német katonai attasénál. Párizsba való visszatérése után azonnal letartóztatták. Kihallgatásakor hiábavalóan bizonygatta, hogy csak ki akarta kérdezni az ezredest; a francia hadbíróság Németország javára végezett kémkedés miatt halálra ítélte.
1917. október 15.
Megszületett Arthur M. Schlesinger amerikai történész
Columbus-ban (Ohio) látta meg a napvilágot, egyetemi tanulmányait az amerikai Harvard egyetemen, illetve az angliai Cambridge-ben végezte. 1942-43-ig a Hadügyminisztérium Tájékoztatási Hivatalában, majd a hadsereg Stratégiai Szolgálatánál dolgozott. 1946-54-ig a Harvard egyetem történészkarának segédtanára, majd 1954-61-ben történészprofesszora volt. 1961-től J.F. Kennedynek, az Egyesült Államok elnökének különleges tanácsadói tisztét töltötte be. 1966-94-ig a New York-i Városi Egyetemen az emberi jogok tanáraként tevékenykedett. Történész-íróként elsősorban a közelmúlt amerikai eseményei foglalkoztatták. E témakörben megjelent ismertebb írásai: Jackson kora, A tábornok és az elnök, A régi rend válsága, A New Deal eljövetele, Kennedy vagy Nixon, A remény politikusai, Ezer nap - John F. Kennedy a Fehér Házban, A keserű örökség: Vietnam és az amerikai demokrácia, Versenyfutás az elnökért. Munkásságát egész sor kitüntetéssel, egyebek mellett történész Pulitzer-díjjal jutalmazták. 27 egyetem, illetve tudományos intézmény választotta tiszteletbeli doktorrá. New York-ban hunyt el 2007. február 28-án.
1918. október 15.
A `Ma` újabb kiállítást rendez
A folyóirat Tihanyi Lajos képeinek gyűjteményéből rendez kiállítást Budapesten.
1926. október 15.
Átalakul a Bethlen-kormány
Új miniszterek:
- belügy: Scitovszky Béla;
- kereskedelemügy: Hermann Miksa.
1928. október 15.
Tüntetnek az egyetemisták a numerus clausus módosításával kapcsolatos intézkedések ellen
A tüntetések miatt bezárják a budapesti Műegyetemet, a Közgazdasági Egyetemet, az Iparművészeti Főiskolát és a pécsi egyetemet.
1935. október 15.
Bemutatják az Édes mostoha és a Halló Budapest című filmeket
Rendezőik: Balogh Béla és Vajda László.
1935. október 15.
A szociáldemokraták a külügyi bizottság összehívását sürgetik
A szociáldemokrata képviselők az országgyűlés külügyi bizottságának sürgős összehívását követelik az Olaszország Etiópia elleni agressziója következtében előállott helyzet megtárgyalására.
A bizottságot október 22-re összehívják.
1936. október 15.
Értekezletet tart a Nemzeti Egység Pártja
Darányi miniszterelnök ismerteti programját; majd a párt vezérévé választják.
1937. október 15.
Elítélik Féja Gézát
A Viharsarok című könyvéért öthónapi fogházra ítéli Féja Gézát a Királyi Kúria.
Az ügyészség a Népszava október 15-i számát elkobozza Viharsarok című vezércikke miatt.
1937. október 15.
Meghal Jordan Jovkov bolgár író
Zseravnában született 1880. november 9-én. A gimnázium befejezése után Dobrudzsában tanítóskodott, 1912-től 1918-ig katona volt. Leszerelése után két évig munkanélküli volt, majd 1920-ban a bukaresti bolgár követség munkatársa lett, ott dolgozott 1927-ig. Műveinek témáját az 1912-13-i balkáni háború eseményeiből, a hősi múltból és a falusi életből merítette, bennük a társadalmi megbékélés eszméjét hirdette. Kerekek éneke című romantikus elbeszélésében az alkotás vágyát és a művészet erejét magasztalja. Drámákat is írt, de tehetségét a novella műfajában bontakoztatta ki legteljesebben, elbeszéléseinek zöme paraszti környezetben játszódik.
1938. október 15.
A berlini magyar követ Hermann Göringgel tárgyal
Tájékoztatja a porosz miniszterelnököt a magyar kormány háborúra való teljes elszántságáról.
A varsói magyar követ ugyanerről tájékoztatja J. Beck lengyel külügyminisztert. Beck közli, hogy Magyarország ne számítson katonai segítségre Lengyelország részéről.
1938. október 15.
