Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor
2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor
Korábban
„Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam”
India és Pakisztán 1947. augusztus 14–15-én nyerte el függetlenségét, de az eufória pillanatai nem tartottak sokáig. Az Indiában ragadt muszlimok Pakisztán, a pakisztáni szikhek és hinduk pedig India felé vették az irányt, és több kilométer hosszú menetoszlopokban haladtak a határ felé.
A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió muszlim, hindu és szikh hagyta el addigi lakhelyét.
Az erőszak soha nem látott méreteket öltött. A kettészakadt, vegyes lakosságú Pandzsábban kegyetlen pogromsorozat vette kezdetét, amelyben hinduk, szikhek és muszlimok egyaránt tömegével vesztették életüket. Ezreket csonkítottak meg, a nemi erőszak pedig mindennapossá vált. A nőket és a gyerekeket ugyanúgy nem kímélték, mint a férfiakat.
Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.
A szikhek az indiai Amritszárban az utcákon üldözték, majd megerőszakolták a meztelen muszlim nőket, és előfordult, hogy feldarabolták őket. A város muszlim negyede gyakorlatilag teljesen elpusztult. Szimlában biciklivel járőröző szikhek vagdosták le a muszlim járókelők fejét.
A pakisztáni Lahor városában a muszlimok felgyújtották a szikh épületeket, a lakókat pedig lemészárolták. A várostól nem messze fekvő Sehupurában minden szikhet és hindut agyonlőttek. Számos településen választás elé állították a hindukat és szikheket: vagy áttérnek a Próféta vallására, vagy halál vár rájuk.
Egy brit tiszt a következőképpen értékelte az eseményeket: „Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam.”
Bár még manapság sem lehet pontosan tudni, hogy a vérengzések hány áldozatot követeltek, a történészek 200 ezer és egymillió fő közé teszik a halottak számát.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Mussolini
- A diktátor veje
- A Római Birodalomról szőtt álmával együtt hullott a porba Benito Mussolini
- Nem egyszer kijátszotta a halált, végzetét mégsem kerülhette el Mussolini
- Etiópia meghódításával másfél évezred után újra császár uralkodott Rómában
- A háborús kudarcok hatására saját pártja is Mussolini ellen fordult, a németek bábjaként érte a vég
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- Számos merényletet túlélt Mussolini, akit még a kórházból is kibombáztak
- „Ne hidd, hogy vak vagy bolond voltam” – Donna Rachele, az olasz diktátorné
- Új Római Birodalomról álmodozott, egy benzinkút tetejére akasztva végezte Mussolini
- Tanácstalanul nézték a határőrök a vasfüggönyt megbontó páneurópai pikniket 19:20
- Bár első szent királyunk édesanyja volt, máig számtalan rejtély övezi Sarolt fejedelemasszonyt 16:20
- Apja ellenállását legyőzve talált utat a matematikához a sokoldalú természettudós, Blaise Pascal 14:40
- Apponyi Geraldine és Zogu király különleges esküvője 13:25
- Pénzfeldobás után nyerte el az első repülés jogát az ifjabb Wright fivér 11:50
- Életébe került legnagyobb győzelme a különc Nelson admirálisnak 08:52
- A budai mesevilág, ahol már több mint 70 éve gyermekek őrködnek a vasúti forgalom felett 07:25
- Gondtalan szórakozásunkért felelt 36 éven át a Széchenyi-hegyi tévétorony tegnap