Hónap: október • Nap: 11
1531. október 11.
Ulrich Zwingli svájci vallásreformátor életét veszti a kappeli csatában
Wildhaus-ban született 1484. január 1-jén. Humanista képzettsége és platonikus filozófiai tanulmányai Luthernél sokkal szabadabb gondolkodóvá tették. A bécsi és a bázeli egyetemeken végzett tanulmányai során hasonló nézetek alakultak ki benne az evangéliumok értelmezését, szerepét illetően, mint Erasmusban, majd Zürichben 67 tételben közreadta nézeteit. Legfőbb célja volt, hogy az egyházból kitiltson minden olyan gyakorlatot, amely a Szentírásból nem igazolható: a zürichi főtanács segítségével elérte a kialakult szertartásrend és az egyházalkotmány fokozatos megváltoztatását. Ezzel párhuzamosan egy valódi keresztény állam létrehozásán fáradozott, ezt a gondolatot később Genfben Kálvin karolta fel. 1529-ben a katolikus kantonok szövetségbe tömörültek Zwingli ellen, és a kappeli csatában (1531) legyőzték a protestáns csapatokat, amelyeknek Zwingli volt a tábori lelkészük. Ő maga is a csatában halt meg.
1619. október 11.
Bethlen Gábor 10 ezer lovast indít a cseh-morva szövetséges csapatok megsegítésére
1648. október 11.
Meghal I. Rákóczi György
Gyulafehérvárott meghal I. Rákóczi György Erdély fejedelme. Rákóczi 1593. június 8-án született Szerencsen. Édesapja Rákóczi Zsigmond, aki rövid ideig erdélyi fejedelem volt. 1615-ben ónodi várkapitány és Borsod vármegye főispánja lett. 1616-ben kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával, akinek kezével Sárospatakot is megszerezte. A várhoz tartozó birtokok révén Észak-Kelet Magyarország leghatalmasabb főura lett. Bethlen Gábor is számított rá, 1619-ben csatlakozott Habsburg-ellenes hadjáratához, Kassát is elfoglalta. 1630. december 1-jén a segesvári országgyűlésen fejedelemmé választották. Erős központi hatalmat épített ki, jelentősen támogatta a református egyházat. Ügyes politikus volt, a szalontai csatában legyőzött idősebb Bethlen Istvánnal is sikerült kiegyeznie. 1642-ben fejedelemmé választatta György fiát. Az utódlást a Porta is jóváhagyta. 1643-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba, szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal. 1645-ben közös hadjáratot indított Brünn ellen, azonban augusztus 16-án a Porta visszarendelési parancsára hivatkozva hazatért Erdélybe. December 16-án megkötötte a linzi békét. Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött. Feleségével sokat tett az oktatásért, a művelődésért. Nem volt toleráns a reformáció újabb irányzataival, fellépett az unitáriusok, és a szombatosokkal szemben. A fejedelmet a gyulafehérvári székesegyházban temették el.
1663. október 11.
Zrínyi Péter gróf Károlyváros közelében megveri az Új-Zrínyivár elfoglalására küldött török csapatokat
1737. október 11.
A császári sereg feladja Nist
1782. október 11.
Megszületett Steen Steensen Blicher dán író
A XIX. század legnagyobb dán novellistája Andersen mellett a legolvasottabb dán szerzők egyike. Falusi pap volt. Kezdetben verseket írt, prózával csak az 1820-as évektől próbálkozott, elsősorban pénzkeresési céllal - s így ő tekinthető az első dán hivatásos írónak. Műveiben elsőként ábrázolta világirodalmi színvonalon a jüt nép - amelyből ő is származott - életét és hagyományait. Legismertebb műve a `Töredékek egy falusi kántor naplójából` című kisregénye. Sok elbeszélését saját magazinjában jelentette meg. Bár ő szilárdan hitte, hogy írásból meg lehet élni, mégis szegénységben és magányban halt meg 1848. március 26-án.
1853. október 11.
Ítélet születik a székelyföldi mozgalom ügyében
A nagyszebeni törvényszék halálra ítéli a székelyföldi mozgalom 1852-ben letartóztatott vezetőit; Török János marosvásárhelyi tanárt, Horváth Károly háromszéki birtokost és Gálfi Mihály udvarhelyszéki ügyvédet.