A szociáldemokraták felhívást tesznek közzé
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt kéri a Szocialista Munkásinternacionáléhoz tartozó munkáspártokat, hogy támogassák a magyar kormány Csehszlovákia elleni területi követeléseit.
1944. október 15.
Megtörténik a nyilas hatalomátvétel
A Rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját. A nyilatkozat szerint a Német Birodalom elvesztette a háborút, ezért az államfő, hogy elkerülje a további vérontást, előzetes fegyverszünetet köt. A kiáltvány nem említette, hogy az előzetes fegyverszüneti egyezményt négy nappal ezelőtt Moszkvában már aláírták a megbízottak, s nem is adott parancsot a harc beszüntetésére. A `kiugrás` egyáltalán nem volt előkészítve, a proklamáció még a kormányhű tábornokokat és tiszteket is váratlanul érte, és tétlenül várakoztak az utasításokra. A németekkel együttműködő katonai vezetők viszont az előzetes tervek alapján habozás nélkül cselekedtek, és átvették az irányítást. A vezérkari főnök nevében a harc folytatását elrendelő hadparancsot adtak ki, amely lényegében érvénytelenítette a kormányzói nyilatkozatot. Edmund Veesenmayer, a Német Birodalom teljhatalmú megbízottja, már szeptember 26-án közölte Szálasi Ferenccel, hogy a német kormány minden vonatkozásban őt tekinti "felelős tényezőnek". A nyilasok október 15-én mozgósították erőiket, felfegyverzett osztagaikat az esti órákra már minden fontos stratégiai pontot megszálltak a fővárosban. Este elhangzott Szálasinak már október 1-én elkészült hadparancsa, amely bejelentette a hatalom átvételét és a háború folytatását Németország oldalán. Veesenmayer követelte a kormányzótól, hogy nevezze ki Szálasit miniszterelnöknek, és mondjon le államfői méltóságáról. Horthy helyzetét nehezítette, hogy Miklós fiát, egyetlen élő gyermekét a németek még délelőtt túszként elfogták. Veesenmayer ígéretet tett arra, hogy amennyiben aláírja a dokumentumokat, ifjabb Horthy Miklós visszanyeri a szabadságát, és csatlakozhat családjához, amelyet Németországba szállítanak "védőőrizetbe". Horthy végül október 16-án aláírta Szálasi miniszterelnöki kinevezését és a kormányzói tisztségről való lemondását tartalmazó iratot. A következő napon Horthy és családja elutazott Budapestről, Miklós fiát azonban Hitler utasítására továbbra is fogságban tartották.
1946. október 15.
Hermann Göring méreggel vet véget életének
A német nemzetiszocialista vezető Rosenheim-ban látta meg a napvilágot 1893. január 12-én. Katonaiskolába járt, 1912-ben végzett. Az I. világháborúban a kialakuló légierőnél szolgált, 1918-ban a híres Richthofen század parancsnoka lett. 1921-ben megismerkedett Adolf Hitlerrel, s 1922 végén belépett az NSDAP-ba, a náci pártba. Az SA, a párt rohamosztagának parancsnoka lett, részt vett a kudarcba fulladt, 1923. novemberi müncheni sörpuccsban, ekkor meg is sebesült, s külföldre menekült. 1927-ben tért haza, a párt nagy hasznát vette a gyáriparhoz fűződő kapcsolatai révén. 1928-ban a 12 náci parlamenti képviselő egyike lett, majd a frakció vezetője. Amikor a nácik 1932. júliusban 230 mandátumot szereztek, őt választották a Reichstag elnökévé. E poszton fő célja a demokratikus rendszer megbénítása volt. A 84 éves államfő, Hindenburg tanácsadójaként először Schleicher, majd Papen kancellárt játszotta ki, mígnem az elnök 1933. január 30-án Hitlert nevezte ki kormányfővé. Göring tovább küzdött a párt főhatalmának kialakításáért, míg március 23-án el nem fogadták a törvényt, amely Hitlert diktátori hatalommal ruházta fel. Ezután porosz belügyminiszter, majd miniszterelnök lett, s pozícióját a rendőrség átállítására és a Gestapo, a titkosrendőrség felállítására használta fel. Az ellenzékiek `átnevelésére` koncentrációs táborokat (KZ) hozott létre. Hitler leglojálisabb támogatójaként halmozta az állami hivatalokat, birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, a Luftwaffe, a légierő parancsnoka, fővadász- és főerdőmester is volt. 1934-ben vezető szerepet vitt Ernst Röhm SA-vezér és körének likvidálásában, majd Heinrich Himmlernek adta át a Gestapo és a KZ-lágerek felügyeletét. 