Közművelődési törvényt hoznak az országgyűlésben
2004. szeptember 13. 12:06
Az MSZMP legfelsőbb vezetésében a kulturális ügyekért felelős vezetők az 1960-70-es évek fordulóján látványos párthatározatokkal kívántak a kulturális területfejlesztéséhez ideológiai és anyagi támogatást szerezni. Ezek a határozatok egyben védekezést is jelentettek a párton belüli ún. munkásellenzékkel szemben. A munkásellenzék fellépését értelmiségellenesnek tekintették. 1969-ben jelentek meg az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei, 1972 nyarán fogadták el a Központi Bizottság oktatáspolitikai határozatát, majd 1974 márciusában a közművelődési határozatot. Ez utóbbi határozatból eredeztethető a közművelődési törvény (1976:V. tc.), amelynek országgyűlési vitája 1976. október 14-15-én volt. A törvény előadója kiemelte: az eddig szokásos "népművelés" meghatározás helyett a "közművelődés" fogalmat kell használni. Jelentése: ismeretközlés, de nem egyoldalú és hierarchikus módon, hanem "demokratikus, egyenrangú, közösségi művelődés"-i formában. A korábbi évtizedek kultúrházai helyett komplex közművelődési intézményeket kívántak létrehozni, amelyek egyaránt szolgálják a kultúrát, a közoktatást, a tágan értelmezett művelődést. Cél: "az általánosan és szakmailag művelt, szocialista világnézetű közösségi gondolkodású emberek formálása, a művelődési különbségek felszámolása, a nemzetiségi művelődés anyanyelven történő biztosítása". Az anyagi feltételeket a központi költségvetésnek kell biztosítania. A nagyszabású terv nyomán épülnek fel az ország városaiban a hatalmas művelődési paloták. Ezek adnak majd helyet az 1970-80-as évek nagy vetélkedősorozatainak ("Repülj, páva!") és a kulturális rendezvényeknek. A politika reformprogramként sok rokonszenvvel kísért elképzelésekben az előzetes viták során háttérbe szorultak a szakmai-kultúrpolitikai megfontolások, amelyek szerint a jövő közművelődése nem a hatalmas és rendkívül költséges palotákra fog alapozódni, s amely szerint a nemzeti kultúra intézményrendszerének kiépítésében az elit- és tömegkultúra egyensúlyára kell törekedni. A paloták árnyékában nincs az országnak Nemzeti Színháza, megfelelő modern koncertháza - mondja a korabeli kritikus.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.