A mozgalom más résztvevőit 5-15 évi várfogságra ítéli.
1856. október 11.
Meghal Guyon Richárd honvéd tábornok
Richard de Beaufré Guyon Bath-ban született 1813. március 31-én. Angol nemesi származású kadétként került az osztrák császári hadseregbe, ahonnan 1840-ben kilépett, s Bars vármegyében gazdálkodott. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, mint őrnagy. Kiválóan harcolt a pákozdi és a schwechati csatában, ezért Kossuth ezredessé neveztette ki. A téli hadjáratban a branyiszkói győzelemmel szabaddá tette a honvédség útját a debreceni kormányhoz. Már tábornoki rangban részt vett Komárom felszabadításában, majd megerősítésében. Görgey azonban politikai ellentétek miatt félreállította. Ezután a délvidéki fronton aratta a szabadságharc utolsó győzelmét Nagyhegyes mellett. A temesvári csatavesztés után Törökországba emigrált; előbb a török hadsereg altábornagya, majd a krími háborúban az ázsiai török hadsereg főparancsnoka volt. Azonban udvari intrikák nyomán leváltották és megmérgezték.
1862. október 11.
Forradalmi megmozdulás veszi kezdetét Görögországban
Megfosztják trónjától a nemzeti felszabadító törekvésekkel szembeforduló uralkodót, Ottó királyt.
1867. október 11.
Megalakul a Temesvári Általános Munkásegylet
1878. október 11.
A király újból kinevezi Tisza Kálmánt miniszterelnökké
Fölmenti a belügyminisztérium ideiglenes vezetése alól, és megbízza a pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével.
1885. október 11.
Motorkerékpáron tesznek meg 3 km-t
1885. november 10-én tette meg első, 3 km-es útját Cannstadtból a Stuttgart melletti Untertürkheimbe az a motorkerékpár, amelyet a német Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach tervezett 1883-ban, s Daimler fia, Paul vezetett. A négyütemű motor teljesítménye 0,5 lóerő volt, s felborulás ellen két kis támasztókereket szereltek rá. Hajtószíj vitte át a forgómozgást a keréktárcsára, a szíj két helyzetével kétféle sebességet lehetett elérni. A jármű váza fából volt. Az első szériában gyártott motorkerékpár 1893-ban került ki egy müncheni gépműhelyből.
1896. október 11.
Meghal Anton Bruckner, osztrák zeneszerző
Bécsben, 72 éves korában meghal Anton Bruckner, osztrák zeneszerző. Munkásságát mindenekelőtt a szimfóniáknak és az egyházi zenének szentelte. Bruckner, aki először, mint orgonista és tanár dolgozott, 1868-ban a bécsi konzervatóriumban az összhangzattan, az ellenpont (kontrapunkt) és az orgona professzora lett. Emellett még számos koncertkörútra is vállalkozott. Többek között Franciaországban és Nagy-Britanniában. Egyházi zenéjére főleg Richard Wagner szerzeményei voltak hatással. Az első nagy sikereket a hetedik szimfóniával (1881-1883), az F-dúr vonósötössel (1879) és a "Te Deum"-mal (1881) érte el. Önmagával elégedetlen volt, műveit állandóan átírta.
1906. október 11.
Megalakítják a Nemzeti Társaskört Budapesten
Célja az ortodox szabadelvű pártiak összefogása.
1907. október 11.
Megnyílik Budapesten az Andrássy úton a Modern Színház
A színház elsősorban kabaréként működött. Első igazgatója Faludi Sándor, művészeti vezetője Molnár Ferenc és Heltai Jenő volt. Itt kezdte pályáját Medgyasszay Vilma sanzonénekesnő. 1908-ban Nagy Endre vette át és öt évig kabaréként működtette. Ez volt a pesti kabaré aranykora, mivel új műfajként ekkor jött létre az irodalmi kabaré. 1913-től Medgyasszay Vilma, 1915-től Bárdos Artúr igazgatta.
1918. október 11.
