Kamarakiállítással és szoboravatással is ünneplik a Gyergyószárhegyi Művésztelepet

A Csíki Székely Múzeum. A kép illusztráció. (Kép forrása: Facebook/ Csíki Székely Múzeum - Muzeul Secuiesc al Ciucului )

A pénteken megnyíló tárlat a Facebookon olvasható ajánló szerint „átfogó képet kíván nyújtani az elmúlt fél évszázad képzőművészeti vonalainak alakulásáról, a közel 2500 alkotást számláló gyergyószárhegyi gyűjteményről”. A válogatás egy intézménytörténeti kamarakiállítással és a megyeszékhely, valamint Gyergyószárhegy közterein helyspecifikus alkotásokkal is kiegészül.

A szervezők emlékeztetnek arra, hogy a Gyergyószárhegyi Művésztelepet Zöld Lajos újságíró, valamint Márton Árpád és Gaál András képzőművészek alapították 1974. augusztus 1-jén. Mint fogalmaznak, ekkor kezdődött „egy nagyszerű, de bonyodalmakkal, válságos időszakokkal teli történet, amely ma már kétségtelenül történelemnek számít”.

A Magyar Örökség díjas művésztelep évfordulós ünnepségei már elkezdődnek, amikor a helyi művelődési házban megnyitják a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és a Magyar Művészeti Akadémia közös jubileumi kiállítását.

Csütörtökön Zöld Lajos, Gaál András, Márton Árpád táboralapítók és Varró András szárhegyi plébános tiszteletére avatnak emléktáblát, és felavatják Baráth Fábián Ér című szobrát. Ezt követi az ünnepélyes megnyitó a Lázár-kastély lovagtermében.

A rendezvénysorozatot beharangozó keddi sajtótájékoztatón Kolcsár Béla, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ igazgatója rámutatott: a művésztelep nemcsak a képzőművészetben alkotott maradandót, hanem a kultúra olyan más területein is, mint az örökségvédelem, a néphagyományok továbbadása vagy a közművelődés. Közölte: azzal a gondolatisággal jött létre, hogy mindenki azt alkot, amit szeretne, és ma is ennek szellemében igyekeznek szervezni tevékenységüket – számolt be a Hargita Népe online kiadása.

A lap szerint Márton Árpád felidézte: az első alkalommal 1974-ben megszervezett művésztelep célja az volt, hogy politikamentes nyári festőtábor legyen a romániai kommunista diktatúra éveiben.

Karda-Markaly Aranka, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta: az elmúlt ötven évet átfogó csíkszeredai kiállítást öt teremben rendezik be, a múzeumi terek logikáját követve, kronologikus sorrendben, tízéves időszakokra tagolva. „Amit a kezdeményező triász - Márton Árpád és Gaál András festőművészek, illetve Zöld Lajos újságíró - öt évtizeddel ezelőtt megálmodott, mára óriási dologgá nőtte ki magát, és napjainkban is meghatározó eleme a művészéletnek és művésztársadalomnak” – idézte a múzeumigazgatót a Hargita megyei lap.

Ferencz Zoltán, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ művészeti vezetője elmondta: a kiállítást három kurátor - Túros Eszter, Ferencz Zoltán és Ferencz S. Apor - állította össze.

Különlegessége, hogy Barabási Albert László felajánlotta, elkészíti a művésztelep ötven évének hálózatkutatását, amely idén éri el az ezres létszámot. A csíkszeredai tárlat szeptember 29-ig látogatható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?