Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor

2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor

Korábban

„Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam”

India és Pakisztán 1947. augusztus 14–15-én nyerte el függetlenségét, de az eufória pillanatai nem tartottak sokáig. Az Indiában ragadt muszlimok Pakisztán, a pakisztáni szikhek és hinduk pedig India felé vették az irányt, és több kilométer hosszú menetoszlopokban haladtak a határ felé.

A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió muszlim, hindu és szikh hagyta el addigi lakhelyét.

Az erőszak soha nem látott méreteket öltött. A kettészakadt, vegyes lakosságú Pandzsábban kegyetlen pogromsorozat vette kezdetét, amelyben hinduk, szikhek és muszlimok egyaránt tömegével vesztették életüket. Ezreket csonkítottak meg, a nemi erőszak pedig mindennapossá vált. A nőket és a gyerekeket ugyanúgy nem kímélték, mint a férfiakat.

Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.

A szikhek az indiai Amritszárban az utcákon üldözték, majd megerőszakolták a meztelen muszlim nőket, és előfordult, hogy feldarabolták őket. A város muszlim negyede gyakorlatilag teljesen elpusztult. Szimlában biciklivel járőröző szikhek vagdosták le a muszlim járókelők fejét.

A pakisztáni Lahor városában a muszlimok felgyújtották a szikh épületeket, a lakókat pedig lemészárolták. A várostól nem messze fekvő Sehupurában minden szikhet és hindut agyonlőttek. Számos településen választás elé állították a hindukat és szikheket: vagy áttérnek a Próféta vallására, vagy halál vár rájuk.

Egy brit tiszt a következőképpen értékelte az eseményeket: „Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam.”

Bár még manapság sem lehet pontosan tudni, hogy a vérengzések hány áldozatot követeltek, a történészek 200 ezer és egymillió fő közé teszik a halottak számát.

előző oldal következő oldal 5 / 6