Megalakul a Lengyel Nemzeti Tanács
A háború alatt a németek igyekeztek a lengyeleket maguk mellé állítani, és 1916 novemberében az elfoglalt oroszországi lengyel területen államot hoztak létre. 1917-ben létrejött Párizsban a Lengyel Nemzeti Bizottság, amely antantgyőzelem esetén kívánta Lengyelországot 120 év után ismét feltámasztani. A német vereség után a friss lengyel kormányzatban a katonaügyekért felelős Pilsudskira ruházták a hatalmat.
1921. október 11.
Olasz közvetítéssel tárgyalások folynak Ausztria és Magyarország között Velencében
A magyar küldöttséget gróf Bethlen István miniszterelnök és gróf Bánffy Miklós külügyminiszter vezeti.
A következő megegyezés születik: Sopron és környékének hovatartozásáról népszavazás dönt.
1930. október 11.
Horthy Miklós megalapítja a Corvin-kitüntetéseket
A Corvin kitüntetéseket Horthy Miklós kormányzó 1930. október 11-én alapította Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter javaslatára a tudomány, az irodalom, a művészet, illetve a művelődés fellendítésének elismeréseként.
A három részből álló kitüntetés közül a Corvin-díszjelvényt a Magyarországért tevékenykedő külföldieknek adományozták. Az első átadási ceremóniát 1931. február 23-án rendezték Mátyás király születésnapjának tiszteletére. A két világháború közötti időszakban a legnagyobb állami kitüntetésnek számított a tudósoknak, íróknak, művészeknek járó jutalom. A magasabb fokozatot, a Corvin-láncot egyszerre 12 személynek ítélhették oda, a Corvin-koszorút egyidejűleg 60 kitüntetett kaphatta. Utoljára 1943-ban, illetve 1944-ben osztották ki a Corvin-láncot, vagyis a koszorút. Az addig eltelt 13 év alatt összesen 23-an kaptak Corvin-láncot, többek között olyan személyiségek mint Klebelsberg Kunó politikus, Ravasz László református püspök, teológus, Reményik Sándor író, Rudnay Gyula festőművész, gróf Teleki Pál földrajztudós, miniszterelnök (1939-41). A Corvin-koszorút 105 kiemelkedő alkotó vehette át az adott időszakban, többek között Bajor Gizi színésznő, Kodály Zoltán zeneszerző, Makkai Sándor és Molnár Ferenc, írók, Kós Károly építész, Szent-Györgyi Albert orvosbiológus. Az Országgyűlés a 2000. február 8-án elfogadott kitüntetésekről szóló törvényében újra lehetővé tette - miniszterelnöki hatáskörben - a Magyar Corvin-lánc, Magyar Corvin-koszorú és Magyar Corvin- díszjelvény adományozását a tudomány, a művészet, valamint az oktatás és művelődés terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére. 2001. augusztus 14-én Teller Ede atomfizikus kapta elsőként a Corvin-lánc kitüntetést.
1931. október 11.
Megalakul a Harzburgi Front
Bad Harzburgban a jobboldali ellenzék összefog Heinrich Brüning kormánya ellen. A Stahlhelm, a Német Nemzeti Néppárt, a hazafias szervezetek és a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt a Harzburgi Frontban tömörül. Az ún. nemzeti ellenzék célja a demokratikus viszonyok felszámolása Németországban. Paul von Hindenburg köztársasági elnökhöz intézett felhívásukban Heinrich Brüning kormányának menesztését követelik. A Harzburgi Frontot ismert tábornokok, mint például Hans von Seeckt, és az ipari nagytőke képviselői támogatják. Hjalmar Schacht, a német nemzeti bank elnöke is belép a tömörülésbe. Belső véleménykülönbségek ellenére a Harzburgi Front kifelé egységet mutat. Válaszul december 23-án, a Szociáldemokrata Párt, az Általános Német Szakszervezeti Szövetség, a Fekete-Vörös-Arany Lobogószövetség, a Munkás Torna- és Sportszövetség, a Szocialista Munkásifjúság és más csoportok összefognak a Vasfrontban, hogy megvédjék a köztársaságot.
1932. október 11.
Meghal Klebelsberg Kunó kultúrpolitikus
A két világháború közötti időszak legnevesebb kultúrpolitikusa Magyarpécskán született 1875. november 13-án. Budapesten, Münchenben, Párizsban tanult. Az első világháború előtt Tisza István híve, majd a Nemzeti Munkapárt egyik országos szervezője. Végigjárta az állami hivatalok különböző fokozatait: előadó, majd osztálytanácsos, 1910-től közigazgatási bíró, 1914-től vallás- és közoktatásügyi minisztériumi államtitkár volt. 1917-től a Hadigondozó Hivatal elnökeként, majd a Miniszterelnökség politikai államtitkáraként tevékenykedett. 1919 februárjában Bethlen Istvánnal létrehozta a Nemzeti Egyesülés Pártját. 1921-től belügy-, 1922-31 között vallás- és közoktatásügyi miniszter és közben, 1930-ban ideiglenesen népjóléti és munkaügyi miniszter is volt. Nevét híressé az 1922-31 közötti vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt végzett munkája tette. A magyar kultúrfölény koncepció kidolgozása és elfogadtatása után kiemelkedő részesedést (10,5 százalék) tudott biztosítani az állami költségvetésből kulturális és oktatási célokra: ennek keretében a korábbinál több, kb. 5000 népiskola építését szervezte meg. Minisztersége alatt az oktatás legátfogóbb reformját hajtotta végre az óvodától az iskoláig. Kiépítette a tanyai iskolák hálózatát, ötezer népiskolát építtetett, elsősorban az alföldi tanyavilágban. Megreformálta a polgári iskolát és leányközépiskolát, lerakta a szegedi egyetem alapjait. Létrehozta a Testnevelési Főiskolát, megépíttette a debreceni, pécsi, szegedi egyetemeket, Tihanyban Biológiai Kutatóintézetet nyitott meg. Külföldről hazahívta Szent-Györgyi Albertet, s kutatásaihoz minden feltételt megteremtett, így a Szegeden dolgozó tudós eljutott a Nobel-díjig. A tudományos kutatás összehangolása érdekében akkor hozták létre a Gyűjteményegyetemet, a tudósképzés korszerűsítése érdekében felállították a bécsi, berlini és római kultúrcentrumokban működő Collegium Hungaricumokat. Tevékenységének köszönhetően az 1930-as évek derekán a hat éven felüli lakosság 90 százaléka írt, olvasott, s az országban rohamos csökkent az analfabétizmus. A szegedi Fogadalmi Templomban nyugszik. Sírján a felirat: `Nagyot alkotni, nemesen szenvedni magyar tulajdonság.`
1932. október 11.
A Gömbös-kormány bemutatkozik a képviselőházban
A miniszterelnök beterjeszti a kormány programját; a Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselői tiltakoznak a program munkásmozgalom-ellenes éle ellen, s követelik az általános titkos választójogot.
1934. október 11.
Éhségsztrájkot kezd a tárnában 350, majd közel 1000 pécsi bányász
A sztrájkot a téli segély csökkentése miatt kezdik. Október 15-re 9%-os bérjavítást érnek el; a vállalat őszi és karácsonyi segély kifizetését ígéri.
1938. október 11.
Bemutatják A hölgy egy kissé bogaras című filmet
Rendező:Ráthonyi Ákos.
1940. október 11.
Közzéteszik a 7290/1940. számú kormányrendeletet
A rendelet 7%-os drágasági pótlékot vezet be az iparban, kereskedelemben, bányászatban és kohászatban dolgozók részére, amit a munkaadók fizetnek.
1944. október 11.
A kormányzó fogadja a Magyar Front vezetőit
Közli velük, hogy fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval.
1944. október 11.
Újabb területek kerülnek szovjet kézre
A 2. Ukrán Front egységei bevonulnak Szegedre, a 3. Ukrán Front Kolozsvárt veszi birtokába.
1944. október 11.
A kormányzó megbízottai aláírják Moszkvában az előzetes fegyverszüneti megállapodást
Ennek értelmében Magyarország köteles kiüríteni minden 1937. december 31. után szerzett területet; azonnal hadat üzen Németországnak.
1962. október 11.
