2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kegyetlen atrocitások formájában törtek fel a feszültségek India és Pakisztán függetlenedésekor

2022. augusztus 5. 09:03 Múlt-kor

„Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam”

India és Pakisztán 1947. augusztus 14–15-én nyerte el függetlenségét, de az eufória pillanatai nem tartottak sokáig. Az Indiában ragadt muszlimok Pakisztán, a pakisztáni szikhek és hinduk pedig India felé vették az irányt, és több kilométer hosszú menetoszlopokban haladtak a határ felé.

A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió muszlim, hindu és szikh hagyta el addigi lakhelyét.

Az erőszak soha nem látott méreteket öltött. A kettészakadt, vegyes lakosságú Pandzsábban kegyetlen pogromsorozat vette kezdetét, amelyben hinduk, szikhek és muszlimok egyaránt tömegével vesztették életüket. Ezreket csonkítottak meg, a nemi erőszak pedig mindennapossá vált. A nőket és a gyerekeket ugyanúgy nem kímélték, mint a férfiakat.

A szikhek az indiai Amritszárban az utcákon üldözték, majd megerőszakolták a meztelen muszlim nőket, és előfordult, hogy feldarabolták őket. A város muszlim negyede gyakorlatilag teljesen elpusztult. Szimlában biciklivel járőröző szikhek vagdosták le a muszlim járókelők fejét.

A pakisztáni Lahor városában a muszlimok felgyújtották a szikh épületeket, a lakókat pedig lemészárolták. A várostól nem messze fekvő Sehupurában minden szikhet és hindut agyonlőttek. Számos településen választás elé állították a hindukat és szikheket: vagy áttérnek a Próféta vallására, vagy halál vár rájuk.

Egy brit tiszt a következőképpen értékelte az eseményeket: „Sokkal borzalmasabb volt, mint bármi, amit a második világháborúban láttam.”

Bár még manapság sem lehet pontosan tudni, hogy a vérengzések hány áldozatot követeltek, a történészek 200 ezer és egymillió fő közé teszik a halottak számát.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az 1857-1858-as szipojlázadás volt India első jelentősebb függetlenségi küzdelme a brit uralom ellen. A lázadás leverése után India kormányzása a Kelet-Indiai Társaságról a brit koronára szállt.A függetlenségi mozgalom két kulcsfigurája, Dzsaváharlál Nehru és Mahatma Gandhi 1942-benEgy pakisztáni civil delegáció mutatja be az új ország zászlaját a London Saint James's kerületében található Lancaster House-ban 1947. augusztus 15-én. Az ország hivatalosan az előző napon, 1947. augusztus 14-én jött létreFérfiak fát és szalmát pakolnak a máglyákra, amelyeken a hinduk és muszlimok közötti véres összecsapások áldozatait fogják elégetni, 1946. Muszlimok, szikhek és hinduk egyaránt kegyetlen tetteket vittek véghez, és váltak is azok áldozataivá a vegyes lakosságú területeken.Az 1947 októberében készült képen Amritszár határvárosban Pakisztánba tartó muszlim és Indiába tartó hindu menekültek láthatók az 1947 októberétől 1948 decemberéig tartó indiai-pakisztáni háború kezdetén. A történelem legnagyobb népvándorlása során mintegy 14,5 millió ember kényszerült otthona elhagyására.Abdul Kader Siddique tábornok, a pakisztáni hadsereg ellen harcoló bengáli gerillák vezetője kollaborációval vádolt foglyokat végez ki karabélya szuronyával a pakisztáni megadás után két nappal tartott népünnepély keretében Dhakában, 1971. december 18-án. A főként bengáli etnikumú emberek által lakott Kelet-Pakisztán indiai segítséggel 1971-ben fegyverrel vívta ki függetlenségét Pakisztántól, Banglades néven.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár