Képzettség, kirekesztettség és erőszak: milyen volt egy középkori hóhér élete?

Előnyök és elvárások

Előfordult azonban néhány előnye is e kitaszított szakmának: a középkorban francia szóval „havage”-nak nevezett jog révén a hóhér bizonyos mennyiségű élelmet és italt ingyen vehetett a piaci árusoktól, mondta el Klemettilä-McHale.

Mi több, „a hatóságok általában ingyen szállást, valamint vám- és adómentességet biztosítottak nekik” – mondta a történész. Ezek az apró engedmények a társadalmi kirekesztettséget voltak hivatottak ellensúlyozni – valamint arra sarkallni a bakókat, hogy ne hagyják el szakmájukat.

További ellentmondás tűnik ki a hóhérszakma lenézettsége és az elvárt precízió és professzionalizmus között. Habár első belegondolásra az ember úgy hinné, a nyers erőn kívül nem sok minden szükségeltetik az emberek hatékony kivégzéséhez, Klemettilä-McHale elmondása szerint a bakónak jelentős szakértelemre volt szüksége ahhoz, hogy zökkenőmentesen hajtsa végre feladatát.

„A tisztség betöltőjétől elvárták, hogy minden kivégzésnél jól teljesítsen. Ha ebben kudarcot vallott, nem csupán alkalmatlansággal, de kegyetlenséggel is megvádolták” – mondta.

Egyes régiókban – köztük Magyarországon is – a bakók a karddal vagy bárddal történő kivégzések alkalmával híresen csak háromszor sújthattak le az elítéltre, és ha a szakszerűtlen végrehajtás gyomorforgató eredménnyel vagy lassú halállal járt, annak súlyos következményei lehettek.

„Előfordult, hogy a sikertelen hóhérra rátámadt a feldühödött nézőközönség, ha pedig ezt túl is élte, a hatóságok megbüntethették bére visszatartásával, börtönbe zárással vagy a tisztségből való felmentésével” – mondta el Klemettilä-McHale.

Nyilvánvaló tehát, hogy a hóhérnak érdekében állt minél tisztább munkát végeznie, ehhez pedig elengedhetetlen volt az emberi test viszonylag beható ismerete.

A közvélekedéssel szemben a bakók korántsem voltak tanulatlan egyének: a mesterséget űzők között szokatlanul magas volt az írástudók aránya társadalmi csoportjukhoz képest, és az emberi anatómiát illetően is rendelkeztek alapvető képzettséggel – magyarázta el Harrington.

Ez utóbbi tényező vezetett a hóhérszakma talán legkülönösebb ellentmondásához: sok bakó egyben orvosként is tevékenykedett. „Az olyan emberek is, akik semmi közösséget nem kívántak vállalni a hóhérral, az ő házához mentek, hogy gyógyítsa meg őket” – mondta Harrington.

Kiderül például Schmidt írásaiból is, hogy „sokkal, sokkal több páciense volt, akit meggyógyított, mint ember, akit kivégzett” – tette hozzá a történész. Schmidt ráadásul arról is írt naplójában, hogy az orvoslás lett volna a választott pályája, ha nem kényszerült volna bele a hóhérmesterségbe.

Világos tehát, hogy a középkori és kora újkori hóhérok a legtöbb esetben jóval többek voltak holmi véreskezű, kegyetlen embereknél. A forrásokból kitűnik, hogy nagy részük belekényszerült egy olyan szerepbe, amelyet mások nem voltak hajlandók betölteni, egy olyan korban, amikor nagy szükség volt rájuk a törvényes rend fenntartásához.

„El kell felejteni a csuklyás, anonim és szadista hóhér képét” – mondta Harrington. „Saját magukra valószínűleg rendfenntartókként tekintettek.”

Schmidt történetéhez tartozik egy utolsó csavar is. Pályafutása során szokatlanul nagy tiszteletet vívott ki magának kiemelkedő professzionalizmusával, ennek köszönhetően pedig kinevezték a bajorországi Bamberg város hivatásos hóhérává.

Ez meglehetősen busás fizetést hozott számára, és igen kényelmes életet élhetett családjával egy nagyméretű házban. Mindazonáltal továbbra is pária volt mások szemében mestersége miatt, ezt a sorsot pedig nem kívánta gyermekeire is átörökíteni.

Visszavonulását követően, 70 évesen eltökélte, hogy visszaállítja családja becsületét. Sorozatosan kérvényezte a bajor hatóságoktól, hogy oldják fel fiait apjuk feladatainak átvétele alól, és végül sikerrel is járt. Fiainak nem kellett többé a vérpad mellé lépniük, és szabadon választhatták meg útjukat – ahogy arra apjuk is egész életében vágyott. Az empatikus, tanult hóhér története végül boldog végkifejletet nyert.

1. Szükséges rossz
2. Előnyök és elvárások

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?