Összeül a második vatikáni zsinat
XXIII. János pápa Rómában megnyitja a második vatikáni zsinatot, amely az egyház belső reformját tűzi ki célul. A zsinaton több mint 2500 zsinati atya vett részt, s 1965. december 8-ig tartott (1963-től VI. Pál pápa folytatta). A zsinat úgy döntött, hogy a latin már nem kötelező liturgiai nyelv, s minden nép saját anyanyelvén tarthatja az istentiszteltet. A zsinat bevezeti a püspöki kollegialitást és kinyilvánítja a katolikus egyház készségét más vallási közösségekkel való szorosabb együttműködésre. Néhány döntés teológiai vitákat vált ki, konzervatívok a hagyományos hitletétemény elárulásával vádolják a zsinatot.
1963. október 11.
Meghal Jean Cocteau
Jean Cocteau francia író, zeneszerző és filmrendező 74 éves korában, a Párizs környéki Milly-la-Foret-ben elhunyt. Cocteau, aki 1955 óta a Francia Akadémia tagja, a művészet sok ágában tevékenykedett nagy sikerrel. Művészi tehetsége ösztönzőleg hatott a művészet valamennyi avantgárd áramlatára - elsősorban a szürrealizmusra -, bár az irodalomhoz is mindvégig hű maradt. Ismertté váltak olyan regényei és színművei, mint "A párizsi fiú" (1923), "Vásott kölykök" (1929) és "Orpheusz" (1927). 1930-ben készült első, "A költő vére" című filmje megalapozta rendezői tekintélyét ("Örök visszatérés"). Cocteau mindig izgalmas és egyben provokatív művész volt.
1987. október 11.
Meghal Szalay Sándor fizikus
Nyíregyházán született 1909. október 4-én. 1949-től a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Intézetét vezette, majd 1954-ben az ő kezdeményezésére jött létre az MTA Atommagkutató Intézete, amelynek két évtizeden át volt az igazgatója. Tudományos munkája során legkitűnőbb eredményeit az urán és más kationok bedúsulási folyamatainak vizsgálatával érte el. Kutatásain alapult a magyar uránvagyon felfedezése. Magfizikával és a Föld ősi atmoszférájának vizsgálatával is foglalkozott. Magánemberként is tisztelték, ars poeticáját így fogalmazta meg: `Hiszek a természet egyszerűségében, mert magam is egyszerű ember vagyok.`
1987. október 11.
Holtan találják Uwe Barschelt, Schleswig-Holstein volt miniszterelnökét
A genfi Beau Rivage-szállóban a `Stern` riportere fürdőkádjában holtan találja Uwe Barschelt, Schleswig-Holstein volt miniszterelnökét.
Barschel, miután a "Der Spiegel"-ben megjelentek Reiner Pfeiffernek, a kieli állami iroda volt sajtóreferensének leleplezései, amelyek szerint a választási kampány során megfigyelés alatt tartották Björn Engholmot, az SPD listavezető jelöltjét, szeptember 25-én lemondott. Mivel a Barschel által nyilatkozataiban többször is "tarthatatlanoknak" minősített vádak mind sűrűbben ismétlődtek, a CDU kieli vezetősége elhatárolta magát miniszterelnökétől és tartományi gyűlési mandátumáról való lemondásra szólította fel.
Barschel halála után a sajtóban sok találgatás lát napvilágot, a halál okát illetően. Freya asszonynak, Barschel özvegyének azt a feltevését, hogy férjét meggyilkolták, az öngyilkosságból kiinduló genfi nyomozóhatóság nem erősíti meg. A gyászünnepen Ulrich Wilkens püspök prédikációjában a következő figyelmeztető szavakat intézi a politikai pártokhoz: "Ezekben a napokban minden fordulatot és újrakezdést sürget. De ennek immár nem szabad csupán szavakban kimerülnie..."
1991. október 11.