1937-ben Hjalmar Schlacht helyére, a gazdasági miniszter posztjára került, 1936-tól a hadigazdaság négyéves tervének biztosa lett. Népszerű vezető volt, a külföldi diplomaták is elismerték őt. Jelentős szerepe volt az 1938-as Kristályéjszaka zsidóellenes atrocitásainak szervezésében. Ő irányította Németországban és a meghódított területeken a zsidó vagyonok elrablását. Vadászszenvedélyétől hajtva hatalmas erdőket szerzett, ahol főúri birtokot alakított ki, nagy rengeteg műkinccsel. Göring szerette volna a háborút későbbre halasztani, a Luftwaffe mégis fő szerepet játszott a villámháborúkban. Az angliai csatát azonban elvesztette, emiatt tekintélye csökkent. Hitler a bombázók gyártását erőltette, a vadászgépekkel szemben, ezért később, a védekező harcok idején a légierő nem tudta megakadályozni az ország bombázását. Göring, amennyire tehette, visszavonult a magánéletbe, s gyűjtötte a rablott műkincseket. Kövérségét inkább betegsége okozta, de ismételten drogelvonó kezelésre szorult. Hitler mindezek ellenére 1939-ben a birodalmi védelmi tanács elnökévé és utódává nevezte ki, 1940-ben pedig birodalmi marsall lett. 1945 tavaszán Göring - mivel úgy tudta, Hitlert bekerítették Berlinben - megpróbálta átvenni annak hatáskörét, ezért 1945. április 23-án Hitler megfosztotta minden párt- és állami tisztségétől, árulónak nyilvánította, elrendelte őrizetbe vételét, majd kizárta a pártból. Göring arra számított, hogy ő lesz a teljhatalom letéteményese, ha megadja magát az amerikaiaknak. Ehelyett háborús főbűnösként Nürnbergbe vitték, itt kigyógyították kábítószerfüggéséből. A perben tagadta, hogy köze lett volna a náci rezsim szörnyűségeihez, ezeket Himmlernek tulajdonította. A Nemzetközi Katonai Bíróság halálra ítélte, kérelmét, hogy ne kötél, hanem golyó által végezzék ki, elutasították - ekkor mérget vett be és cellájában meghalt.
1946. október 15.
Újjászületik a magyar polgári légiforgalom
1946. október 15-én szállt fel a budaörsi repülőtérről Debrecen, illetve Szombathely irányába a Magyar-Szovjet Légiforgalmi RT. (Maszovlet) első két járata. A Maszovlet 1946-ban alakult meg és 1954. november 25-ig működött, amikor létrejött a Magyar Légiforgalmi Társaság. A Malév 1992 óta részvénytársasági formában működik. 1993-97 között az olasz Alitalia tulajdonában volt, 1997 végétől ismét magyar kézen van.
1976. október 15.
Közművelődési törvényt hoznak az országgyűlésben
Az MSZMP legfelsőbb vezetésében a kulturális ügyekért felelős vezetők az 1960-70-es évek fordulóján látványos párthatározatokkal kívántak a kulturális területfejlesztéséhez ideológiai és anyagi támogatást szerezni. Ezek a határozatok egyben védekezést is jelentettek a párton belüli ún. munkásellenzékkel szemben. A munkásellenzék fellépését értelmiségellenesnek tekintették. 1969-ben jelentek meg az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei, 1972 nyarán fogadták el a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatát, majd 1974 márciusában a közművelődési határozatot. Ez utóbbi határozatból eredeztethető a közművelődési törvény (1976:V. tc.), amelynek országgyűlési vitája 1976. október 14-15-én volt. A törvény előadója kiemelte: az eddig szokásos "népművelés" meghatározás helyett a "közművelődés" fogalmat kell használni. Jelentése: ismeretközlés, de nem egyoldalú és hierarchikus módon, hanem "demokratikus, egyenrangú, közösségi művelődés"-i formában. A korábbi évtizedek kultúrházai helyett komplex közművelődési intézményeket kívántak létrehozni, amelyek egyaránt szolgálják a kultúrát, a közoktatást, a tágan értelmezett művelődést. Cél: "az általánosan és szakmailag művelt, szocialista világnézetű közösségi gondolkodású emberek formálása, a művelődési különbségek felszámolása, a nemzetiségi művelődés anyanyelven történő biztosítása". Az anyagi feltételeket a központi költségvetésnek kell biztosítania. A nagyszabású terv nyomán épülnek fel az ország városaiban a hatalmas művelődési paloták. Ezek adnak majd helyet az 1970-80-as évek nagy vetélkedősorozatainak ("Repülj, páva!") és a kulturális rendezvényeknek. A politika reformprogramként sok rokonszenvvel kísért elképzelésekben az előzetes viták során háttérbe szorultak a szakmai-kultúrpolitikai megfontolások, amelyek szerint a jövő közművelődése nem a hatalmas és rendkívül költséges palotákra fog alapozódni, s amely szerint a nemzeti kultúra intézményrendszerének kiépítésében az elit- és tömegkultúra egyensúlyára kell törekedni. A paloták árnyékában nincs az országnak Nemzeti Színháza, megfelelő modern koncertháza - mondja a korabeli kritikus.