A Szovjet Államtanács feloszlatja a KGB-t
A döntés értelmében a hajdan rettegett Állambiztonsági Bizottság (KGB) részlegeire építve önálló központi hírszerző szolgálatot, köztársaságközi kémelhárító szolgálatot hoztak létre. Az eddig a KGB-hez tartozó határőrség is önálló szolgálattá vált. Az Államtanács - az akkor váratlan - döntést azzal indokolta, hogy a KGB felszámolását az ország állami felépítésében zajló változások, az emberi jogok megbízható garantálása tette szükségessé. Központi utóda az Oroszországi Szövetségi Biztonsági Ügynökség lett, amelynek fő tevékenysége a szervezett bűnözés, a korrupció, a csempészet, a prostitúció, a kábítószerkereskedelem elleni harc, továbbá a hírszerzés és az elhárítás. A megalakuláskor létszáma 42 ezer fő volt.
1992. október 11.
Sevardnadze lesz Grúzia új elnöke
A Gorbacsov-vezetés külügyi szakember, Eduard Sevardnadze lesz Grúzia elnöke. Legalábbis a grúzoké. Sevardnadze mindig is népszerű politikus volt, karakteres egyéniség az `egyenarcú` felsőbb pártvezetők között. Gorbacsovhoz személyes barátság fűzte, és valószínű, hogy nagy szerepe volt a sajtószabadság és a gazdasági átalakítás elveinek kidolgozásában. Az 1991-es puccs idején Grúziában viszonylagos nyugalom volt, hiszen felfoghatták úgy is: a moszkvai események már nem tartoznak Tbiliszire. Hiszen 1991 áprilisában visszatértek az 1918-as független Grúziához, élén Zviad Gamszahurdiával, mint államfővel. Grúzia éppúgy elválik a Független Államok Közösségétől, mint a Baltikum három `latin betűs` állama.
A politika az egzigenciák tudománya, mondta Kossuth Lajos, azaz ki kell tapogatni a lehetőségek határait, és a létező területen belül érvényesülni. Grúziának sem volt más választása, mint engedni ősi nemzeti büszkeségéből, és a polgárháborús helyzetben gyakorlatilag bekéredzkedni a FÁK tagjai közé. Túlságosan sok nép él a Kaukázus hegyei közt, már az ókorban hetvenre becsülték számukra. Ma sincsenek sokkal kevesebben, és némelyik nemzet fiai - legalábbis orosz források szerint - kezükben tartják az alvilágot, a volt Szovjetunió legolajozottabban működő rendszerét. Sevardnadzéval igazi professzionista politikus került Grúzia élére. Esete azt is jelzi, hogy a korábbi - kommunista - párttagságnak nincs igazi jelentősége: aki a politikához érzett magában tehetséget, másképp nem tudott érvényesülni. A tényleges elvei és érzelmei bármilyenek lehettek. Ez az egész volt "táborra" jellemző. A "volt kommunisták" megjelölés igaz, de nagyon leegyszerűsíti a tényeket, és ezáltal félrevezető. A fordulatokat látszólag néhol visszafordító választási eredmények jelzik, hogy az átlagpolgár tisztában van vele: a nemzeti és vagy éppen törzsi elkötelezettség erősebb az elsajátított szovjet ideológiánál.
2001. október 11.
Átadják az újjáépített Mária Valéria hidat
Az Esztergomot és a felső-magyarországi Párkányt összekötő Duna-hid nevét Mária Valériáról, I. Ferenc József és Erzsébet királyné Budán született gyermekétől kapta. A hidat 1919-ben, a visszavonuló cseh csapatok felrobbantották, s az csak az 1930-as évek végén épült újjá. 1938-ban, amikor a trianoni béke által elcsatolt Felvidék déli, magyarlakta sávja visszakerült Magyarországhoz, a híd már újból állt. Tragikus sorsa a második világháború végén megismétlődött, akkor 1944 decemberében a németek felrobbantották. Ezután 57 éven át - a Duna-hidak közül egyetlenként - romos maradt, bár az 1947-es párizsi békeszerződés alapján a Duna újból határfolyóvá vált, s így az Esztergom és Párkány közötti közvetlen átkelés nemzetközi érdekké vált. 1999 szeptemberében magyar-szlovák kormányközi egyezményt írtak alá a híd helyreállításáról, majd 2000. október 17-én megkezdődött az építkezés. Az újjáépített átkelőt 2001. október 11-én avatták fel.