1989. október 15.
Önállósodik a Hazafias Népfront
A Népfront, a párton kívüli politizálás fóruma, mind az 1954-es reformkommunista, mind pedig az 1982-túl erősödő reformszocialista elképzelésekben fontos szerepet kapott: a párt politikai monopolhelyzetének felszámolását követelte, hol csendben, hol hangosan. A Hazafias Népfront IX. kongresszusa most kimondta: a Népfront ezután önálló, pártokról független mozgalomként kíván működni. Elnöke a kormány igazságügy-minisztere, Kulcsár Kálmán. Főtitkára: Kukorelli István - mindketten egyetemi tanárok.
1997. október 15.
Andy Green új gyorsasági világcsúcsot állít fel
A brit autóversenyző a nevadai Black Rock sivatagban óránkénti 763.03 mérföldes (1227.7 kilométeres) rekordot ért el Thrust SSC nevű, sugárhajtóművel felszerelt versenyautójával. A jármű százezer lóerős teljesítményére jellemző, hogy 141 Forma-1-es autó, vagy ezer Ford Escort gépkocsi energiája rejtőzött benne. Az autó 16,4 méter hosszú, 3,6 méter széles, 10,2 tonna súlyú. Legnagyobb - elméleti - sebessége 850 mérföld óránként. A 35 éves, foglalkozására nézve vadászpilóta versenyző már hét nappal előtte átlépte a `hanghatárt`, de a világrekordot akkor nem tudták hitelesíteni, mert ehhez két - egy órán belül végrehajtott kísérlet átlagsebessége szükséges. Ez 15-én már sikerült, a brit pilóta először 759,33 mérföldes sebességet ért el, majd 55 perccel később 766,6 mérföldet mérve robogott végig a kiszáradt tó fenekén kijelölt egymérföldes szakaszon. Az előző rekordot még 1983-ban állította fel Richard Noble, a brit csapat mostani menedzsere - szintén a nevadai pályán, 633,47 mérföldes sebességgel.
1997. október 15.
Elindul útjára a Cassini űrszonda
A floridai Cape Canaveral űrrepülőtérről felbocsátott Cassini űrszonda 3,5 milliárd kilométer megtétele után 2004 júliusában ért a Szaturnuszhoz és négy éven keresztül vizsgálja a bolygó gyűrűrendszerét és holdjait. Az európai és amerikai összefogással megépített szonda magával vitte az Európában épített Huygens leszálló egységet is, amely a Szaturnuszhoz való odaérkezés után, 2005 elején leereszkedett a Naprendszer egyetlen, sűrű légkörrel borított holdjára, a Titánra. A teljes, hétéves kutatási program 3,4 millárd dollárba kerül, és 17 ország tudósai 15 év alatt készítették elő. Magyar szakemberek is részt vettek az expedícióban használt tudományos berendezések közül kettő - a magnetométer és a plazma spektrométer - kifejlesztésében. A Cassini űrszonda 2000 őszén haladt el a Jupiter mellett, s 2002. november 1-jén elküldte első felvételét tulajdonképpeni úticéljáról, a Szaturnuszról. Az űrszonda első felvétele 285 millió kilométeres `tisztes távolságból` készült. 2004 májusában a Cassini belépett a Szaturnusz rendszerébe, majd június 3-án elhaladt az egyik nagy külső hold, a Phoebe mellett, s felvételeket készített az égitestről. 2004. július 1-jén az űrszonda ráállt az óriásbolygó körüli pályájára, s ezzel megkezdte négy évre tervezett ottani keringését. A program szerint nemcsak a Szaturnuszt és annak gyűrűrendszerét vizsgálja, hanem 31 ismert holdjából hetet. 2004 végén a Huygens sikeresen levált a Cassiniról, s megkezdte útját a Titán felé. 2006 júliusában tavakat fedezett fel a Titánon: a Földön kívül ez az első égitest, amelynek felszínén - vélhetően metánból, vagy etánból lévő - folyadékot találtak.
